Városokban igazán halálos a koronavírus

Gondolom, már a T. olvasónak is „hiányozna”, hogy ha egy nap nem szólnának arról a híradások, hogy hány ember halt meg szerte a világban „koronavírusban”.
Minden nap jön egy-egy szám a médiából, hogy egy-egy országban hányan haltak meg (valamint, hogy hányan betegedtek meg, sokkal ritkábban arról, hogy hányan gyógyultak meg).
Általában 300-500-800-1100 stb. elhunytról szólnak a hírek, de valójában (szerintem) el sem gondolkodunk azon, hogy mit is jelent, ha egy nap egy viszonylag kis területen meghalnak mondjuk 900-an.
Gondolom, sokan látták azokat az Olaszországban készült fotókat, amelyeken katonai teherautók szállították a rengeteg elhunyt személy testét más városokba, mivel helyben nem tudtak velük mit kezdeni, a New Yorki tömegsírokról nem is beszélve. Mégis, ha országos halálozási arányokat nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy nem kiugróak a jelengeli számok. A látszólagos ellentmondás abból fakad, hogy egy ország kis részén intenzív vírus hatását a teljes ország lakosságával osztjuk el. Az alábbi ábra jól illusztrálja a hibát. Ha mondjuk a Bergamoban súlyos COVID halálozást Bergamo lakosságára vetítjük, akkor elképesztő halálozást látunk. Ehhez persze önmagában a vírus nem lenne elég, kellett hozzá például a lakosság magas átlagéletkora vagy az egészségügy hirtelen túlterheltsége, de az ábra így is nagyon rémisztő. 

A Statista ábrája azt mutatja be, hogy a néhány kiválasztott városban idén mennyivel nőtt a halálozások száma az előző évekhez képest.
(Guayas Ecuadorban van)

Forrás: Statista