Gyanús cégek a tőzsdén – teljes cikk (Figyelő- Brückner Gergely írása)

Az alábbi cikket találtuk ma a Figyelő címlapján. Nagyon hasznos, érdekes cikk, mindenkinek ajánljuk figyelmébe.

Biomedical és társai: árbevétel nélkül a parkettre lépő társaságok

Megszaporodtak a Budapesti Értéktőzsdén a szinte alapításukkal egy időben a parkettra lépő, majd ott komolyabb árbevételt hozó üzleti aktivitás nélkül is befektetőkre vadászó társaságok. Közülük többen már a német tőkepiacokra is belistáztatták magukat. Egy biztos: a befektetőknek fokozott körültekintéssel érdemes kezelni a csak a jövőre alapozó társaságokat. A Biomedical Nyrt. elnevezésű különös, 39 milliárd forintos kapitalizációjú cég hasonló utat jár be.

Biomedical Computer Technologies Nyrt. – így hívják azt a magyar részvénytársaságot, amely a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) B kategóriájában forog, de 2011-ben már a Frankfurti Értéktőzsdére is bevezették, ahogy belistázták Berlinben és Stuttgartban is. A cég részvényeinek árfolyama és ezáltal a társaság tőkeértéke ugyan nagyon volatilis, azaz nagyokat ugrabugrál a BÉT-en, de a lapzártánkig legutolsó, 4830 forintos június 1-jei kötés alapján a piac 38,9 milliárd forintra értékeli a céget. Mindenképpen impozáns az összeg, hiszen a társaságnak eddig inkább csak tervei voltak, árbevétele, múltja még kevésbé. Új magyar sikersztori – ujjonganak a hívei. Üres lufi – vélik a kritikusok.
Kovács Sándor, a Biomedical vezérigazgatója. Cége részvényeit beengedték a tőzsdére.
RAJT
A Biomedicalt 2010. november 17-én alapította Kovács Sándor galgamácsai házi- és üzemorvos, valamint családja: felesége, Kovácsné Révész Viktória, illetve fiai, Kovács Tas és Kovács Bence. A család galgamácsai lakcímére volt bejegyezve kezdetben maga a cég is. Sőt Kovács Sándor elmondása szerint most is ez a társaság valódi központja, de hivatalosan a vállalkozás ma már a család egy másik lakásában, a III. kerületi Vízimolnár utcai lakótelepen székel, hiszen a német hatóságok felé jobban kommunikálható és a németek számára könnyebben kimondható volt a fővárosi cím. Kovács Sándor – legalábbis a rendelési idő után – a cég vezérigazgatója, a másik három családtag pedig a társaság felügyelőbizottsága. A Biomedical célja a hidrogén ipari méretű tárolásának kifejlesztése, gyártása (abszorberek, kémiai tárolók), illetve a hidrogénakkumulátor megvalósítása.

A komoly cél érdekében 2010. december 22-én a Biomedical megszerezte a 805,5 millió törzstőkéjű Hydro-Tár Hungary Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 100 százalékát. Tulajdonosait, Végh Ferenc feltalálót és Lengyel Zsoltot, előbbi menedzserét, egyben a Budapesti Agrárkamara alelnökét és főtitkárát a Biomedical részvényeivel fizették ki. A társaság tulajdonosi megfeleltetése szerint jelenleg Végh 47,3, Lengyel 24,3 százalékos tulajdonosa a cégnek. A legvagyonosabb magyarokat összeíró top 100-as listák készítői előszeretettel becsülnek a tőzsdei részvények transzparens értékéből, ez alapján közel 20 milliárdos vagyonával jövőre bizonyára Végh Ferenc is felkerül a listára, ahogyan Lengyel Zsolt is a maga 10 milliárdos pakettjével. Hogyan találkoztak és kik az értékes tőzsdei céget meghatározó emberek?
Fokozott óvatosság indokolt:
– ha egy tőzsdei cégben ismeretlenek a tulajdonostársak, azok között nincsenek Magyarországon ismert intézményi befektetők

