Heti összefoglaló – 2021.10.17.

Felrobbant a réz, az EURJPY és még az eddig gyenge platina árfolyama is. Mindezek klasszikus növekedési proxy-k, és arra utalnak, hogy a piacok fókuszában egyértelműen a növekedés áll, és inflatorikus boom-ot áraznak. A potenciális, és szerintem fenyegető kínai lassulással egyelőre nem foglalkozunk, csak a növekedéssel, és annak inflációt okozó hatásaival. Közben pár hét aggodalom után elindultak a részvénypiacok is felfelé, és hosszabb távon technikailag a kép tökéletes: nagyjából az emelkedő 200 napos mozgóátlag környékéről, pár hét félelem után erős felpattanást látunk. Mivel a fenti forgatókönyv valószínűsíti a kamatok/hozamok további emelkedését, ezért igazán azok a tőzsdék lehetnek ennek a helyzetnek a nyertesei, amelyek kevésbé kamatérzékenyek, de profitálnak a növekedésből (elsőre a Russel 2000, vagy leginkább a Eurostoxx tűnik valószínűnek). A tech-szektort nyomaszthatják a kamatok, a feltörekvőket pedig a dollár ereje. Persze a monetáris szigorítás+gazdasági növekedés már sokkal nehezebb pálya a részvényeknek, mint a pénznyomtatás végtelennel+növekedés, ezért nagyobb korrekciókkal tarkított lehet a menet (talán felfelé csúszó sáv időnkénti beesésekkel?).

A hónap sőt talán az év legnagyobb sztorija persze az „energiaválság”, azon belül is a gázárak európai emelkedése. Az okokról már írtam, és azt gondolom, hogy tartósan magasabb árakkal kell számolnunk a fosszilis energiáknál (sokáig szükségünk van rájuk, tehát a kereslet fennmarad, miközben az új kínálatot piacra hozni hívatott beruházások több ok miatt is lelassultak, és valószínűleg alacsonyak is maradnak). Ugyanakkor minden ilyen nagy árrobbanásnál eljön egy pillanat, amikor kiderül (Warren Buffet nagyszerű hasonlatát használva), hogy ki az, aki fürdőgatya nélkül úszott. Az árfolyamcsúcsot nagyon gyakran valamilyen nagyobb csőd jelzi, hiszen mindig kiderül, hogy valaki rosszul fedezett (például egy nagy gáztermelő túl sok gázt adott el határidőre, és kistoppolják), vagy rosszul spekulált (például egy nagy hedge-fund túl sok short pozíciót vett fel, és bedől). Amikor az ilyen nagy pozíciót („bálna”) kényszerlikvidálják, az a rossz hírek ellenére is a csúcs nagyon valószínű jele, úgyhogy erre érdemes lesz figyelni.

Szintén az energiaválság kapcsán kapcsán hangzik el sokszor populista politikusok szájából, hogy „ne az emberek fizessék meg a zöld átmenet árát”, ami nyilvánvalóan lehetetlenség, és nem csak hogy az emberek fizetik meg ennek az árát, de a zöld átmenet pont arról szól, hogy egy csomó dolog drágább lesz, mert meg kell fizetni az eddig nem árazott externáliákat (légszennyezés, zajszennyezés, talajpusztítás, mindenféle károkozás, stb.) Ceterum censeo: a zöld átmenet drága, inflatórikus, de egyben elkerülhetetlen is.

Közben válaszút előtt az MNB: a cseh (erős deviza) vagy a román (csúszó leértékelés) úton akar-e továbbhaladni. Azt gondolom, hogy a választások előtt mindenképpen stabil/erős forint a célkitűzés, ezért nem lenne meglepő, ha a nagyobb monetáris szigor útjára lépnének, amely bár gazdaságilag kicsit lassító, illetve az államadósság effektíve elég rövid lejárata miatt (valójában a közel 10000 mrd forintnyi lakossági állampapír kvázi cash-jellegű, a QE keretében visszavásárolt hosszú állampapírok valódi kamatozása az alapkamat, ezért a valós kamatérzékenység sokkal nagyobb, mint amennyinek látszik) viszonylag gyorsan drágíthatja az adósságfinanszírozást is, de politikailag szükséges a stabilitás, és ha komoly veszik az inflációellenes küzdelmet, akkor a jelenleginél jóval magasabb kamatszintre lesz szükség.