Fejlődő országok

Az amerikai részvénypiac meneteléséről naponta értesülhet az olvasó, ha máshogy nem is, de egyedi részvénysztorik szintjén mindenképpen. Extrém értékeltségű vállalatokról és éppen összeomlást vagy szárnyalást jósló sztárbefektetők megnyilvánulásaitól hangos a sajtó. Itthon valószínűleg sokan figyelik az EURHUF árfolyamát, a pénzügyileg szofisztikáltabb olvasóink akár a BUX indexet és a magyar hozamgörbét is követik. De mi a helyzet az egzotikusabb országok tőzsdéin? Le tudta-e dolgozni minden ország tőzsdéje az esést? Az alábbi ábrán néhány fejlődő ország 2019.12.31 óta elért USD-ben mért teljesítménye látható egymással összehasonlítva.

Az ábráról leolvasható, hogy a Taiwan LONG és Brazília SHORT spread ügyletet felvevők jártak a legjobban, szívből remélem, hogy olvasóink között voltak, akik ezt megjátszották. Ha csak az egyik irányt, akkor sem jártak rosszul, de nézzünk a teljesítmények mögé kicsit. A Taiwani index 8 legnagyobb részvényéből 6 IT cég közel 40%-os együttes súllyal, de közülük is kimagaslik a Taiwan Semiconductor félvezetőket/chipeket gyártó vállalat. A chiphiány számukra kedvezően hatott, hiszen árazási erejük jelentősen javult és sok elemző szerint ez még évekig kitarthat. A legrosszabbul teljesítő Brazíliáról, hipotetikus spread ügyletünk másik oldaláról, nem sok jót lehet elmondani. Az indexük legnagyobb cégei közül az olajkitermelő Petrobras-t és a nyersanyag kitermelő Compania Vale do Rio Doce-t érdemes kiemelni. A kedvező olajpiaci környezet hatására a Petrobras eredménye az utóbbi időben elkezdett bejavulni, de a világ egyik legeladósodottabb vállalataként kénytelen rendbe rakni a mérlegét, és persze osztalékot fizetni az államnak. A nyersanyag kitermelő Vale (főként vas és nikkel) árfolyama kéz a kézben jár az összeomló vasérc árakkal. Itt a kínai Evergrande ingatlanfejlesztő és a kínai ingatlanpiac körüli nehézségek játszanak szerepet, ahova a Vale által exportált vasérc nagyrésze kerül. Mindkét vállalat gyenge teljesítményében közrejátszik a brazil reál siralmas szereplése a dollárral szemben, mely idén már 6.5%-ot gyengült.

A koreai és indiai részvénypiacok erőteljes emelkedést mutattak. Az indiai index egyik legnagyobb vállalata az Infosys nevű IT cég több mint 100%-ot emelkedett, ez magával húzta a teljes indexet, miközben a többi nagy indextag is erős volt. Az egész világon erősek voltak az IT és a diszkrecionális fogyasztói cikkekkel foglalkozó vállalatok, és mivel a koreai index közel fele velük van tele, nem csodálkozhatunk az indexet követő ETF erős teljesítményén.

Indiával és Koreával ellentétben rendkívül gyenge teljesítményt tud felmutatni a török index, viszont az utóbbi hónapokban úgy látszik éledezik a piac. Visszatérni látszott a befektetői bizalom és külföldi tőke kezdett a török eszközökbe áramlani. Azonban a helyi monetáris politika érthetetlen módon kamatcsökkentéssel próbálja fékezni az inflációt, ami természetesen a török líra brutális leértékelődéséhez vezetett. Marc Faber humorosan MMMT-nek (Most Modern Monetary Theory) hívja Erdogan elnök furcsa gazdaságpolitikáját, ahol mennyiségi lazítással szeretnék megfogni az inflációt (?). A helyi megtakarítók közül már így is sokan tartják eszközeiket aranyban vagy dollárban, ez csak tovább erősödhet a jövőben.

A november végi friss vírus hírre, azaz az Omicron variáns terjedésére egy általános kockázatcsökkentéssel reagáltak a piacok. A fejlődő piacok nagyrészét eladták, ez látható az ábra végén leforduló vonalakon is. Az új vírusvariáns vakcinakikerülési, terjedési és veszélyességi tulajdonságai fogják a következő időszak teljesítményét meghatározni.