– ha egy kibocsátó éves árbevétele még az 500 millió forintot sem éri el

– ha egy tőzsdei cégnek még hároméves múltja sincs, azzal kezdte működését, hogy azonnal a parkettre ment

– ha a tőzsdei kibocsátó rövid időn belül többször is megváltoztatta a tevékenységét, kismamaruházatból biotechnológiára, majd kutyatenyésztésre váltott a cég

– ha egy tőzsdei társaság kapcsolatrendszere, vevői, beszállítói, tulajdonosai között dominálnak az offshore paradicsomokból származó cégek
AZ ÜZEMORVOS
Kovács Sándor elmondása szerint 20 éve üzemorvos, ma is 90 társaságnál dolgozik, ebből alakult ki a gazdasági kapcsolatrendszere. A jelenlegi üzemanyagárak miatt felkeltette az érdeklődését a főállásban egy számítástechnikai cégnél dolgozó Végh Ferenc alternatívüzemanyag-találmánya. A Biomedical alapítói úgy ítélték meg, hogy az ötlet megvalósításához finanszírozás kell, és ehhez a tőzsde lenne a legjobb út. Kovács Sándor szerint a belterjes családi háttéren nem szabad csodálkozni. „Ez egyáltalán nem ritkaság, a Lehman Brothers, a Johnson & Johnson és a Rockefeller is családi cégként indult” – von merész párhuzamokat a vezérigazgató. Majd így folytatja: „Nem bízom senkiben, az üzleti életben mindenki el akarja vágni a másik torkát. Az egyik fiam gépészmérnök-hallgató, ő óriási segítség a fejlesztésben, a másik fiam közgazdász, ő a pénzügyi vonalon erős, a feleségem pedig kiválóan beszél németül, ő a német tőzsdei bevezetésben volt nélkülözhetetlen.”

Folytassuk a cég bemutatását! A pár oldalas 2011-es éves jelentés információi szerint a piac által közel 40 milliárd forintosra értékelt társaságnak 805,5 milliós tőkéje van, az eszközökből 800,5 millió forint a szellemi termék. A cégnek árbevétele praktikusan nincs (2010-ben 1,2 millió forint volt, de sajnos 2011-ben ez 0-ra olvadt). Kovács Sándor ugyanakkor az alapítók elkötelezettségét hangsúlyozza. „Sokat költöttünk, 5 millió forint volt a kft. megalapítása, a tőzsdének negyedévente 2,5 milliót, a Kelernek 800 ezer forintot fizetünk. Ha a vécén szeretnénk lehúzni a céget, nem fizetnék ennyit a tőzsdének. Az igazi tőzsdések már látják, hogy ebből lesz valami” – vallja a vezérigazgató, aki tökéletesen tudatában van annak, hogy vezérigazgatóként övé a büntetőjogi felelősség.

Az éves jelentésben olvashatók a helyesírási hibákban igen gazdag 2012-es tervek is, ahol rosszul leírt intézményeket, nem is létező minisztériumot (Környezetvédelmi Minisztérium) nevez meg a cég mint potenciális partnert. „A taxisbotrány miatt most nehezebb a taxis cégekkel tárgyalni, az önkormányzatok forráshiányosak, a rendőrséggel és a postával pedig még nem tárgyaltunk, de ha a Feri azt mondja, hogy indulunk, akkor ezekhez is bekopogunk” – fogalmaz Kovács Sándor. Szerinte 2013-ban akár már munkahelyeket is teremthet a társaság.

Azt is megtudhatjuk, hogy a francia J. M. B. Diffusion & Conseil nevű céggel, nevezetesen J. M. Bismuth úrral és csapatával már sikerült is értékesítési és elővásárlási szerződést kötni 100 ezer plusz 200 ezer akkumulátor megvásárlására. Kovács Sándor szerint egy hatalmas francia konszernről van szó, és személyesen tárgyalt John Bismuth úrral. Utánanéztünk a francia cégregiszterben, illetve az interneten ennek a vállalatnak. A társaságnak egyéb háztartási cikkek nagykereskedelme a fő tevékenysége, ám alacsony, mindössze 7600 eurós tőkéje van, és a 30 ezres észak-franciaországi városban, Creilben van bejegyezve. Sem a cégről, sem a vezetőjének nevezett J. M. Bismuth úrról nincsenek találatok a francia üzleti portálokon. A cégregiszter szerint a társaság a 82 éves Aldo Bismuth nevéhez kötődik. Creilben lakik ugyan egy Jean-Marc Bismuth nevű 38 éves férfi is, ám róla egyetlen cikk jelent meg, ez arról szól, hogy az amatőr zongorista Bismuth úr éppen otthagyta informatikusi állását, és hangszerboltot nyit Creilben.

