Hatalmas részvénypiaci erősödésre számít a közeli hetekben a világ kiemelkedő befektetési bankja

Kevesebb, mint ötven százalékos esélyt ad az euró összeomlásának, akárcsak Görögország kiválásának a világ egyik legtekintélyesebb és legnagyobb befektetési bankja, a svájci Vontobel. A dúsgazdagok bankjaként is számon tartott legendás hírű cég vezető stratégája, Alan Zlatar az alapblog.hu-nak adott nyilatkozatában hangoztatja, hogy szerintük a közeljövőben inkább olyan hírek fognak érkezni Görögországból, Németországból, az európai csúcsértekezletről, amelyeket a piacok pozitívan értékelnek  és ez világszerte nagy tőzsdei rallyt vált ki,  az árfolyamok átlagosan legalább 10 százalékot fognak erősödni. De ez csak rövid távra szóló prognózis. A Vontobel óriás méretű befektetési bank a maga részéről mégsem látja, akárcsak az év végéig sem pozitívnak az európai helyzetet. A fő stratéga szerint továbbra is nagyok a kockázatok, ezért az általuk kezelt csaknem 150 milliárd eurónyi vagyon túlnyomó részét, mintegy hatvan százalékát a legbiztosabb, de szinte semmi pénzt sem hozó német, amerikai és svájci államkötvényekben tartja most.  A Vontobel nagyon hisz ugyanakkor az aranyban, továbbá a dollárban és a svájci frankban, nem hisz viszont Oroszországban és a nyersanyagokban.

Zentai Péter: Igaz-e, hogy szinte minden vagyonukat készpénzben tartják? Ugyanis

Zentai Péter: Igaz-e, hogy szinte minden vagyonukat készpénzben tartják? Ugyanis erről olvastam egy amerikai napilapban.

Alan Zlatar: Ez természetesen nem igaz. Az viszont tény, hogy a Vontobel bank történetében alig akadt a mostanihoz hasonlítható helyzet, amikor is az ügyfeleink által ránk bízott nem csekély vagyonnak húsz százalékát valóban készpénzzé tettük. Nagyon ritkán adtunk el részvényeket olyan mennyiségben, olyan arányban, mint azt tettük az elmúlt egy-másfél évben.

Z. P. : Milyen készpénzről van szó? Úgy értem mely devizákat preferálnak?

A. Z. : Svájci frank, dollár a klasszikus menedékvaluták. E téma kapcsán gyorsan hozzáteszem, hogy nagy fantáziát látunk a brazil pénzben, amit a piac az elmúlt időszakban értelmetlenül leértékelt. Szerintünk hamarosan jön a fordulat és a brazil reál megint erősen felértékelődik. De még nem tartunk ott, a kérdésére pedig megadtam a választ: frank és dollár, némi jen.

Z. P. : Kezdjük a frank-kal. Az önök Nemzeti Bankja az égvilágon mindent elkövet, hogy kordában tartsa és az euróhoz kösse a svájci pénzt. 1 euró 1,2 svájci frank, ez a stabilizált arány. Gondolja, hogy változni fog a svájci jegybank hozzáállása, engedi megint, hogy szabadon szárnyaljon a frank?

A. Z. : Nem gondolom. Svájcnak elemi gazdasági érdeke, hogy pénze ne legyen túlértékelt. Óriási károkat okoz Svájcnak, ha mondjuk a frank és az euró között paritás állna be. Csakhogy nincs az a jegybank, amely ellent tud állni a nyomásnak egy vészhelyzetben: ha összeomlik az euró, vagy ha kilépne Görögország az euró övezetből, az példátlan pénzmenekítés vonna maga után, a világ minden országából az euróban nominált vagyonokat Svájcba menekítenének, illetve átváltanák az euró százmilliárdokat frankra. Nem akarjuk, hogy ilyen megtörténjen, de kötelességünk a legrosszabbra is felkészülni. Ezért folyamatosan növeljük a frankban tartott vagyon állományát.

Z. P. : Mit mondanak Önök, mekkora az esélye az euró összeomlásának?

A. Z. : Ötven százalékosnál kisebb, jóval kisebb. A magam részéről nem is hiszek ilyen szcenárió bekövetkeztében. Nem tartom azonban kizártnak, hogy a politikusok által menedzselt stabilizálási folyamatban mégis valami megakad és az események kikerülnek a döntéshozók ellenőrzése alól. Nagyobb azonban a valószínűsége, hogy Görögországban a vasárnapi választásokon a mérsékelt konzervatívok és a mérsékelt baloldaliak nyernek. Ez önmagában véve is eufóriát tud kiváltani a piacokon.
Előtte, e hét végéig Németországban várhatóan kompromisszum születik a belső erők között arról, hogy az ország felvállalja – ha nem is hangosan kimondva, de lényegileg mégis – más országok adósságainak garantálását, hozzájárul egy európai betétbiztosítási rendszer létrehozásához, továbbá a bankunióhoz, ahhoz, hogy a bankok kikerüljenek a nemzeti fennhatóságok alól és összeurópai intézményrendszer keretében működjenek. Ugyancsak a következő napokban, hetekben várakozásaink szerint létrejön a megállapodás minderről Hollande úr és Merkel asszony között. A francia elnök elfogadja az általa korábban agyonbírált, a németek által favorizált európai fiskális paktumot, Németország pedig de facto beletörődik a közös európai kötvénykibocsátás valamilyen szoft változatába, azaz beadja a derekát Hollande-nak.

