felmondási idő

Felmondási idő 2020

A felmondási idő a felmondást vagy elbocsátást követő nap és az utolsó munkanap közötti időszakot jelöli. Más szóval a felmondási idő a munkaviszony megszűnéséről szóló közös vagy egyéni döntés (utóbbi esetben a másik fél tájékoztatása utáni nap), valamint a munkaviszony tényleges megszűnése közötti időszak. A  hosszát és feltételeit a Munka Törvénykönyve szabályozza.

A felmondási idő tekinthető egyfajta működési kockázatkezelési eszköznek mindkét fél szempontjából, ugyanis munkavállalói felmondás esetén, amikor a munkavállaló kezdeményezi a munkaviszony beszüntetését, a munkaadónak lehetősége van még a munkaviszony megszűnése előtt utánpótlásról gondoskodni a termelés zavartalansága érdekében. Ellenkező esetben, amennyiben a munkaadó mond fel, úgy a felmondási idő a munkavállalónak biztosít időt arra, hogy új állás után nézzen.

A munkaadónak továbbá lehetősége van a munkaszerződésben foglalt bizonyos rendelkezések megsértése esetén azonnali hatállyal felmondani. Így a pontos rendelkezésekről érdemes munkaszerződésünket átolvasni.

A felmondási idő kezdete

A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő első napon kezdődik. Munkáltatói felmondás közlése történhet betegszabadság, beteg gyermek ápolása címen fennálló keresőképtelenség időszaka, vagy hozzátartozó gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság alatt is. Ezen esetekben legkorábban a szabadság lejáratát követő napon, valamint legfeljebb a betegszabadság lejáratát követő egy éven belül kezdődik.*

Felmondási idő hossza

A  Munka Törvénykönyve szerint 30 napig tart, de munkaviszony hosszától függően azonban ez az időszak meghosszabbodhat.

Közös megegyezés alapján ugyanakkor a  bármely esetben eltarthat akár 6 hónapig is.

Felmondási idő alatti szabadság

A munkáltatónak lehetősége van akár a teljes felmondási idejére felmenteni a munkavállalót a munkavégzés alól. Amennyiben a felmentés megtörténik, annak időtartamára szabadság már nem adható ki.

A munkavállaló szintén rendelkezhet  az arányosan ki nem vett szabadságával. Ez első lépésben a felmondási idő végéig járó szabadnapok meghatározását jelenti, az éven belüli munkaviszonnyal arányban. Második lépésben az így arányosan számított szabadnapokból levonásra kerül, az adott évben már kivett szabadnapok száma.

Mindkét esetben él a 15 napos előzetes értesítési határidő, csak úgy, mint normális körülmények között kivett vagy kiadott szabadságoknál.

A ki nem adott szabadsággal fontos, hogy minden esetben a munkaviszony megszűnését követően el kell számolni.

*Csoportos létszámcsökkentés esetén a fenti szabályok csak akkor alkalmazandók, ha távolléti feltételek a felmondás közlése során már fennállnak. A csoportos létszámcsökkentés definíciója a munkaadó vállalat méretétől és az egyidejűleg elbocsátott dolgozók számától együttesen függ.

A munkaadó vállalat mérete Csoportos létszámcsökkentés minimuma
21 fő alatt Nem definiált
21 és 99 fő között Legalább 10 munkavállaló
100 és 299 fő között A munkavállalói állomány legalább 10%-a
300 fő fölött Legalább 30 munkavállaló