Ellencsapás Covidra – a világűrből

Űrtechnikába fektetni olyan, mint a múlt század hetvenes éveiben a számítástechnikába invesztálni állítja Dr. Darvas Ferenc – aki egyszemélyben sikeres üzletember és  a Floridai Nemzetközi Egyetemen oktató associate professor. A Masat műhold felbocsátása, a Föld szmogtérképnek elkészítése vagy a néhány év múlva űrutazásra induló magyar űrhajós mellett egyelőre kevés szó esik azokról az üzleti lehetőségekről, amelyet az űrtechnológia kínál. Pedig az űrkutatás volumene mellett az űrtechnológia üzleti potenciálja is rohamosan nő –   ráadásul segíthet a Covid-19 járvány leküzdésében. Darvas Ferenc például a kémia űrbéli alkalmazásában lát nagy fantáziát – és üzletet.

Kémia az űrben? Eddig erről nem esett szó, mit takar ez?

Az űrkémia valóban új terület, de a hosszabb űrutazásokhoz alighanem nélkülözhetetlen, a csak vagy elsősorban mikrogravitációban megvalósítható átalakítások is jónéhány területen segítenek az űriparnak, a gyógyszeriparnak és az anyagszerkezeti fejlesztéseknek. Olyan eredmények formájában is, amelyek a földön is alkalmazhatóak.

Az közismert, hogy a teflon anyaga vagy a QR-kód is az űrhajózás “mellékterméke”, de lehet-e jelentős pénzt keresni az űrből?

Nagyonis lehet. Minden, ami a sikeres űrbeli kísérletekből “visszajön” és földi alkalmazásra kerül gyakran százszor vagy ezerszer többet ér, mint az, amit földi körülmények között kísérleteznek ki – egyszerűen azért, mert a földön a szóban forgó megoldást sajnos nem lehet megtalálni például a gravitáció miatt.

Kémiai labort az űrbe vinni? Ez gondolom jórészt a jövő zenéje…

Egyáltalán nem. A gyógyszeriparban ma már gyártanak olyan biologikumokat, amelyek karrierjéhez az űrben végzett tisztítási műveletek nagy lökést adtak. A biológikumok a modern gyógyszerek egy fontos osztálya: a húgyhólyag tumor korábban 90 százalékban gyógyíthatatlan volt, ma az ilyen nagymolekulás gyógyszerekkel viszont már nagy eséllyel kigyógyul a páciens ebből a betegségből.

Laikusként továbbra sem értem, hogy miként lehet olyan gyógyszert gyártani az űrben, ami nagy mennyiségben alkalmazható itt, a földön. Mondana erre egy példát?

A biologikumok nagy problémája a megfelelő tisztaságú, kristályos fehérje hatóanyag előállítása. Az az űrben fennálló  feltételek között sok, a földi körülmények között egyáltalán nem kristályosodó anyag kikristályosodik, ráadásul igen tiszta anyagot eredményezve. Ezért a kristályosítani kívánt anyagot felküldjük a föld felett keringő űrállomásra. Ott ez nagytisztaságú kristállyá alakul, amiből – a földre visszahozva – egy parányi mennyiség is elegendő hasonló kristályok növesztésére. A nagytisztaságú kristály a biologikum termelése során már földi körülmények között is hasonló kristályokat eredményez.

Honnan jött az ötlet, hogy a kémiát az űrbe lehet repíteni?

A kémiai reakciókat a szokásos eszközökben nem lehet az űrben megvalósítani az ott fellépő keveredési nehézségek miatt. Hat évvel ezelőtt Budapesten szerveztünk egy nemzetközi konferenciát az áramlásos kémia tárgykörében. A hivatalos programot követően egy esti borozgatás során vetődött fel az ötlet, hogy az áramlásos kémiában használatos csövekben a reakciók valószínűleg végbe mennek az űrben, s igy megvalósítható lesz a kémiai szintézis odafenn. Még 2014-ben létrehoztuk a Nemzetközi Űrkémiai Konzorciumot (amelyet ma is vezetek) – ennek ma 5 kontinensen 40 tagja van. Időközben bebizonyosodott, hogy áramlásos kémiai eszközökkel valóban lehet szintéziseket csinálni az űrben.