Z. P. : Akkor mégsem kellene ennyire óvatosnak, konzervatívnak lenniük a portfoliók kezelésében. Ha bejön az Ön által vázolt szcenárió, amellyel én is nagyon egyetértek, akkor éppenséggel most kellene a készpénzt részvényekbe fektetni. Nemde?

A. Z. : Valószínűségekről beszéltünk, nincs biztos tudásunk, a kockázatok továbbra is óriásiak. Az euró körüli válság nem fog megoldódni alapvetően, csupán időlegesen. És most csupán egy globális kockázatról beszélünk. Holott legalább ugyanannyira súlyos a kihívás, ha nem nagyobb, hogy Kína gazdasága roppant mód lassulhat, akár meg is állhat a gazdaság növekedése, miközben belső adósságproblémák labirintusába is belekerült az az ország. A harmadik óriás kockázat a szemünkben, az Egyesült Államok helyzete. Ott is könnyen leállhat a gazdaság, mert kifutnak a stimulusok. Vagy lesz helyettük új, felvállalva a további eladósodást, vagy jön Amerikában is a recesszió.
Három grandiózus kockázati probléma: Európa, Kína, USA. Mindhárom problémát igyekeznek kezelni a politikusok, jegybanki vezetők, piaci szereplők, nem csekély az esélye, hogy e három közül valamelyik mégiscsak bedől.

Z. P. : Ebből mi a tanulság a Vontobel számára? Húsz százalék tehát cash. És mi történik a nyolcvan százalékkal?

A. Z. : Amerikai, német és svájci kötvények. 10 évesek.  Nem lehet rajtuk egy centet sem keresni, de legalább menedéket jelentenek. Ma és a következő években az az eredmény, ha nem veszítünk, ha őrizzük befektetéseink pénzbeli értékét. Hatvan százalékot tartunk a legstabilabbnak tartott országok államkötvényeiben.

Z. P. : Német Bund, a német államkötvény? Ha bejön a pozitív szcenárió, amire mindketten inkább számítunk, vagyis a németek lényegében felvállalják, garantálják mások adósságait, akkor a német kötvények leértékelődnek, Németország leértékelődik, míg Spanyolország és a többi problémás ország felértékelődik – államkötvényeikkel egyetemben…

A. Z. : Ez így van. Az euró mentése együtt fog járni a német kötvények hozamemelkedésével, de ez még mindig kisebb és olcsóbb probléma, mint ha hagynák összeomlani az eurót. Az amerikai és a svájci kötvények hozama viszont tovább csökken, ha a németeké emelkedne.

Z. P. : Tehát készpénz, kötvény… még mi?

A. Z. : Öt százalék arany. Feltételezésünk szerint az európai, amerikai és kínai fejlemények összességében – alakuljanak bármiként is együtt illetőleg külön-külön – az aranynak dolgoznak. Az arany nem hoz semmit sem a konyhára, de egy-két évig megmarad értékőrző eszköznek. Tizenöt százaléka a kezelt vagyonnak részvényekben maradt. Csak és kizárólag nagyon nagy nevek, brandek, a legjobb cash-flow-val bíró, évtizedek óta kiemelkedően teljesítő, és nagyszerűen menedzselt európai, amerikai és japán cégek részvényeiben. Ilyen a Nestlé és általában a nagy élelmiszerkonszernek, Coca Cola, McDonalds, ezek a legjobb részvények, amelyekkel nem veszít a befektető.

Z. P. : Oroszország?

A. Z. : A legsúlyosabb aggodalmaink azzal a piaccal szemben vannak. A nyersanyagárak – a várható globális gazdasági lassulás, recesszió közeli helyzetek tartóssága okán – sorvadnak. Oroszországot rosszul menedzselik minden szempontból. Nem képesek már eladni, privatizálni komoly orosz olajvállalatok részvényeit. Példátlan ütemű a tőkemenekítés onnan. Jobb távol maradni az Oroszország szimbolizálta felesleges kockázatoktól.

Z. P. : Közép-Európa?

A. Z. : Lengyelország és Csehország szerintünk stabil országok maradnak, de a közép-európai térség egésze túlzott geopolitikai bizonytalanságoknak van kitéve, ezért onnan is távol tartjuk magunkat. Európa egészét és jövőjét tekintve ugyanakkor azt mondjuk, hogy mégis jönnie kell néhány éven belül a drámai  trend változásnak. Európa – ha jelen bajait orvosolja, szerintük képes lesz rá – ipara, társadalma gyökeresen átalakul, federációvá válik, egyúttal meg fog újulni, roppant versenyképes világrégióvá válik. Egy sor olasz, spanyol, lengyel, skandináv cég viszi majd a prímet a maga területén. Ezek részvényeit fogjuk főként majd vásárolni. De még nem tartunk ott, egyelőre vészt kell megúszni, ezért ülünk dollárban, frankban, aranyban és amerikai államkötvényben.