Görög ismét (régi mániám)

A görög kormányzatnak nagy nehezen sikerült átnyomnia a megszorító csomagot a Parlamenten, igaz hogy közben a két vezető pártból több képviselőt ki kellett rúgni, és a harmadik, egyben legkisebb koalíciós párt tartózkodott a szavazástól. Óriási társadalmi ellenállás mellett a 300-fős Parlamentben 153-an voksoltak a csomag mellett, amely újabb gigantikus kiadáscsökkentéseket és adóemeléseket tartalmaz, aminek következtében a bérek és nyugdíjak átlagosan kétszámjegyű százalékos mértékben fognak csökkenni.

Egyértelműnek tűnik, hogyha ez a megszorítás nem működik, akkor többre nem kerül sor és a görögök kilépnek, mert az ötödik éve húzódó recesszió és hatalmas munkanélküliség mellett nem lesz társadalmi támogatottsága újabb, hasonló jellegű intézkedéseknek. Ez volt az utolsó megszorítás, amit még  ki lehetett préselni a görögökből, innentől fogva csak a drachma bevezetése jöhet.

Én azonban úgy vélem, hogy kis szerencsével a fenti intézkedések elegendőek lehetnek. Korábban mindenki (IMF, EU, szakértők) azt a hibát követték el, hogy alulbecsülték a megszorítások gazdaságcsökkentő hatását, most azonban kezdünk oda eljutni, hogy túlesnek a ló túloldalára, és túlbecslik azt. Pozitív forgatókönyveket figyelembe sem vesznek, nem számolnak azzal, hogy a bizonytalanság oldódása és az állam likviditásának helyreállása önmagában is csomót dob a teljesítményen, ráadásul az idei GDP-csökkenés jelentős része a drachmabevezetés miatti pénzmenekítés és beruházások elhalasztása miatt jött létre. Ezeket az elmaradt, szintentartó beruházásokat előbb-utóbb el kell végezni, így az is lehet, hogy a jövő évi gazdasági csökkenés nem lesz olyan drasztikus, mint várják. Az EU/IMF páros erős gazdasági visszaesést feltételezve végezte számításait, ám még így is várhatóan elsődleges többlete lesz a görög költségvetésnek, azaz kamatfizetés előtt pozitív eredménye lesz. Innentől fogva már csak a kamat kérdése, hogy a görög állam fizetőképes marad-e, adóssága nő-e?

Nyilvánvalónak tűnik, hogy az európai államok nem egyezhetnek bele adósságuk egy részének (azaz a névértéknek) leírásába, mert az eladhatatlan adófizetőik felé. Pedig ha valaki tartozik nekem 1000 forinttal, amit 10 év múlva fizet vissza és éves 10% kamatot fizet nekem, az nyilvánvalóan sokkal többet ér, mint ha ugyanerre az 1000 forintra csak éves 1% kamatot fizetne nekem. Az utóbbi egyébként ugyanannyit ér ma, mintha levinném a tartozását 500 forintra, és arra fizetné a 10% kamatot. Mégis mennyivel jobban hangzik, ha azt tudjuk mondani, hogy a kölcsönünk összege még mindig 1000 forint, semmit sem buktunk – pedig dehogynem, nagyon is sokat.

Várhatóan ugyanezt az (ön)becsapást fogják játszani az európai országok is: a görögöknek nyújtott hiteleiket nem írják le, csak a kamatot csökkentik, ami mint mondtam ugyanaz, tehát a magánszektor felé történő csőd után a görögök európai állami hitelezőik felé is effektíve csődöt mondanak (egyébként ez a folyamat már régebb óta zajlik, a kamatszintet már csökkentették nekik korábban is), az európai államok reálértelemben jóval kevesebb pénzt fognak vissza kapni, mint amit kölcsönadtak – de ez mégsem fog így tűnni, politikailag sokkal elfogadhatóbb megoldás.

Ha a görögöket hajlandó Európa 1-2%-os hozamszinten finanszírozni, akkor ez az állapot a mostani megszorító csomag után fenntartható, a görög államadósság nem fog tovább nőni. Ez nem is olyan nehéz, hiszen az EFSF most fog 7-éves kötvényt kibocsátani, várhatóan éves 1,5% alatti hozammal! Mivel az EFSF nagyjából azon a szinten hitelez tovább, mint amennyin ő maga bocsájtja ki a kötvényeit, ezért várhatóan a görögök hitelkamaszintje valóban lemehet 2%-ra vagy az alá. És amint a régi mondás tartja, kellően alacsony kamattal akár gigantikus adósságszint is fenntartható problémák nélkül.

Összességében tehát úgy vélem, hogy a görögök megtettek mindent, amit lehetett, az európaiak várhatóan ezt méltányolni fogják alacsony kamatozású hitelekkel, amivel pedig a görögök helyzete stabilizálódhat. Ha viszont nem, akkor nincs több megszorítás, jön a kilépés. Én egyelőre inkább az első felé hajlanék, de még mindig kétesélyes a meccs. A görög kötvényeket ilyen feltételek mellett még mindig inkább olcsónak találom…

***

Kiegészítés: Várhatóan az ECB korábban megvett görög kötvényein képződött nyereséget is megkaphatják a görögök, ami természetes is lenne, továbbá van lehetőség a még magánkézben lévő görög állampapírok visszavásárlására is á lá E-STAR, mondjuk 30-50% közötti árfolyamon. A most (részben) államosítandó bankok és egyéb vagyonelemek értékesítésével így csökkenő pályára kerülhet az államadósság, 2022-re GDP-arányosan 100% alá mehet…

Forrás: zsiday.hu