Hazai felsőoktatási válság?

Kevesebb diplomás = gyengébb gazdaság egyenletre már régen rájöttek a fejlettebb országok döntéshozói, jelentős erőforrásokat fordítva ezért az oktatás színvonalának emelésére és diplomásaik számának növelésére. A magasan képzett munkavállalók nagyobb hozzáadott értéket tudnak teremteni munkájukkal, amely erősebb GDP termelést, így nagyobb gazdasági növekedést eredményez. Sajnos Magyarország épp az ellenkező irányba halad: egyre kevesebb a felsőoktatásba jelentkezők száma, ami megkérdőjelezi az ország hosszú távú gazdasági sikerességének biztosítottságát. Természetesen a romló demográfia és a külföldi egyetemek elszívó hatása indukál egyfajta csökkenést a hazai egyetemi jelentkezések számában, de közel sem akkorát, mint amit napjainkban tapasztalhatunk.

Forrás: KSH

A KSH adataiból hosszú távra visszamenően láthatjuk hogyan alakult az érettségizők, a diplomát szerzők és a szakmunkásvizsgát tett tanulók száma. A rendszerváltás után megugrott az érettségizők és diplomát szerzők száma, de 2010 óta láthatóan egyre kevesebben végzik el a gimnáziumot, ami feltételezve, hogy a korábbiakkal megegyező arányban mennek majd egyetemre a diákok, előrevetíti, hogy néhány évvel később kevesebben fognak diplomát szerezni. Egy 2018-as cikk szerint a nyugat-európai országok egyetemeire felvett magyar diákok száma éves szinten 10-15 százalékkal növekszik. Nem tudni, hogy a koronavírusnak milyen hosszú távú hatása lesz a külföldi tanulmányokra, de eddig rendkívül népszerűek voltak az osztrák, német, angol és holland egyetemek. Probléma továbbá az is, hogy a külföldön diplomát szerzők harmada vissza sem jön Magyarországra, így magasan képzett munkaerőtől esik el az ország.

 

Forrás: KSH, Eduline

A 2000-es évek elején a felsőoktatásba jelentkezők közel kétharmada az idősebb korosztályból került ki, tehát akik régebben érettségiztek, de nem tanultak tovább, azok ebben az időszakban pótolták be. Természetesen, ahogy egyre többen végeztek (és a 2007-2008-as válság visszaesésétől megtisztítjuk az ábrát), tisztán kirajzolódik egy csökkenő trend a jelentkezők számában. 2020-ban már többen érettségiznek, mint ahányan a hazai egyetemekre jelentkeztek, beleértve a mesterszakokra felvételizőket is, ami csak tovább rontja a képet.

Forrás: Felvi.hu

A felvi.hu ábráján látszik, hogy a gazdasági válság idején rendkívül alacsony volt a felsőoktatásba jelentkezők száma, így 85 százalékuk felvételt is nyert a megcélzott egyetemre/főiskolára. Idén a rekordalacsony jelentkezési adatok előrevetítenek egy hasonlóan magas sikeres felvételi arányt, ami jó hír azoknak, akik most pályáztak. További könnyítés a középiskolásoknak, hogy 2020-tól már nem kötelező a nyelvvizsga az egyetemre felvételizőknek. Hol és mitől eshetett vissza a jelentkezők száma a leginkább?

A jelentkezések számának csökkenését jellemzően a már említett külföldi egyetemek népszerűségének növekedésével, a demográfiával és a korlátozott államilag támogatott helyekkel hozzák összefüggésbe. Ezek mellett fontos kiemelni, hogy a tanár szak szenvedte az egyik legsúlyosabb (37 százalékos) visszaesést, ami rámutat arra, hogy a tanári pálya egyre kevésbé vonzó a fiatalok számára. Eddig a fő probléma a néhány év munka utáni pályaelhagyók rendkívül magas aránya volt, de látható, hogy már a fiatalok meg sem próbálják a felvételit a tanár szakra. A kormány a pedagógusképzés alkalmassági vizsgájának eltörlésével próbálja kezelni a helyzetet, de sokkal hatékonyabb lenne magát a tanári pályát vonzóvá tenni, ami eddig szemmel láthatóan nem sikerült, sőt…

Mindemellett a legnépszerűbb egyetemek legnépszerűbb szakain is érezhető a visszaesés, többek között a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemen is több ezer fős a csökkenés. A Budapesti Corvinus Egyetem új működési modelléről már írtunk korábban itt. Kiemeltük, hogy az új finanszírozás értelmében gyakorlatilag az egyetem működése kizárólag a MOL osztalékától függ. 2020-ban a MOL (a koronavírus és az összeomlott olajár miatt) nem fog osztalékot fizetni, az egyetem pedig képtelen kitermelni önmagának elegendő bevételt a költségei fedezésére, így a jövője bizonytalan. És milyen volt a fogadtatása az új működési formának a diákok körében? Sajnos nem túl fényes, amit bizonyít, hogy az egyik legnagyobb visszaesés (33%-os) a Corvinusra jelentkezők számában volt. Valószínűsíthetően a diákok tartanak az új, még szokatlan finanszírozási formától, azaz félnek, hogy nem részesülnek az állami ösztöndíjat kiváltó tanulmányi ösztöndíjban és önköltséges keretek között kell tanulniuk.

De kell-e ennyire tartani az önköltséges finanszírozástól? Magyarországon a lakosság körében kifejezetten erős „hitelundor” érzékelhető, nem véletlenül, hiszen a devizahitelekkel sokan megégették magukat. Észre kell venni azonban, hogy vannak olyan hitelek, amik biztonságosak és megfizethetők, valamint hosszú távon megtérülők. A diákok számára elérhető Diákhitel 2 konstrukció például kamatmentes, azaz az állam ingyen biztosít forrást a tanulni vágyó fiatalok oktatására. Ha hozzávesszük, hogy az infláció 3-4% körül alakul évente, akkor láthatjuk, hogy a hitelfelvevő tartozása folyamatosan elinflálódik. Racionális döntés tehát kamatmentesen eladósodnia egy diáknak akkor is, ha netán rendelkezik elegendő megtakarítással a tanulmányai finanszírozásához. Pénzügyileg szofisztikáltabbak akár befektethetik alacsony kockázatú portfólióba a felvett összeget, így megnyervén a kamatkülönbözetet, de ez már egy külön cikket érdemlő téma.