Az említett konferencia is biztos jó reklám volt az Ön által alapított ThalesNano cégnek, amely ma is világvezető az áramlásos kémiai laboratóriumi reaktorok piacán. Ez már jó üzletnek számít?

Igen, a H-Cube nevű reaktort világszerte 75 országba szállítjuk 20-50 ezer dollár közötti áron laboratóriumoknak és gyógyszergyáraknak. Ez egy olyan, cipősdoboz méretű, zártrendszerű, automatizált “reaktor” amely szekrény méretű berendezéseket vált ki, és lehetővé teszi a hagyományos technológiával nem megvalósítható reakciók kivitelezését, sokkal egyszerűbb és biztonságosabb körülmények között. Kis túlzással nincs olyan jelentős kutatóbázis, egyetemi labor vagy gyógyszergyár, ahol ne lenne legalább egy H-Cube megtalálható.

Két évvel ezelőtt azt nyilatkozta, hogy az H-Cube lesz az első olyan – magyar – reaktor, amelyet az űrtechnikában is alkalmaznak majd. Túl optimista volt…

Igen, de jó úton vagyunk, hogy ezt az elképzelést megvalósítsuk. Egy svájci-izraeli céggel együtt nyertünk egy magyar-izraeli pályázatot egy kémiai űrreaktor megvalósítására. Hasonló témán egy konkurensünk dolgozik az USA-ban, abban bízunk, hogy jövőre mi előbb fogjuk piacra dobni berendezésünket.

Az űrkutatás rengeteg pénzbe kerül. A magyar cégek gondolom nem tudnak dollármilliókat költeni egy-egy kockázatos, nehezen megtérülő kutatásra. Mit lehet ilyenkor tenni?

Eleinte a találékonyság és a szerencse egy ideig segít, utána viszont sajnos csak a befektetési tőke számit. Mondok egy példát. Tavaly Svájcban tartottak egy “invitation only” típusú konferenciát a gyógyszeripar számára az űrkémiai lehetőségekről. Az egyik plenáris előadásra jómagam és Mezőhegyi Gergely kollégám kapott meghívást. Az előadás olyan jól sikerült, hogy a teremben jelen levő japán cég képviselője felajánlotta, hogy néhány kísérletünket ingyen felviszik a nemzetközi űrállomásra és ott megvalósítják. Ezek a kísérletek akkoriban jó fél- egymillió dollárba kerültek annál a néhány kereskedelmi vállalkozónál, akit meg lehetett keresni ilyen ötlettel. A japánok ingyen adták a lehetőséget. Így került sor tavaly decemberben-idén januárban az első magyar kémiai űrkísérletekre. Amúgy az eset jó példa arra, hogy egy az iparágban jelentősnek tekintett tudományos koncepciót ismertető előadás mennyi pénzt is tud hozni – akár néhány hónapon belül.

Ez nem volt rossz példa a találékonyságra és a szerencsére.  Hol van a befektetési tőke?

Mondhatnám azt is, hogy a Covid-19 közbelépett – több értelemben is. A befektetések világszerte lelassultak, ezzel együtt továbbra is van érdeklődő befektetőnk. Fontosabb, hogy a Covid-19 egyúttal lehetőséget is jelentett számunkra: a bennünket segítő japánokkal és európaiakkal egy olyan konzorciumot alapítottunk, amelynek célja az, hogy a csak űrben megvalósítható lehetőségeket összekössük a földi kutatásokkal és így fejlesszünk Covid-19 ellenes készítményt.

A gyógyszerfejlesztés lassú, akár egy évtizedig is eltartó folyamat. Hol lesz egy évtized múlva a Covid-19?

Vannak a gyógyszerfejlesztésnek nagyon gyorsan realizálható formái is, ahol hónapok alatt lehet eredményeket elérni, mi ilyet választottunk, partnerségben egy magyar gyógyszergyárral. A következő, immáron Covid-19 ellenes űrkísérletünket december elején viszi fel Elon Musk űrhajója a Nemzetközi Űrállomásra, az eredményre januárban számítunk.

