G7 beszélgetések a HOLDON: Mécs Mónika

A G7 beszélgetések a HOLDON sorozat negyedik részében Mécs Mónika, producer volt Veiszer Alinda vendége. Olyan nemzetközileg sikeres filmek fűződnek a nevéhez, mint az Oscarral is jelölt, Arany medve díjas Testről és lélekről, Az Oscarra majdnem kijutó Akik maradtak, és korábban Ezüst medvét nyert Csak a szél, vagy a közönség körében népszerű Brazilok.

Magyarországon filmet készíteni tulajdonképpen az országimázs része, soha meg nem térülő vállalkozás. Ezt tapasztalatból is tudja Mécs Mónika. Miközben a nemzetközileg sikeres filmek sora került ki a kezei alól, soha, egyetlen film sem térült meg. Ebből is következik, hogy filmeket kizárólag busás állami támogatás fejében lehet gyártani.

Felmerülhet, hogy a magánszektor miért nem léphet be a támogatók sorába, de Mécs Mónika szerint egy film költségvetéséhez képest olyan elenyésző az összeg, amit egy multi vagy egy akármilyen gazdasági vállalkozás egy soha meg nem térülő filmnek adna, hogy nem is érdemes próbálkozni vele. (A kilencvenes években divat volt például a mozgóképen a termékelhelyezés. Használták is, de ma már ez nem működik ízlésesen és profitáblilisan.)

Hogy az állam mennyire tartja függésben az alkotókat, az viszonylagos. Az Andy Vajna nevével fémjelzett periódust a magyar filmesek szabadnak, együttműködőnek és profinak érezték. Nem is véletlen, hogy a Saul fia Oscar díja is ekkor született, igaz ez csak a jéghegy csúcsa. Abba a folyamatos háttérmunkába kevesebben látnak bele, hogy milyen javaslatokat tett a Filmalap például a forgatókönyvek megváltoztatására, javítására. Ez a helyzet most változni látszik, a pénzosztási gyakorlat módosul. Elismert alkotók elakadnak a támogatások megítélésénél, viszont az állami rendszerhez közeli, például az SZFE átalakításában is szerepet kapó producerek projektjei magas támogatási összegeket kapnak. Mécs Mónika szerint még korai lenne véleményezni az azóta Filmintézet (korábbi Filmalap) munkáját, érdemes megvárni a végeredményt.

Mécs Mónikát arról is kérdeztük, mit tesz a producer, amikor az általa támogatott film rendezője célkeresztbe kerül. Enyedi Ildikó 2017 februárjában nyilatkozta azt a Deutsclandradionak, hogy ami Magyarországon van, az “abszurd és félelemmel tölt el”. Mondatai azonnali reakciókat szültek. Mécs Mónikát arról is kérdeztük, hogy ilyenkor mit tesz egy producer. Ő azt mondta “rosszul érezném magam, ha meg akarnám mondani az alkotóknak, hogy mit kell gondolni vagy mondani az országról”. Ugyanakkor az ő produceri stratégiája az, hogy távol tartja magát a politikai kérdésektől, már csak azért is, mert családjában több a politikus (édesapja Mécs Imre, férje Mesterházy Ernő). Így nem akar politikai kontextusba kerülni.

Enyedi Ildikó mondatai ellenére nagyon magas állami támogatásban részesült az új filmje, a Füst Milán regényéből, nemzetközi sztárokkal és koprodukcióval készült Feleségem története. Több mint egy milliárd forintot kapott a magyar államtól, ami a film költségvetésének körülbelül harmada. A többit a producerek teremtették elő. A film készítésének különös körülményei- például, hogy a főszereplő az új James Bond filmben is forgatott, ezért komolyabb egyeztetési feladatok hárultak a stábra. Valamint, hogy a COVID miatt a különböző nemzetiségű szereplők és stábtagok nem tudtak utazni- örökös készenlétet igényeltek a producerektől is. A forgatás, nem csak a ráfordított pénz miatti felelősség miatt volt Mécs Mónika legnagyobb munkája.

Hogy milyen eredménye lehet annak, hogy a producerek már tapasztaltak a nemzetközi lobbizás terepén, az a Feleségem történetének útjából biztosan látszik majd.


A G7 beszélgetések a HOLDON videocastunkat megtalálhatja a SpotifyYouTubeAppleGoogleStitcherPodcastRepublicTuneIn kínálatában, vagy Soundcloud-on illetve vegye fel műsortárába az RSS-Feeden keresztül.