Elzsilipelt magyar határ?

Magyar és globális vírus változások – ahogy egy professzor látja

Az alábbi levelet Vattay Gábor, az ELTE fizika professzora írta ismerőseinek – ezért a közvetlenebb hangnem. A levél külön nem említi, de hallgatólagosan csak azt a szcenáriót tekinti át, amikor még nem áll hatékony védőoltás vagy gyógymód a rendelkezésünkre, ezért hangvétele némileg pesszimista. Ugyanakkor nagyon érdekesnek találtuk, ezért az engedélyével és minimális változtatásokkal közöljük.

Úgy láttam, hogy egy új trend jelent meg a twitteren az USA-ban, ami arról szól, hogy hogyan viselkedjünk a reopening után. Amit ott tanultam, átültetem a magyar helyzetre, talán hasznos lehet mindenkinek!

A lényeg az, hogy most viszonylag alacsony a “p” valószínűsége annak, hogy aktív fertőzővel összefutunk. A Merkely (Merkely Béla, a SOTE rektora – a szerk.) nyilatkozatok és az én számításaim nagyon pontosan fedik egymást, ezért azt gondolhatjuk, hogy ha naponta mostanában 10-en haltak meg, akkor az 1%-os halálozási arány miatt naponta 1000 ember fertőződik és 15 nap fertőző periódust véve 15000 fertőző mozoghat köztünk, nagyrészt Pest megyében és Budapesten. Az egyszerűség kedvéért, akkor most p=15000/3 millió ami kerekítve p=0,005 . Vagyis 200 emberrel egyenként találkozva egyszer áll fenn a fertőzés veszélye. Viszont, ha tömegesebb találkozónk van, amin N ember van egy légtérben, akkor (1-p)^N annak a valószínűsége, hogy egyik sem fertőzött és 1-(1-p)^N a valószínűsége annak, hogy van fertőzött.  Ez azt jelenti, hogy egy 30 fős osztály kb. 14%-ra növeli a fertőzés veszélyét a 0,5%-ról. Egy 100 fős villamoson/buszon 40%-ra amplifikálódik a veszély. Ezért világos, hogy messze el kell kerülni már most is az ilyen helyeket és mindent úgy kell átszervezni, hogy maximum két ember találkozzon egymással.

Az ablakon kinézve az a benyomásom, hogy elég rossz a helyzet és ugyan a napi 20%-os növekmény nem jön vissza, de helyette napi 5%-ot azért tippelek, vagyis három hetente duplázódik majd a “p”. Három hét múlva az osztályteremben már 26% a veszélye annak, hogy egy osztálytárs fertőz, a villamoson 63% hogy van egy fertőző is az utasok között. Akkor még mindíg csak 20 ember fog naponta meghalni, vitatkozni fognak, hogy ez sok vagy kevés. 6-8 hét múlva érjük el a napi 60 halottat, ami a svédeknél stabilizálódott (Ennek egy kicsit ellentmond, hogy Svédországban már úgy tudnak együttélni a vírussal, hogy vélhetően az idősekre való egyre nagyobb odafigyelés miatt a halálozás folyamatosan csökken, már inkább napi 40-50 környékén jár – a szerk.). De ez itt nem biztos, mert a svéd taktika lényege, hogy az emberek ugyan sétálnak az utcán és ülnek a teraszokon és van tömegközlekedés is, de állandóan vigyáznak, hogy ne zárjanak sok embert egymással össze, kiküszöböljék az amplifikációt. Ha nálunk nagyobb csoportokban tömörülnének az emberek, akkor lényegesen magasabbra szökhetne a halálozás is. Amúgy, kiszámolható, hogy a svéd rátával 4-8 évig is eltart a járvány a mai napi megbetegedés számok mellett.

Teljesen világos ebből, hogy sem tömegközlekedni, sem irodákban dolgozni nem lehet. Kb. két hete jönnek a hírek, a nagy cégekben tudatosult ez a 3-4-5 éves távlat*, New Yorkban már nem tervezik, hogy valaha is visszaköltöznek az irodáikba. Csodálatosan bevált a home-office. Megspórolnak a dolgozók napi 2 óra utazást, a  cégek a bérleti díjakat és a produktivitásról bebizonyosodott két hónap alatt, hogy így is fennmarad! Itt Budapesten is ugyanezt hallom. Ezt már régen meg lehetett volna lépni, de eddig soha nem tudták nagy skálán kipróbálni. Szóval, a nagy cégek Manhattanban lemondják az irodáikat és permanensen átállnak home officera. Kisebb tárgyalókat fognak bérelni és hetente egyszer meetingelnek ott kisebb csoportok. NY-ban meg LA-ben és egész Californiában reggelente és hazafelé iszonytató a dugó, sok sávos utakon araszolnak. Nem fognak ehhez visszatérni.