SZLOVÁK SZÁL
Lássunk még egy szokatlan elemet a cég háza tájáról! A társaság április 2-i közleménye szerint Lengyel Zsolt nagytulajdonos négy külföldi (ebből egy jamaicai, egy Seychelle-szigeteki és két szlovák) céggel megbízási szerződést kötött saját részvényekre vonatkozóan. A nevezett társaságok feladata a laboratórium finanszírozása, a piac-kutatás, a marketing, a nemzetközi hidrogéntárolási kampányok lebonyolítása, illetve a tárolók fejlesztése lenne. Ezekért a tevékenységekért cserébe 187 ezer és 445 ezer darab közötti részvénnyel fizet a megbízó. A menetrend szerint a kedvező adózású országokban bejegyzett, friss alapítású cégek megkapják ezeket a részvényeket, és amilyen áron csak tudják, kitárazzák a papírokat Németországban, s a befolyó összeget tudják majd a feladatokra költeni. Érdekes konstrukció, a tulajdonosok részvényt adnak át, és aki eladja azokat, az majd ezt fejlesztésekre költi. A két szlovák társaságot megtaláltuk az ingyenes és nyilvános szlovák cégregiszterben, e szerint ezek a vállalatok legalábbis részben Vladislav Strakota alapításai.
A hasonló cégek adatainak megtekintéséhez kattintson!
A két szlovák cégnek van egy-egy magyar aspektusa is; a Sail Group nevű vállalkozásban egy bizonyos Gál Henrik erdőkertesi lakos a magyar tag, míg a Dissen Groupban Nagy Attila nevű veresegyházi lakos. A térképre pillantva szembetűnő, hogy Galgamácsa, Veresegyház és Erdőkertes egymás közvetlen közelében fekvő települések. A Kiskoszmályban (Malé Kozmálovce) élő Vladislav Strakota amúgy nagyüzemi szlovák cégalapító, rengeteg társaság fűződik a nevéhez. Láttuk továbbá a Seychelle-szigeteki Unisszal kötött háromoldalas magyar nyelvű szerződést is, amelyet egy Molnár Ernő nevű ember írt alá. Kovács Sándortól azt is megtudtuk, hogy ezt a partnert Hévízi Tamás ügyvéd hozta, míg a szlovák cégeket a kamara közvetítette, a vezérigazgató azonban úgy kötött velük milliárdos üzletet, hogy nem is találkozott velük. „Személyes kapcsolat ilyenkor nincsen, ez egy szigorúan üzleti megbízás” – mesélte erről Kovács Sándor. A vezérigazgató ugyanakkor biztos abban, hogy bár adózási okokból szlovák vagy éppen Seychelles-szigeteki a partner, de ezeknek sem egymáshoz, sem a Biomedical részvényeseihez nincs közük, s a kért munkákat majd kiváló svájci és német szakmai alvállalkozók végzik el.

