jan.
9
2019

Elemi részecskék, autók, autógyártók – gyilkosok?

A címben felvetett kérdésre – árnyaltan ugyan – de igennel válaszol az Európai Népegészségügyi Ügynökség (EPHA) vezető magyar szakértője. Massay-Kosubek Zoltán új kutatási eredményeket is közöl velünk: Európában évente kétmillió, a nagyvilágban hét-kilencmillió ember korai halálát okozzák a főként dízel autók által kibocsátott káros anyagok. Kiderült, hogy a levegőt elárasztó apró részecskék és nitrogénoxidok jelentősen hozzájárulnak a gyerekek fejlődési zavarainak kialakulásához, a tüdőrák, a légúti megbetegedések és a demencia terjedéséhez. Százmilliárdos nagyságrendű terhektől szabadulhatnának meg néhány év alatt az államok szociális és egészségügyi ellátórendszerei, ha sikerülne gyorsan és drasztikusan visszaszorítani a fosszilis üzemű közlekedést. 

Zentai Péter: Van-e alapja annak a vélekedésnek, hogy a dízelellenes hadjárat mögött rafinált üzleti megfontolások állnak? E szerint a cél az, hogy emberek tízmilliói idő előtt kényszerüljenek lecserélni kocsijukat, így az autóipar képes lesz szanálni és totálisan megújítani magát. Értsd: nagyon hosszú távra bebiztosítja magának a biztos profitot, s ehhez segítségül szolgál neki mindaz, amit a környezetvédelmi lobbi csinál.

Massay-Kosubek Zoltán: Azt állíthatom, hogy nem mozgatnak bennünket autógyárak, cseppet sem vagyunk tekintettel az ő érdekeikre. Annál is abszurdabb ez a feltételezés, minthogy egyebek között az autógyárak által becsapott fogyasztók kártalanításáért küzdünk. Nem finanszírozóink, támogatóink, hanem – mindent egybevetve- ellenfeleink az autóipari gigászok. Nyomást gyakorlunk rájuk.

Mégis feltűnő: alighogy „felturbósult” a dízel autók szinte teljes diszkriminációját forszírozó globális környezetvédelmi kampány, a gyártók máris „magasabb fokozatba” tudtak váltani a zéró kibocsátású modellek és más vadonatúj technológiákkal ellátott kocsik világméretű terjesztése érdekében. Pillanatok alatt szaporodnak az elektromos töltő állomások – mindenütt a világon.

Felcseréli az okokat az okozatokkal. A „sztori” azzal indult évtizedekkel ezelőtt, hogy nagy, meghatározóan európai autóipari óriások azzal léptek elő, hogy a dízel technológia terjedése megváltás lesz a romló természeti környezet számára, általa kevesebb káros anyag kerül a levegőbe, hiszen eleve kisebb fogyasztású egy dízel kocsi, mint egy benzines motorral bíró. Egyenesen klímabarát technológiaként adták el a dízelt sok milliónyi európainak.

Miért emeli ki a dízel szempontjából Európát?

Azért, mert a világon valaha eladott dízel kocsik háromnegyede a mi kontinensünkön közlekedik.
Az eredeti kérdéséhez visszatérve: úgy három éve nagyon „gyors lefolyással” derültek ki a dízel körüli hamisságok. Mindenki emlékszik a Volkswagen botrány okozta világméretű skandalumra. Akkor a dolgok lényegét vizsgálva a média mindenekelőtt arra fókuszált, hogy az autógyárak becsapták az embereket, szervezetten hazudtak a kibocsátási értékek nagyságát illetően.

Az általam képviselt szervezet, az Európai Népegészségügyi Ügynökség (EPHA) éppúgy, mint a WHO (Világegészségügyi Szervezet drámai, az egészséghez kapcsolódó vizsgálati eredményekre tett szert, amelyek globális tudatosítása valóban hozzájárulhat az autógyártásban és forgalmazásban megfigyelhető felgyorsult átrendeződéshez, mindenekelőtt a dízel technológia marginalizálódáshoz. Nincsenek hátsó szándékaink vagy homályban tartott titkos támogatóink. Szó sincs arról, hogy mi csak a dízel autókra „utazunk”, és „menlevelet” adunk a benzinmotoros gépkocsiknak. Azt viszont igenis világgá kell kürtölnünk, hogy 1.  a dízel ártalmasabb az egészségre, mint bármely egyéb technológia, 2.  ismerve a technológiai haladás jelen állapotát, a legújabb fejlesztéseket, főként a levegő és a légkör szennyezésének rendkívüli népegészségügyi következményeit, ma nagyobb és eredményesebb nyomást tudunk gyakorolni a gyártókra, mint korábban.

A világon mindenki tisztában van már vele, hogy az autógyárak csaltak, és azzal is, hogy az üzemanyag kibocsátás árt a környezetnek…Mit kell még tudatosítani az emberekben? Autóra így is-úgy is szükségük van, az elektromos autó pedig az emberiség túlnyomó többsége számára elérhetetlen.

