Fizetési rendszerek a változás küszöbén IV. rész – Mi a helyzet Magyarországon a hazai kártyás fizetési piacon?

A Fizetési rendszerek a változás küszöbén négyrészes cikksorozatunk első részében, arról olvashatnak, hogy a kazah Kaspi, hogy taszította le a trónról a két nagy globális szereplőt a Visát és a Mastercardot.

A második részben azt próbáltam górcső alá venni, hogy miért nem vette még át minden országban ezt a piacot egy hazai szereplő kiszorítva a két nagy globális céget, és miért van több esélye egy országos megoldásnak.

A sorozat harmadik részében arról írtam, hogy milyen országos hazai fizetési rendszerek vannak Európában, ami kiszoríthatja a VISA és Mastercard kettőst.

A negyedik részben pedig a magyar helyzetet szeretném szemléltetni a kártyás fizetések terén.

Magyarországon 2016-ban indult egy POS telepítési állami program, mert akkor a 3-5 százalékos kereskedői jutalékok voltak jellemzőek Varga Mihály szerint. A program arról szól, hogy a banknak adnak támogatást a telepítéshez, de nem kérhet el többet majd a kereskedőtől, mint a forgalom 1 százaléka. Összefoglalva a bank szinte ingyen telepíthet, cserébe kevesebbet keres. Az államnak ez azért éri meg, mert ha valaki kártyával fizet akkor annak nyoma van, fehéredik a gazdaság, növekednek az adóbevételek. A program nélkül a kisboltoknak nagyon drága volt egy terminált fenntartani, ezért nem érte meg a bankoknak egy méret alatt kiszolgálni a kereskedőket.

Egyrészt az állami program hatására, másrészt a technológia fejlődésével egyre több helyre jutott terminál. Megjelentek az mPOS és SoftPOS megoldások, aminek a terjesztésébe egyébként a Mastercard meg a Visa is beszállt, támogatást nyújtva az új technológiák terjesztésében. Az mPOS gyakorlatilag egy mobiltelefonhoz (bluetoothon) kapcsolható terminál a SoftPOS ennél egy még egyszerűbb valójában szoftveres megoldás, ugyanis ott a mobiltelefont teszik alkalmassá a fizetésre. Magyarországon az Azonnali Fizetési Rendszerrel egyébként megnyílt az út a Visa és Mastercard egyeduralmának megtörésére. A bolti, vagy internetes fizetés azonnali átutalással, például QR kód segítségével már megvalósítható. Az OTP már jelentkezett is egy megoldással, amiről itt olvashatnak.

De jelenleg csak a saját és a Raiffeisen mobilappja képes ilyen módon a fizetésre. Tehát körülbelül a banki ügyfelek 30 százaléka tudná használni ezt a megoldást. Mivel ugye a költség a vásárlónál keletkezik, ezért nem tűnik valami jó ösztönzőnek a vásárló szempontjából, hogy ezt használja. Illetve nagy szükség lenne ennek a megoldásnak a terjedéséhez, hogy teljesen eltöröljék a tranzakciós adót, és ezzel együtt a bankszámlák többségén az utalás ingyenessé váljon. Enélkül kevésbé valószínű, hogy Magyarországon drámai változásnak lennénk tanúi, annak ellenére, hogy a technológia feltételek adottak lennének egy rezsimváltásra.