Amúgy, sajnos, a Covid-ot nem lehet hosszabb távon leírni, könnyen lehet, hogy egy évtized múlva is velünk lesz, legfeljebb nem Covid-19-nek, hanem Covid-25-nek vagy hasonlónak hívják majd. Céghálózatunk gyógyszerkutató tagja, a ComInnex Zrt. éppen ezért fogott neki, hogy a mesterséges intelligencia körébe vágó modellezéssel, majd a megjósolt molekulák szintézisével és kísérleti hatásigazolásával is küzdjön a Covid-19 ellen.

Mi értek el eddig?

A Covid-19 viruson elvégzett tesztelések szerint négy, eredeti strukturájú, szabadalmazható molekulánk hatásosnak bizonyult. A molekulák analógiájára a ComInnex többezres “molekulakönyvtárakat” tervezett és szintetizált, ezek vevői a nyugati világ tíz legnagyobb gyógyszergyára között vannak.

És a ThalesNano kimarad ebből a nagy üzletből?

Egyáltalán nem. Hat évvel ezelőtt fejlesztettek ki egy ózongeneráló berendezést, amit kémiai reakciók megvalósítására használtak. A készüléket ma is alkalmazzák az USA-ban, Angliában és más országokban. Mint ismeretes, az ózon nagyon hatékonyan öli a Covid-19 vírust. Csak az ózon használható nagy termek fertőtlenítésére, külön vegyszert nem igényel, szermaradványa pedig nincs. A ThalesNano által kifejlesztett nagy teljesítményű, intelligens ózonos fertőtlenítő készülék szintén nagy jövő és várhatóan befektetés előtt áll. Abban reménykedünk, hogy a tavalyelőtti spin-off ThalesNano Energy-hez hasonlóan ez a vállalkozás is sikeres lesz: A csak exportra dolgozó ThalesNano Energy egyébként tavaly elnyerte az amerikai “Műszaki Oszkárt”, az R&D100-as díjat, idén a Magyar Innovációs Szövetség Környezetvédelmi Innovációs Diját.

Névjegy

Évtizedekkel ezelőtt a komputervilág hajnalán az első között vágott bele egy új tudományágba a molekulatervezésbe. A múlt század hetvenes éveiben az Egyesült Gyógyszer és Tápszergyárban, a mai EGIS gyógyszergyár elődjénél dolgozott. Ezt az egyik számítástechnikai cég, a NIMIG-ÜSZI követte, ahol az akkori fejlett FORTRAN számítógépes programmal dolgozott, majd egy innovációra szakosodott céghez került. Kémikusként tagja volt annak a csapatnak, amely egy világszínvonalú magyar szoftvert dolgozott ki.  A PROLOG magyar verziója valóban nagy siker volt, sokáig szinte verhetetlen a piacon. Elsők között alakított kisszövetkezetet a nyolcvanas évek elején és invesztált a számítástechnikába. A nyolcvanas évek elején a Számítógépes Hatóanyag Tervezési Társaság elnevezésű vállalatot vezette. A molekula tervezéshez egy, az akkori magyar csúcs számítástechnikai vállalat, az SZKI által gyártott személyi számítógépet használták. A CompuDrug nevű kisszövetkezetből évek során valódi csoport lett. A ComGenex-et másfél évtizeddel ezelőtt tekintélyes összegért egy amerikai multi vette meg. Piaci hírek szerint 20 millió dollárt kapott a vállalkozásért – s ezzel egycsapásra bekerült a 100 Leggazdagabb magyart felsoroló kiadványba is. Az egyre terebélyesedő cégcsoportot, amelyben többek közt nanotechnológát fejlesztő, gyógyszerkutató, áramlásos kémiával foglalkozó vállalkozás is működik egy családi holdingba, a Darholding nevű cégbe fogta össze.  A ComGenexet megvásárló cég 2016-ban váratlanul becsődölt és visszakerült a Darvas cégcsoportba.