A gyárakban sem az történik, amit korábban vártunk. Nem az embereket kell újra munkába állítani, nem ez a szűk keresztmetszet, hanem a megrendeléseket kellene felpörgetni. Addig nincs szükség a gyári munkára annyira, mint korábban. Most ezek a cégek is előrehozzák azokat a beruházásaikat, amelyek célja az emberi erőforrások használatának csökkentése.

Az ellátási lánc sem rövidül. Pár hónap után jól látszik, hogy Kína esett ki a legrövidebb időre, ott a legjobb a járvány kezelése, vagyis továbbra is ott érdemes termelni. Az EU-ban és az USA-ban az automatizált termelés jön előre. Az USA-ban permanens 20-30%-os munkanélküliség köszönthet be. Talán ott a legrosszabb a helyzet, mert a hotelek, éttermek, baby sitterek és kutyasétáltatók 4-5 évre eltűnhetnek.

Az egyetemeknél két modell látszik: A pénzes magánegyetemek magas tandíjakkal bőszen állítják, hogy kinyitnak az ősszel, mert máshogy nem jutnak a pénzükhöz és csődbe mennek. Próbálják megteremteni a lehetőségeket, főleg a kisebb kampuszokban. Majd meglátjuk, hogy működik-e. Szerintem nem fog, de most mást nem tehetnek, ezt kell mondaniuk.

Az állami egyetemek pl. California State University és hasonlók már most bejelentették, hogy teljesen átállnak online oktatásra. Alapvetően náluk alacsony ill. államilag szponzorált a tandíj, nekik lényegében mindegy, nem kell különösebben vonzaniuk a hallgatókat. Magyarországon is pontosan látszik ez a törés, a Semmelweisnek és a Corvinusnak életkérdés a külföldi hallgatók tandíjainak megérkezése, ezért nyomják is a jelenléti oktatást. Az ELTE meg nem erőlteti annyira, mert nálunk fontosabb a biztonság. Amúgy is nehéz hinni, hogy a jelenléti oktatás akár percekre is működni fog. Ebben a szektorban sem lesz átmeneti a helyzet, több tanévben kell gondolkodni, mert addig a járvány kb. azonos szinten fog ketyegni.

Az elméleti tárgyak online fognak menni. Valójában eddig sem volt szükség klasszikus értelemben vett oktatókra, inkább “coach”-ok kellenek, akik motiválják a hallgatókat, ezt eddig is tudtuk lényegében. A gyakorlati tárgyaknál pedig megszűnik a csoportos oktatás, egy oktató-egy hallgató-egy terem rendszer jöhet, ami nem lehetetlen, de még ki kell találni a részleteit.

Végül pedig van Kína, Korea, Németország, Ausztria, Svájc, Szlovákia, Szlovénia, Csehország. Itt nem a svéd számok lesznek, hanem folyamatosan befektetnek a tesztelésbe és követésbe, hogy a “p” még két nagyságrendet csökkenjen, 1/10000 köré. Ez azt jelentené, hogy Magyarországon kb. 300 fertőző sétálhatna szabadon, vagyis lényegében csak annyi, amennyit nem sikerült egy-egy eset után még begyűjteni. Ez az a szint, amikor lehet az irodaházakban is dolgozni.

Egyelőre még csak a kínaiak értik és érték el ezt, akik most lezárták az orosz határt és újra bezárták a szomszédos 100 millió lakosú tartományt összesen 130 eset és 3 halott miatt. Hasonlóan, az osztrákok is rá fognak jönni, hogy a magyar határ szűrése, „zsilipelés” nélkül ők sem maradhatnak nyitva (abban az esetben, ha Magyarország lemaradna a tesztelés és követésben és így valóban sokkal nagyobb fertőzöttség alakulna itt ki – a szerk.). Óriási lesz a kontraszt a normálishoz visszatért országok és a többiek között.

De, ne feledjük, mennyi jó dolog történt! Megszűnik a munkahelyi ingázás, a felesleges irodaházak, a helyhez kötött oktatás, végre nem rendeznek felesleges tömeges sport és kultúrális rendezvényeket, ünnepeket és ünnepségeket, borfesztiválokat, megszűnik az értelmetlen világturizmus és a felesleges légi utazások, felszámolják az embertelen gyári munkát, az emberek nem töltik az idejüket feleslegesen kocsmákban és a gazdaságot sem lehet tovább működtetni a tőkemegtérülés maximalizálásának elve mentén. Mindezt a sok és jó változást, amire eddig is meg lett volna a lehetőség, most egy egyszerű kínai segédmunkás a wuhani intézetből el tudta intézni azzal, hogy hazavitt pár kimustrált kísérleti denevért!