Frexit? Italeave?

Köszönjük, nem. Az európai populista politikusoknak is annyira betett a Brexit-horror nézése, hogy totális EU- és eurószkeptikusból egyérteműen EU-pártivá váltak. A kilépés helyett már az EU-megreformálása van a szlogenekben, mert látják, hogy egy tényleges kilépésbe totálisan bele lehet bukni és az annyira összenőtt közös piac miatt kivitelezhetetlen.

Salvini nemrég még BastaEuro (elég az euróból) hashtag alatt posztolgatott, mára a szlogen„cambiare Ue dall’interno” (változtassuk meg az EU-t belülről), ami hatalmas változás, és a franciáknál, hollandoknál, osztrákoknál stb. is végbement ez a folyamat jobb-bal populistáéknál. A közös piac olyan brutális erő, amivel a legvadabb demagógiával felvértezve sem lehet, nem érdemes szembemenni. Ez a kohézió a közös piacban eltöltött minden nappal egyre erősebb, erősebb és erősebb. Mit köszönhetünk a piaci integrációnak.

Olaszországban élő nagynénémnek van egy romániai barátnője, takarításból és idősgondozásból él Szardínia egyik kisvárosában. Nos, teljes természetességgel vásárolja otthonról, valahonnan a Kárpátokon túlról fillérekért, az olasz ár töredékéért a krumplit. Hetente többször is bármit elhoznak neki Románia egész területéről 1 EUR/kg áron a melósókkal ingázó furgonokkal, kihasználva ezzel a szabad helykapacitást. Win-win, a román hölgy dob egy árva SMS-t vagy messengert, hogy honnan, mit, hová, és pár nap múlva a háza előtt leteszik a cuccot, de már raktáruk is van az olasz kisvárosban, onnan is átvehető az áru. Ez is az integráció elmélyülésének meg a közös piacnak az egyik formája, ahogy a hölgy learbitrálja a két piacot: a magasabb munkabérű országban megszerzett jövedelméből az alacsonyabb árszínvonalú országból vásárol és ez neki marha jó, mert megnöveli a vásárlóerejét.

„Kisfiam, van itt egy régi porcelán étkészlet, még nagyanyádé volt, feldobatom a románokkal, holnap este jönnek Pestre és idekanyarodnak a buszukkal, otthon jó lesz dísznek. Asszem mellépakolok pár rúd téliszalámit meg paprikát is, kell a pörköltbe, imádják a szárdok, tudsz valami jót?”

Forrás: Vakmajom a Facebookon