HONGKONG
A sok furcsaságot még hosszan lehetne sorolni; bizonyára a cég egyik legfrissebb, április 30-i közleménye is példátlan a magyar tőkepiaci történelemben, amelyet szó szerint idézünk: „A mai napon az egyik hongkongi illetőségű befektetőnk – aki már korábban is jelezte érdeklődését – írásban gratulált a kereskedés elindulásához. Ezzel egyidejűleg biztosította cégünket, hogy a laboratórium fejlesztéséhez megelőlegezi néhány műszer leszállítását.” Kérdésünkre megtudtuk, hogy a ma még megnevezni nem kívánt hongkongi partner Lengyel Zsolt kiváló kínai kapcsolatai révén érkezett. A keletiek nem kérdezték meg, hogyan is áll a fejlesztéssel a Biomedical, azt mondták, segítenek fizetés nélkül átadott mérőműszerekkel, amelyek egy része már meg is érkezett a céghez. Egy ekkora konszernnek egy 20-30 ezer eurós műszeradomány nem jelent gondot. Azt is megtudtuk a társaságtól, hogy a megkapott műszerekkel Bagon és Budapesten két laborban kutatnak, de ide egyelőre nem lehet bemenni, csak amikor kész lesz a prototípus. „Jelenleg azt sem szívesen mondom meg, hogy hol dolgozunk, mert paparazzók is jelentkezhetnek” – mondta Kovács Sándor.

ÉRTÉKELTSÉG
Az üzleti életben szokatlan körülmények mellett bizonyára a legkülönösebb mégis az, hogy ki értékelte fel 38,8 milliárd forintra a társaságot. A brókervizsgával is rendelkező Kovács Sándor elmondta: „Már sokan vettek részvényt a piacon, hiszen tőzsdés szemmel minden új hús vonzó, mindegy, hogy az mennyibe kerül és mit csinál majd a társaság, a kezdő ár mindig emelkedni fog. Valóban ígéretes a papír, ígéretesebb, mint másik húsz cég a BÉT-en, de azt mi sem gondoltuk, hogy ilyen magas lesz az ár. Vélhetően felhúzták, és ez nekünk a magasabb tőzsdei díjak miatt kifejezetten hátrányos. Óriási probléma volt számunkra, hogy 8200 forintra felment az árfolyam, meg is kerestük a BÉT vezetőit, készségesen segítettek nekünk, és azt javasolták, hogy növeljük a közkézhányadot, dobjunk több részvényt piacra.”
Száz éve
A nagy amerikai részvényguruk, így a besszspekuláns Jesse Livermore már közel száz éve leírta: amennyiben egy akármilyen hátterű részvényt sokat rángatnak jó magas árfolyamon fel, majd le, akkor később szinte korlátlan mennyiségben el lehet adni a részvényét, mert mindig lesznek olyan kisbefektetők, akik abban bíznak, hogy ismét lesz visszaút felfelé.
A gyér forgalmú magyar kereskedés mellett már Németországban is forog a papír, ahol a Renell AG a tőzsdei bevezető. Kovács Sándor elmondása szerint akkor is ő ad el Biomedical-papírokat, amikor a cégnek pénzre van szüksége, a költségeit úgy tudja a Biomedical fedezni, hogy pár száz részvényt piacra dob Frankfurtban. Kovács Sándor további nagy tervekről is mesél: Végh Ferenc már elkészítette az első prototípust, egy Kínából beszerezhető anyag hatására a víz hidrogénre bomlik. „Hamarosan ezt a bauxitgyártásnál előforduló mellékterméket is itthon gyártatjuk. Minden hatóság, a felügyelet és a tőzsde is tartalmilag nézte a céget, egy ilyen körnek hülyeséget nem lehetett mondani” – szól a zárszó.

HASONSZŐRŰEK
Eddig a Biomedical története, amelyet szándékosan csak a tények ismertetésével és a cég vezérigazgatójának idézésével mutattunk be. Ezek után mindenkinek szíve joga következtetéseket levonni a társaság működéséről. A BÉT-en azonban egyáltalán nem egyedülálló az olyan cég, ahol valamilyen ötlet vagy nagy jövőbeli ígéret mellett egyelőre csak kevés a valódi siker, árbevétel még nem vagy alig realizálódott. Mindenképpen ilyen a szintén azonnal a börzén rajtoló HybridBox, illetve a Kreditjog, valamint a FuturAqua.

