Digitális aranytartalékok

Egyre több jel utal arra, hogy a bitcoin szélsebesen halad a digitális arannyá válásnak az útján. Az egyik ilyen jel a tőzsdei cégek között az elmúlt hónapokban kibontakozó új trend: bitcoint vesznek. Mégpedig hosszú távra. Azért teszik, mert nem bíznak a papírpénzben. A bitcoint viszont jó védelemnek tartják infláció ellen, ezért pénztartalékaik egy részét abba fektetik.

Korábban is tudtunk arról, hogy kisebb cégek tartanak a mérlegeiken bitcoint, de most már a milliárd dolláros piaci kapitalizációjú, igazán komoly vállalatok is beszálltak a buliba. A sort a Nasdaq-on listázott MicroStrategy nevű cég kezdte. Augusztusban és szeptemberben elköltött összesen 425 millió dollárt, és így most 38250 bitcoin boldog tulajdonosa. Ami azért is durva, mert a piaci kapitalizációjának harmadát a legnagyobb kriptopénz teszi ki.

Röviddel ezután, októberben jelentette be a Twitter vezér Jack Dorsey által alapított másik tőzsdei cég, a fizetési szolgáltatást nyújtó Square, hogy pénztartalékainak egy százalékát bitcoinba fekteti. A MicroStrategy-hez képest ez jóval óvatosabb hozzáállást tükröz, de jóval nagyobb, 88 milliárd dolláros kapitalizációjú vállalatról van szó. Ők 50 millió dollár elköltésével jutottak közel 5 ezer bitcoinhoz.

Érdekesség, hogy a norvég állami nyugdíjalapnak mindkét cégben van kitettsége, vagyis közvetve már minden norvég embernek is van bitcoinja.

De nemcsak a tőzsdei cégek, hanem intézmények, befektetési alapok is erősödő érdeklődést tanúsítanak a kriptopénzek iránt. Az Egyesült Államokban működő hatalmas bitcoin alap, a Grayscale Bitcoin Trust intézményeknek és gazdag magánszemélyeknek a hagyományos piacokon keresztül biztosít hozzáférést a bitcoinhoz. Márpedig az év elejéhez képest majdnem duplázott az általuk tartott bitcoinok mennyisége (közel félmilliót tartanak most), miközben a bitcoin árfolyama is kétszerezett. Az amerikai tőzsdefelügyelethez (SEC) benyújtott dokumentumokból azt is tudni lehet, hogy már jónéhány, egyenként több milliárd dollárt kezelő befektetési alap is vásárolt a Grayscale termékéből.

A bitcoin azonban nemcsak intézményeknek és gazdag magánszemélyeknek, hanem bárki számára is elérhető a hagyományos tőzsdéken. Úgynevezett ETP-be (Exchange Traded Product) vannak csomagolva: az ETP kibocsátója elad egy részvényt, miközben a befolyó pénzből bitcoint vásárol, így a részvény vásárlója közvetetten bitcoinhoz jut. A svéd Nasdaq Stockholm tőzsdén már évek óta elérhető egy ilyen termék, a Bitcoin Tracker. Az utóbbi hónapokban azonban sorra jelennek meg a bitcoin ETP-k a különböző tőzsdéken. Tavaly decemberben a WisdomTree indította el saját termékét a svájci tőzsdén, idén áprilisban a 3iQ a torontói tőzsdén, júniusban pedig az ETC Group a frankfurtin.

Már csak egyféle befektetői kör hiányzik a bitcoin piacáról. A jegybankok. Talán ma még képtelenségnek hangzik, hogy jegybankok kriptopénzt vegyenek, de néhány éve még a tőzsdei cégek és hatalmas befektetési alapok bitcoin vásárlása is képtelenségnek hangzott.

Hallani néha olyan érveket, hogy a bitcoin veszélyes a pénzügyi stabilitásra. Ha veszélyes, akkor a jegybankok nyilván nem fogják megvenni. Az igazság azonban az, hogy a bitcoin nem veszélyesebb a pénzügyi stabilitásra az aranynál. Aranyat pedig bőven tartanak a jegybankok. De vajon miért tartják?

Azért, mert a pénzügyi stabilitást valójában leginkább maguk a jegybankok veszélyeztetik a monetáris politikájukkal, a pénznyomtatással és a negatív kamatok alkalmazásával. Minden ország jegybankja szembesül azzal a problémával, hogy devizatartalékot kell tartson, de közben minden konkurens jegybank a saját devizájának lerontásán dolgozik. Melyik devizát tartsák hát? Itt jön a képbe az arany, a hard money, amit semelyik jegybank sem tud nyomtatni. Biztonságosabbnak látják abból is tartalékolni.

Csakhogy a világ éppen egy új menekülőeszközt nevez ki. Néhány haladóbb jegybank számára pedig csábító lehet a gondolat, hogy elsőként vásároljon belőle. Hiszen miután ez kitudódna, azzal hatalmas legitimációt teremtene a bitcoin számára, ami nyilván hatalmas árfolyamemelkedést is generálna. Jobb tehát elsőként cselekedni, mint később és drágán venni. Zug kanton már adófizetést is elfogad bitcoinban, logikusnak tűnhet, hogy Svájcban már megfordult az illetékesek fejében ez a kósza ötlet. Nem biztos, hogy mostanában fogják megvalósítani, de elég valószínűnek tartom, hogy néhány éven belül a központi bankok a hagyományos mellett digitális aranytartalékokat építsenek ki. A magam részéről én már nagyon várom azt a napot.

 

www.superposition.hu