Azt, hogy ebben a történetben nem az adatok manipulálása, az óriás cégek csalásai jelentik a lényeget, hanem az, hogy – különösképpen a dízeltechnológia alkalmazása – emberi életek millióit rombolja.  A dízeltechnológia kiemelten „bűnösnek” bizonyult a megmérettetésen. A dízeljárművek a nitrogénoxidok és a levegőbe kerülő mérgező por, apró részecskék (particulate matter, PM) legfőbb terjesztői. Ezen apró részecskék a hatodik helyet foglalják el a legfőbb halálozási kockázatok listáján. A WHO friss jelentése ok-okozati összefüggést tár fel a nitrogénoxidok és az apró részecskék szervezetbe kerülése és olyan betegségek európai sűrűsödése között, mint amilyen a tüdőrák, a légúti súlyos megbetegedések, a diabétesz, a gyerekkori fejődési zavarok, az idegrendszeri rendellenességek és a demencia illetve az Alzheimer-kór. Ezen bajok gyakoriságának fokozódása tehát a világ dízel járműparkjának 75 százalékát adó Európára jellemző tehát. Mindent egybevetve évente kétmillió ember korai halálát okozza kontinensünkön a fosszilis üzemanyag alkalmazása.

A klasszikus autózás tehát – sokféle értelemben is – emberéleteket olt ki, viszont élni sem lehet nélküle. Beláthatatlanul sok időnek kell még eltelnie, amíg az emberiségnek módjában áll anyagilag és technikailag átállni a káros anyag kibocsátástól mentesített közlekedésre.

A technikai-technológiai akadályok a szemünk előtt omlanak le. Ami a pénzügyi oldalt illeti, mi azt állítjuk, hogy csak a nyugati világban évente több százmilliárd  eurós  nagyságrendű  megtakarítások képződnek, ha a gyártók egyre ütemesebben gyorsítják fel a hibrid és a zéró  kibocsátású autók fejlesztését, előállítását és kereskedelmét, ha a dízeleket teljesen száműzik az utakról, büntető adózás alá vonnak  mindenféle egészségre káros üzemanyag kibocsátást és az azt előidéző fosszilis üzemanyagokat és rendszeresítik az autózásmentes napokat a nagyvárosokban.

Százmilliárdos megtakarítások – hol?

Az egészségügyi ellátórendszerekben. Az említett korlátozások révén számításaink szerint 10-15 év alatt akár nyolcvan százalékkal csökkenthetők a betegellátásra fordítandó költségek az Európai Unióban. Túlzás nélkül, rendkívüli szociális és anyagi terhektől szabadulhatnak meg az európai társadalmak a közlekedés radikális megújítása jóvoltából. Kilenc európai ország, köztük Magyarország aktuális helyzetét vizsgáltuk e tekintetben. A magyar állami ellátó rendszereknek egyetlen évben, 2016-ban másfél milliárd eurójába került a kimutathatóan közvetlenül a fosszilis szennyezés okozta betegségekben szenvedők gondozása, nem szólva azokról a plusz költségekről, amelyek ezeknek az embereknek a részleges, illetve végleges kiesése okoz a munka világából, a gazdaságból, az oktatásból, a tanulásból. Több százmilliárd forintok takaríthatók meg csak Magyarországon minden egyes évben a közlekedés átfogó korszerűsítése: a fosszilis üzemanyag háttérbe szorítása, a tömegközlekedés egészség-és környezetbaráttá alakítása, a kerékpározó és a gyalogló életmód erőteljes terjedése révén.

Tegyük fel, hogy az Európai Unió lakóinak túlnyomó többségében sikerül tudatosítani mindezt, s az emberek elfogadják az anyagi áldozatokat, beletörődnek abba, hogy használt autójuk ára feleződik, negyedelődik.  Ettől még azok az autók el fognak jutni Afrikába, a Közel-Keletre, Oroszországba, Közép-Ázsiába és ott szennyezik levegőt és az ember egészségét. …

Nem csak ott, hisz a levegőbe kerülő mérgező apró részecskék nem ismernek határokat. Hát persze, hogy nem megoldás sem a szennyező járművek, sem gyártásuk keletre vagy délre való exportálása. E téren nincs alternatívája a globális egyezményeknek országok és kontinensek között. Az elmúlt évtizedekben óriási profitokra szert tett járműgyártók pedig nem bújhatnak ki ama felelősségük következményei alól, hogy – a dízeltechnológia kapcsán ez egyértelműen beigazolódott – hazudtak. Ezt fair módon kell kompenzálniuk, például úgy, hogy kiemelt anyagi kedvezményekben részesítik a szegényebb európai és harmadik világbeli országok autósait, olcsóbban adják nekik a csekély vagy zéró szennyező anyag kibocsátású autókat, használt autóikat korrekt áron visszaveszik, a szennyező technológiákra alapozott termékek gyártását pedig világszerte beszüntetik.

Szerintem naivitás, idealizmus mindennek a proponálása egy olyan világban, amelyben a politika egyre inkább elutasítja a globalitást, és helyette a nacionalizmust és a protekcionizmust helyezi az előtérbe.

Nekünk viszont tapasztalatokon alapuló meggyőződésünk, hogy a politika, különösen a helyi, lokális, kommunális politika csinálói igenis mindenütt meggyőzhetők olyan érvek mentén, amelyek bizonyítják, hogy az ő és a családjuk élete cseppet sincs kisebb veszélynek kitéve, mint a többi emberé, és még akkor sincsenek nagyobb biztonságban, ha exportálni akarnák problémát.  Ugyanez a helyzet az ipari döntéshozók esetében is. Népegészségügyi világkrízis fenyeget – ezt tudatosítjuk mindenkiben: hatalommal és pénzzel bírókban és hatalomtól, pénztől megfosztottakban egyaránt.