A HybridBox Nyrt. részvényeinek ára másfél év tőzsdei jelenlét alatt huszadára olvadt, pedig ez is egy olyan társaság, amely már Németországban, a Frankfurti Értéktőzsdén is megjelent. A cég történetével a HVG részletesebben is foglalkozott, mert a vállalkozás árfolyammozgásait a német ügyészség is vizsgálta. Dominika Kula, a német tőkepiaci felügyelet (BaFin) munkatársa mindezt megerősítette a Figyelő számára, és elmondta, hogy a felügyeleti vizsgálat eredményeit ők továbbították a megfelelő hatóságoknak. A BaFin és a Deutsche Börse befektetővédelmi tevékenységéről és feladatmegosztásáról a Figyelőt részletesen tájékoztató Dominika Kula elmondta például, hogy a felügyelet valamennyi kibocsátási prospektust tartalmazó tárhelyet is működtet. Igaz, kérdésünkre közölte, az adatbázisban sem a Biomedicaltól, sem a HybridBoxtól, sem a szintén német jegyzésű Kreditjogról nincs prospektus. A HybridBox amúgy a HomeSys Media Szolgáltató Kft. által kifejlesztett HybridBox médiainformatikai eszközt szeretné továbbfejleszteni, gyártani és forgalmazni, elsősorban a nemzetközi piacon. A jövő tele van szép ígérettel, nagyon látványos prezentációi és árbevételsorai vannak a társaságnak, ám mindig csak előrefelé az időben, visszafelé még nincs felmutatható forgalom.

A Kreditjog Corporation Nyrt. is árbevételmentes társaság, amely a bedőlt hitelesek ingatlanjainak adásvételére alapozta üzleti tervét, bár már a bemutatkozó anyagában sem sok szerepelt a tervekből. Azóta a céget, Laczkó Bélát, aki egyszerre fő tulajdonos és elnök-vezérigazgató, valamint testvérét, Nagyné Laczkó Eszter igazgatósági tagot is megbüntette a felügyelet a feltárt rengeteg szabálytalanság miatt. A társaság hatmilliós bírságot kapott, a magánszemélyek egy-egy milliósat, és mivel a cég nem fizette be a büntetést, a felügyelet már végrehajtó útján követeli a jussát. Modelljében hasonló a pécsi FuturAqua Nyrt. pályája is. A cégnek forgalma még nincs, viszont amint megalakult, tőzsdére ment. A kék arannyal, vagyis a vízzel vannak nagy terveik, egyszer majd vizet csomagolnak, de a nyitólapjuk már most a Bibliát és Steve Jobsot idézi.

Valójában persze nem csak akkor lehet egy kisrészvény kockázatos, ha egyáltalán nincs árbevétele. A hazai kisbefektetőknek aligha kell bemutatni az olyan, összességében már hatalmas áreséseket elkönyvelő örök ígéreteket, mint a Nutex (korábban Horizon-Multiplan, majd Humet) vagy a Hun Mining (korábban Novotrade, majd Genesis).

NYITVA VAN AZ ARANYKAPU
A Budapesti Értéktőzsdére nagyon könnyű bejutni technikai listázással. Úgy tűnik, hogy eddig sem a BÉT, sem a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete érdemben nem szűrte a belépőket, nem követte azt sem, hogy a kibocsátók ígéretei mennyire reálisak, vagy legalább azt, hogy milyen értékeltségen, milyen tőzsdei árfolyamon indul a részvények kereskedése.

Informálisan azért azt is hallottuk, hogy ezen az érintett szervezetek éppen változtatni szeretnének. A felügyelet a Kreditjog után máshol is lecsaphat. Például az apportok valószerűségét előszeretettel vizsgálja, olykor független értékelők bevonásával is, miképpen szeretné a mindenféle apportot és egyéb trükköt jóváhagyó auditorokat is szűrni, minősíteni. A tőzsde pedig azt tervezi, hogy legalább a bevezetési árral kapcsolatban szigorúbb lesz. A nyitóárat amúgy eddig is egy meghatározott algoritmushoz kötötték. Ahol volt kibocsátás, ott a kibocsátási ár volt a nyitóérték, ahol nem, ott az egy részvényre jutó saját tőke. Ám amennyiben a kibocsátó ezt kérte, úgy a BÉT eltekintett a nyitóár alkalmazásától, vagyis a piac határozhatta meg azt, nemritkán a saját tőke ötvenszeresén. A jövőben – ha a felügyelet is jóváhagyja a szabálymódosítást – a BÉT már nem tekint el a nyitóár alkalmazásától.

