görög, magyar, amerikai

Csattanó nincs, a választ mindenki ismeri, ezzel a magyar szekciót be is fejezném, nézzük inkább a görögöket:

Ül a repülőn a bangladesi, az egyiptomi, a román és a magyar miniszterelnök. A repülő elkezd zuhanni. Melyiknek nem jut ejtőernyő?

Meglepő módon a vártnál jobban alakul a görög költségvetés. Náluk – ellentétben Magyarországgal, ahol ez nem megy – havi bontású tervek vannak, és ezekkel össze lehet hasonlítani a megvalósulást. Látható, hogy a kiadási oldal igen erős kontrollja miatt a várt 1399 millió eurós elsődleges hiány helyett az első negyedévet 365 millió euró hiánnyal zárták, ami azt valószínûsíti, hogy tartható az egész évre tervezett 1000 millió eurós elsődleges hiány (vagy ennél jobb is lehet), azaz a görög költségvetés (kamatok nélkül) nagyjából egyensúlyba került idénre. Habár a tavaszi választások óriási politikai kockázatot jelentenek, ám ha az ezután megalakuló görög kormány hajlandó tovább menni azon az úton, aminek a nagyobbik részét egyébként már megtették, és nem lépnek ki az euróövezetből (ez még egyáltalán nem vehető biztosra, bár miután ennyit végigszenvedtek, egyre kevesebb értelme van kilépni és újrakezdeni a szenvedést), akkor – köszönhetően az alacsony kamatszintnek amit az adósságukra fizetnek és a várhatóan később bejövő privatizációs bevételeknek – a következő évtől elkezdődhet a görög adósság lassú csökkenése.

https://www.minfin.gr/portal/en/resource/contentObject/contentTypes/genericContentResourceObject,fileResourceObject,arrayOfFileResourceTypeObject/topicNames/budgetExecutionBulletin/resourceRepresentationTemplate/contentObjectListAl

Az új görög kötvények a névérték 20%-án forognak, azaz újabb komoly átstruktúrálás, csőd van beléjük árazva. Amennyiben ez nem következne be (és ennek azért több, mint 50% esélyt adok), akkor árfolyamuk a következő években könnyen triplázódhat. Továbbra is úgy vélem, hogy ez egy jó hozam-kockázat arányú befektetés. Igaz, hogy lehet rajta veszíteni (akár a teljes befektetett összeget is, bár ez szerintem eléggé szélsőséges eset lenne), de a kockázat többszörösét lehet megnyerni, és az esélyek sem olyan rosszak. A befektetési világban pedig úgysincs “tuti”, csak esélyek, valószínűségek és kockázatkezelés, aki mást mond, az hazudik…

***

Néha az ember belepillanthat az igaz hedge fundok kockázatvállalási szintjébe, ami azt mutatja, hogy erős gyomor kell ehhez a műfajhoz, és kötélidegek. Már Soros György: A pénz alkímiája című könyvéből is látszott, hogy a híres Quantum Fund saját tőkéjének rendszeresen többszörösét tartotta részvényekben/kötvényekben/árúkban, stb, és láthatóan mai utódai is keményen nyomják:
https://www.bloomberg.com/news/2012-04-13/citadel-soars-to-115-billion-with-reporting-rule-change.html

Nézzük:
Citadel, run by Ken Griffin out of Chicago, reported compared with $12.6 billion of net assets. Millennium, founded by Israel Englander, disclosed comparable figures of $119 billion and $13.5 billion as of year-end. “

Ezek az emberek az alap saját tőkéjének közel 10 szeresét (!!!) kitevő nagyságú eszközökkel rendelkeztek. Habár a cikk szerint is van benne, ami duplikált, és valószínűleg vannak benne alacsony volatilitású kamatláb-derivatívok, stb. de ez azért mégis azt jelenti, hogy ezek az alapok iszonyatos kockázatokat futnak nap mint nap. Habár az előző alapok csúcstartók, de az átlag sem kicsi:
While some fund managers only gave information on their gross assets, 31 of the 50 largest also disclosed their net assets in a separate section known as the client brochure. For these advisers, Ezek mellett még a legkockázatosabb magyar származtatott alapok sem tûnnek túl agresszívnak :)

Forrás: zsiday.hu