Egy hónapig nem foroghat a Brau

A kisbefektetők jogi lépései eredményeként a felügyelet 30 napra felfüggesztette a Brau Union részvényeinek kereskedését. Kérdés, mire a többségi tulajdonosok és a kisrészvényesek előbújnak a tárgyalótermek homályából, mi marad a cégből.

Szeptember 1-jétől 30 napig nem kereskedhetnek a Brau Union Rt. részvényeivel a tőzsdén – határozott tegnap a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). A Fővárosi Bíróság ugyanis múlt hét pénteken jogerősen úgy döntött, hogy a felügyelet tavaly szabálytalanul engedélyezte a sörcég többségi pakettjének átruházását.

Az ügy gyökeréhez 2003 közepéig kell visszamenni, amikor is a holland Heineken sörgyár felvásárolta a Brau Union 85 százalékos tulajdonosát, az osztrák BB AG-t. (Az rt. körülbelül 10 százaléka forog a magyar tőzsdén.) Röviddel ezután – az akkori nyilatkozatok szerint – a Heineken-tulajdonban lévő Amstel Rt. pontosan annyiért vette meg az immár vele egy csoportba kerülő Brau 85 százalékát a BB AG-tól, amennyi a társaság részvényeinek átlagos árfolyama volt az azt megelőző 180 napban. A kisbefektetők szerint ezzel kijátszották a tőkepiaci törvényt, amely kimondja: ha felvásárolják egy cég több mint 33 százalékát, a kisbefektetők felé vagy ezt az árat, vagy – ha az kedvezőbb – az ügylet előtti 180 nap átlagát kell felajánlani. Mivel azonban a részvényárak a Heineken-ügyletet követően megugrottak, olybá tetszett, hogy a húzással a Heineken a kisbefektetők méltányos kifizetését igyekszik megúszni. Ráadásul az Amstel csak a 85 százalék átvétele után tett kötelező vételi ajánlatot. A PSZÁF az így létrejött helyzetet – némi büntetés kiszabása mellett – elfogadta. A kisbefektetői kezdeményezésre indult bírósági eljárás végül is ezt a határozatot érvénytelenítette. A kereskedést most azért függesztették fel, mert a PSZÁF új, a Brau részvényeseit alapvetően érintő döntéseket kényszerül hozni.
Szabó László, a kistulajdonosok egy csoportját képviselő Concorde Alapkezelő Rt. vezérigazgatója elmondta: a PSZÁF-határozat hatálytalanítása új helyzetet teremt, így a többi jogi eljárásban is javul a pozíciójuk. Szerinte lehet összefüggés a Brau és a Heineken-csoport más cégei között létrejött titkos szerződések és aközött, hogy a Brau a korábbiakhoz képest katasztrofális első féléves pénzügyi adatokat produkált. Úgy véli, a kistulajdonosoknak a cég valós piaci értékének megfelelő összeg jár.

Forrás: Népszabadság – 2004. szeptember 2.