Eszerint a nulla forgalmú, nyilvános részvénytranzakció nélkül a tőzsdére lépő cégeknél a bevezetési árfolyam az egy részvényre jutó saját tőke lesz, ezzel persze még mindig lehet trükközni, de kisebb lesz a játéktér.

Az alacsony árbevételű cégek amúgy jellemzően befektetési szolgáltató nélkül érkeznek a parkettre, hiszen azok alaphangon ötmillió forintot kérnek egy közreműködésért, ráadásul reputációjuk miatt nem is adják akármihez a nevüket. A tőzsdei kisbefektetők nem feltétlenül fundamentális okok miatt, hanem sokszor kapzsiságuk révén fektetnek be. Ha egy papírban van forgalom, és már elég sokat esett, akkor vesznek, mert ezektől várják a gyors felpattanásokat is.

A nagyon félreértékelt részvényeknél aztán minden papír, amit valaki megvesz, ajándék. Ha egy részvény a realitás százszorosára értékelt, akkor, ha tizedére esik az ár, még mindig tízszeres értéken lehet elsózni. Jogi eszközökkel nehéz fellépni az ilyen akciók ellen. Leginkább az oktatás segítene és a kisbefektetők önmérséklete. A kezdő síelő sem a fekete pályán megy le először, tőzsdézni is úgy érdemes, hogy a nagyobb, kevésbé mozgékony papíroknál célszerű kezdeni – vélte erről egyik forrásunk.

A Budapesti Értéktőzsdének mindenesetre ma még csak olyan kritériumai vannak, amelyeknek egy frissen alapított, nulla árbevételű, alkalmazott nélküli cég is meg tud felelni. Nincs igazi akadály, elég, ha a szükséges jelentéseket, közleményeket elkészíti a társaság, mérlegét auditáltatja egy könyvvizsgálóval, és a PSZÁF már engedélyezte nyilvánossá válását a bevezetési tájékoztató jóváhagyásával. Pusztán egy ötletre, egy szabadalomra, egy ígéretre is lehet így céget alapítani. Ha mindezt a potenciális befektetők transzparensen látják, akár a befektetőre is lehet bízni, hogy szeretne-e ilyen papírból vásárolni vagy sem (ezzel kapcsolatos jó tanácsainkat lásd a keretes írásban!). A hatóságoknak, elsősorban a felügyeletnek ott azonban már mindenképpen szerepe van, ha felmerül a befektetők megtévesztése vagy az árfolyam-manipuláció esete.

A TŐZSDE NÉZŐPONTJA
Többet várnak a befektetők, legalábbis a Figyelő felé csak úgy záporoztak az ötletek a háttérbeszélgetéseinken. A felügyeletnek valamiképpen vizsgálni kellene a bejelentések valóságtartalmát is. Az nem lehet, hogy minden lejelenthető kontroll nélkül próbálná meg ezt valaki az Egyesült Államokban. Az ottani felügyelet, a SEC biztosan nem csak széttárná a kezét.

Fel lehetne állítani egy deklaráltan szubjektív tőzsdei bizottságot is akár, amely önszabályozás keretében döntene a bevezetések engedélyezéséről. Meg kell nézni, hogy külföldön hogyan csinálják – hallottuk.

