Egy nagy pánikroham még kell a válság végéhez

Mikor lehet arra számítani, hogy véget ér a válság? Ha már mindenki úgy látja, hogy soha nem áll fel a gazdaság, ha egy agresszív lépésre szánják el magukat a döntéshozók vagy egyszerűen akkor, ha jó adatok jelennek meg a gazdaságról. Három tőzsdei veterán szerint egyelőre sehol sincs a válság vége.

A pesti tőzsde több mint ötven százalékot zuhant, Oroszország gyakorlatilag csődbe jutott, befektetők tízezrei veszíttettek el szinte mindent. Ez volt az 1998-as orosz válság. Moszkva akkor leértékelte a rubelt és árfolyamsávot határozott meg, egyoldalúan átütemezte adósságainak kifizetését, ami gyakorlatilag a fizetésképtelenség beismerését jelentette. Az intézkedésekre elsősorban azért volt szükség, mert az orosz állam bevételei drasztikusan csökkentek, miután az ázsiai válság miatt az olaj ára jelentősen esett. A válság miatt hónapok alatt dollármilliárdokat vontak ki Oroszországból, emiatt a rubel árfolyama meredek lejtőre került, ami szintén csak tovább mélyítette a válságot. Az infláció a dráguló import, a lakosság rubeltől való menekülése miatt 10 százalék fölé került. A válság óriási pusztítást végzet az európai piacokon, egyszer mégis vége szakadt, és felfelé indultak el a tőzsdék és a gazdaságok. Három olyan tőzsdei, befektetési szakembert kérdeztünk meg, hogy mikor jöhet el a mostani válság fordulópontja, akik az orosz válságot is túlélték.”Mindenki nagyot bukott, de voltak, akik később megérezték, hogy irracionális a piac viselkedése. Ők jókor kezdtek el vásárolni, és minimalizálták a veszteségeket, vagy akár még kerestek is” – mondta az [origo]-nak Králik István, a KBC Securities pénzügyi szolgáltató vezető üzletkötője. Minél több negatív hír jelenik meg, és hiszik egyre többen, hogy innen már soha nem lábal ki a gazdaság, annál nagyobb az esélye, hogy a fordulat bekövetkezik. Kár lenne azonban mindebből a mostani válsághelyzetre is egyértelmű következtetést levonni. „Akkor az volt a gond, hogy az alacsony olajár miatt az orosz államnak nem volt elég bevétele. Bár ez nem volt titok, a piacon sokáig nem hitték el, hogy baj lehet, aztán egyszer csak megindultak a nagy eladások, és a legtöbben túlpánikolták a helyzetet. Elég gyors volt a kilábalás, a pesti tőzsde például másfél év múlva már új csúcson járt” – magyarázta Králik István.

Nincs láthatáron a megoldás

Ezzel szemben most globális a gazdasági probléma, még ha az adósságválsága miatt Európa van is a fókuszban, és a fejlett piacok az utóbbi egy vagy akár két évben nem is teljesítettek rosszul. „Ezúttal, mondjuk Magyarországon, esély sincs gyors és tartós emelkedésre, még akkor sem, ha – tegyük fel – a görögök bennmaradnak az eurózónában, és a magyar kormány megköti az IMF-megállapodást. Elhúzódó válságra lehet számítani, amiben persze lehetnek, lesznek is tőzsdei emelkedések, hiszen a piac negatív hangulatban hálás egy-egy jó hírért” – mondta az üzletkötő. Ha a görögök bennmaradnak az EU-ban és az EU kissé összeszedi magát, akkor például jöhet egy tőzsdei felfutás, de nem szabad elfelejteni, hogy hosszú távon a görögök problémája megoldhatatlan, és más országoké is nagyon nehezen kezelhető” – tette hozzá Králik István.

Agresszív lépés kéne

Zsiday Viktor befektetési szakember, a Concorde Alapkezelő tanácsadója szerint az orosz válság idején a megoldást agresszív lépések, azaz a kamatvágások jelentették, utána megindultak felfelé a piacok. Szerinte a jelenlegi válság lezárását is hasonlóan szélsőséges lépésnek kell megelőznie. „Szerintem be kellene vezetni egy egységes betétbiztosítási rendszert egész Európába. Tehát az államok közösen vállalják, hogy visszafizetik a bankbetéteket, ebben az esetben nem kellene Görögországból, Spanyolországból Németországba vagy Svédországba vinni a pénzt. A másik lépés pedig az lehetne, hogy az Európai Központi Bank meghatároz egy viszonylag alacsony, körülbelül 4 százalékos kamatot, amely felett újonnan teremtett pénzből garantálja az azt meghaladó szinteken lévő államkötvények megvásárlását. Ezek durva lépések, de a piacok számára ez megnyugtató lenne és hosszú távon is rendezné a sorokat” – tette hozzá Zsiday. Ha ilyet látunk, akkor számíthatunk felívelésre. Egyelőre azonban ilyen irányokban nem is gondolkoznak a politikai vezetők, így szerinte sem látszik válság vége.

Figyeld a gazdasági mutatókat!

Egy válság végét előrejelezni lehetetlen, de vannak paraméterek, amelyek azért jelzést adhatnak erre, mondta az [origo]-nak Miró József, aki jelenleg az Erste részvényelemzőjeként dolgozik, és ahogy fogalmazott „túlélte” az orosz válságot. „Ilyen lehet például, ha az ipari termelési adatok Európában javulást mutatnának és a beruházási aktivitás fokozódására utaló számok kerülnének napvilágra. Ez ugyanis jelezné, hogy gyengélkedő világgazdaság, köztük az európai gazdaság az emelkedés előtt áll” – fogalmazott a szakember. Az adatok azonban jelenleg épp ellentétes irányba mutatnak, a magyar ipari termelés a Mercedes-gyár ellenére csökken. Márciusban az EU tagországainak ipari termelése 1,9 százalékkal esett vissza. Az eurózóna tagországaiban átlagosan még nagyobb volt a visszaesés, elérte a 2,2 százalékot. Még az Európában legnagyobb gazdaságnak számító Németország is rosszul áll, áprilisban 2,2 százalékkal csökkent az ipari termelés, szemben a márciusi 2,2 százalékos havi növekedéssel, éves szinten pedig 0,7 százalékos volt a visszaesés. A kínai óriásgazdaság sem halad a megszokott ütemben. Májusban a kínai GDP növekedése 8,1 százalékkal növekedett az első negyedévben, pedig tíz éve nem volt példa 9 százalék alatti bővülésre.

Csernátony Csaba

Forrás: Origo.hu – 2012. június 7.