Hárommilliárd

Ennyi, azaz hárommilliárd forintos hitelt vehet fel a Főváros Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) azért, hogy ISMÉT rendbe hozza és megnyissa a Rácz fürdőt és a mellette épült újnak számító szállodát. Ez nagyon örvendetes – ugyanakkor végtelenül szomorú. A világ talán legszebb fürdője ugyanis ötéves míves felújítást követően, immár nyolc éve üresen áll és állapota naponta romlik. És nem azért, mert az építők hanyag munkát végeztek vagy azért, mert nem találtak céget a működtetésre, hanem: CSAK.

Ismét pontosítok, nem kizárólag „csak”. A patinás tabáni fürdőt ugyan tényleg szemet gyönyörködtető kivitelben felújította a beruházó Rác Nosztalgia Kft. – és cseppet sem mellékesen egy vadonatúj hotelt is emelt mellé –, de megnyitni már nem tudta. Ennek okai meglehetősen szerteágazók, egy azonban biztos: a bizonytalan tulajdonosi háttér és az ebből adódó érdekellentétek, plusz a politika az oka annak, hogy a két épület „versenyt” amortizálódik 2010 óta.

A gazdasági válság ingatlanpiacot és turisztikát sújtó hatása egy-két évig még talán indokolta volna a szalagátvágás elhalasztását, de az elmúlt évek robbanásszerű fejlődése mindezt idézőjelbe tette. A résztulajdonos főváros és a beruházók véget nem érő vitája tavaly felszámolásba torkollott, s most innen kell valahogy kihozni a Rác épületegyüttest. Azért együtt a két épületet, mert az üzemeltetés profitabilitása meglehetősen kérdéses. A klasszicista törökfürdő nem fogadhat ezreket, így vélhetően csak luxusáron luxusvendégeket, a hotel pedig ugyan remek helyen van, de negyven szobájával a gazdaságossági küszöb alatt helyezkedik el. E kettő együttes működtetése csak olyan cégnek éri meg, akit nem érdekel a gyors megtérülés – mint például a Ritz Carltont, a Gresham Four Seasont működtető arab cégeket. Érdekes, hogy a hotelre kis mérete ellenére is akadt vevő – egy kínai cég már a hárommilliárdos vételárat is letétbe helyezte. Mégsem adták el neki az épületet.

Van tehát egy finoman szólva ellentmondásos helyzet. A fővárosi hotelek dugig vannak vendégekkel, akiknek jelentős része ráadásul örömmel fizetne komoly pénzeket azért, hogy a Rác fürdő patinás falai között pihenhessen, másrészről viszont van néhány fafejű – vagy politikailag mondjuk úgy – elfogult bürokrata, aki úgy gondolja nem hibázik, ott omoljon össze az egész, ahol van. Csodálkozom, hogy mindeddig nem akadt olyan érdekvédő szervezet, alapítvány, amely pert indított volna a felelősök megnevezéséért és a károkozók személyének felderítéséért.

Mert az ugye nem kétséges, hogy a fürdőegyüttes mai tulajdonosai közül a fővárost képviselők a mi adóforintjainkat bokázzák-bokázták el akkor, amikor az enyészetre hagyták a 2010-ben frissen felújított épületeket. Hiába öntött akkor ebbe tízmilliárdot meghaladó összeget a magánbefektető, az eredmény nulla, sőt mínuszos lett. Az viszont egészen pontosan kiszámítható, hogy nyolc évi működés során ennyi bevételt, adót és járulékot termelt volna a fürdő és a szálloda. E helyett most megint hárommilliárdot fizethetünk az ismételt felújításért, hogy aztán netán valaki ismét úgy döntsön: maradjon a lakat. Sok-sok milliárdért.

Kiemelt kép forrása: Wikipedia