Tóth Attila, a Budapesti Értéktőzsde Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint azonban csak látszólag nagy a börze szabályalkotási szabadsága. Az alternatív kereskedési helyek megjelenésével és az egységes európai szabályrendszerrel a tőzsdék komoly versenyhelyzetbe kerültek, ahol éles küzdelem folyik a kibocsátókért, miközben a börzék hatósági szerepköre mindenütt visszaszorul. Jelentős versenyhátrányba kerülne a magyar parkett más tőzsdékkel szemben, ha látványosan szigorítaná a piacra lépés szabályait – így a gyereket is kiöntené a fürdővízzel. A hangsúlyt itt sokkal inkább a befektetők megfelelő tájékoztatására, az eltérő kockázatú befektetési eszközök jól látható szétválasztására kell helyezni. Ennek fontos lépéseként jelenleg is zajlik a BÉT kategória-rendszerének átalakítása, és a technikai listázással piacra lépő cégeket magában foglaló tervezett új T kategória segíthet megfelelően csoportosítani a részvényeket. Az egyik legfontosabb hazai tőkepiaci szereplő, de más brókercégvezetők is jelezték érdeklődésünkre: sem ők, sem ügyfeleik nem foglalkoznak ezekkel a minimális árbevételű, jövőbe révedő cégekkel, elemzőik még a napi hírek szintjén sem írják le ezen társaságok nevét.

A brókercégek vezetői jellemzően a felügyeletre mutatnak, mondván: minden, ami joggal való visszaélés a tőkepiacon, azt a felügyelet ellenőrzi, ő függeszthet fel, ő hívhatja fel a tőkepiaci közvélemény figyelmét egy-egy jelenségre. A hírek szerint azért a felügyelet nem is teljesen passzív. Amikor a munkatársai a Krisztina körúti PSZÁF-székházban találkoznak egy-egy tőzsdére igyekvő újabb cég vezetőivel, szeretik „mélyen a vezérigazgató urak szemébe nézve jelezni a lehetséges következményeket” – mesélte egy forrásunk. Nem tudjuk, hogy ezzel az átható tekintettel hány tőzsdei aspiránst riasztottak el eddig a parkettől, de a listázott cégekkel kapcsolatban egész egyszerűen nincsenek bennfentes kereskedelmi vagy éppen árfolyam-manipulációs ügyek. Abban beszélgetőpartnereink zömében egyetértettek, hogy a technikai listások elkülönítése sokat segíthet. Úgy tudjuk, az is felmerült, hogy készül a tőzsdei cégeknek egy egységes logó vagy védjegy, a listed on BSE, amelyet majd csak az A és a B kategóriás társaságok viselhetnek.

De egyáltalán mivel magyarázzák a hatóságok, hogy ennyi ilyen ígéretrészvény van a parketten? „Egész egyszerűen van, akinek már sikerült, hát más is megpróbálja” – hallottuk erről. Azt hallottuk, hogy a tervek szerint ebben is változás következhet, ha meglesz a T kategória. Azok, akiknek nem volt kibocsátásuk, majd szépen visszacsúszhatnak oda, hacsak nem tudnak sikeresen levezényelni utólagosan egy nagyobb tranzakciót. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy például  a nyilvános kibocsátás nélkül a tőzsde A kategóriájába és a BUX indexbe is bekerülő Appeninn automatikusan kiesne az elit klubból, mert a kibocsátói bizottság meghallgatása után erről a vezérigazgató dönthet. Eddig pedig nem tűnt úgy, hogy a BÉT megkövetelte volna az Appeninntől a kisbefektetők korrektebb tájékoztatását, például a nagyobb transzparenciát a tulajdonosi háttérről.

FELÜGYELET
A jelenségről érdeklődtünk a felügyeletnél is, de csak a következő általános tájékoztatást kaptuk: „A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete folyamatos piacmonitoring tevékenysége során foglalkozik minden olyan tőkepiaci tranzakció kiszűrésével és értékelésével, amely jelentős árváltozást mutat, és az áralakulás során piactorzító vagy manipulatív gyanú felmerül. Az adatelemzés során megalapozott gyanú esetén piacfelügyeleti eljárást indít, amelynek lezárásakor az elmarasztaló intézkedésről széles körű tájékoztatást nyújt határozatának közzétételével.”

Mindez nagyon jó, ám a háttérbeszélgetések során nagyon sok tőkepiaci szereplő érezte úgy, hogy ennél többet kellene tenni a kisbefektetőkért a tőzsde reputációjának védelmében, vagy, mivel egyes magyar papírokkal külföldön is kereskednek, Magyarország nemzetközi megítéléséért.

A cikk a figyelo.hu oldalán itt érhető el.