Heti összefoglaló – 2021.09.19.

A tapíresés folyamatban van: láthatóan egyre inkább konszenzussá válik, hogy miután van növekedés, és a Delta hatása sem lesz tartós, a jegybankok szépen visszaveszik a stimulust. Ennek a legfontosabb eredménye úgy tűnik a kötvényhozamok emelkedése: mind a német, mind az amerikai 10-éves állampapírhozam 2-hónapos maximumon zárt. Nemcsak kötvényárak esnek, hanem velük párhuzamosan esnek a részvények és a nemesfémek is: hiszen mindegyikük árfolyamát a QE emelte meg korábban, úgyhogy ezért van most a részvénypiacokon good news = bad news, és bad news = good news, hiszen amikor a gazdaság erősödését látjuk, akkor egyre közelebb kerül a QE kivezetése, a „taper” (magyarul tapír), ami nem jó a részvényeknek, amikor pedig lassulásra utaló jelek vannak, akkor marad a QE, és örülünk. Amennyiben ez a világkép igaz, akkor egy ideig korrekció lehet a részvényárakban, esés a nemesfémekben, és emelkedhetnek a kötvényhozamok, de ezt a világképet nem teljes mértékben hiszem el.

Azért nem, mert van 2 probléma: egyrészt Kínából recessziós, de minimum gazdasági lassulásra utaló jelek jönnek, ráadásul én azt gondolom, hogy a Delta-sztorinak távolról sincs vége, és az ősz – tél folyamán még nagy bajokat okoz. Persze azért a QE-t tényleg le kell építeni (és ezt szerintem a jegybankárok is tökéletesen értik), mert nagyon komoly gazdasági-társadalmi torzulásokat okoz, ennek legjobb példája a lakásárak alakulása, amely egyértelműen ennek köszönhető, ekkora globális lakásáremelkedés nagyon rég nem volt:

Mi ennek a következménye a piacok számára?

Ha igaz, amit gondolok, akkor – bár egy pár hétig a jelenlegi elmélet fenntartható – de rájönnek a befektetők, hogy a gazdaság lassulása nagyobb, mint gondolták, a jegybankok pedig későbbre ütemezik a QE kivezetését. Nem egyértelmű, hogy ez mit jelentene a részvénypiacoknak, hiszen a stimulus pozitív, a lassulás meg negatív, viszont a kötvénypiacok hozamemelkedését valószínűleg teljesen megakasztaná, sőt vissza is fordíthatná.

Összességében egy korlátozott esést/korrekciót, majd sávkereskedést várnék év végéig a részvénypiacokon.

Érdekesség: a nemesfémek továbbra is borzasztó gyengék (platina, ezüst 10-hónapos mélypont, arany nem ennyire, de azért gyengécske), pedig még nem nagyon volt reálhozam emelkedés sem. Ki tudja miért: vagy a Bitcoin szívta el a vásárlóikat, vagy nagyon nagy spekulatív mánia volt bennük 2020 közepe-végén, mindenesetre a piacokon gyakran igaz ilyen helyzetekben a bibliai mondás: akinek van, annak adatik, akinek nincs attól még az a kevés is elvétetik, azaz a gyengék még gyengébbek lesznek, az erősek pedig erősödnek. A nemesfémek gyengesége úgy tűnik mindaddig fennmaradhat, amíg a jegybankok QE-csökkentésének árnyéka rájuk vetül.

**

Több cikk foglalkozott a magyar állam devizakötvény kibocsátásával, feltéve a kérdést, hogy miért csinált korábbi elveihez képest hátraarcot a kormányzat?

Az az igazság, hogy nem volt sok választásuk. Miután az EU-val összevesztünk, és onnan nem jön a pénz, viszont a gazdaságot pumpálni kell a 2022-es választásokra, különben (különösen nagy vereség esetén) felderenghet egyesek lelki szemei előtt a börtön réme, ezért valahonnan pénzt kell szerezni. A magyar kötvénypiac azonban erre nem nagyon alkalmas, pláne, hogy a forintot is stabilizálni kellene, amihez meg elengedhetetlennek látszik, hogy az MNB kihátráljon erről a piacról. Eddig a jegybank vette meg a hosszú állampapírok nagy részét, most viszont, ha visszább vesz a vásárlásaiból, akkor valószínű, hogy felmennek a hozamok (a magyar állampapírok egyébként is erősen trendelnek felfelé, többéves csúcson vannak!), ilyen környezetben eladni kötvényeket, méghozzá sokat majdnem lehetetlen. Ráadásul közben kamatot is kell emelni, plusz ez a piac nem is olyan mély, hogy egyszerre ennyi pénzt be lehessen vonni, úgyhogy csak a devizapiac maradt. Persze ez a hitel drágább, mintha az EU-s program hitelkeretét hívnánk le, de az éves pár milliárd forint többletköltség nem túl nagy ár a „szuverenitás” megőrzéséért a kormány szerint. Ez azonban nem jelent fordulópontot, és mivel a következő években is bejön még ide egy csomó euró az EU-ból, várhatóan továbbra is inkább le fogjuk építeni a devizaadósságot (ugye a korábbi lakossági és állami devizaadósság leépítés is valójában az EU által utalt milliárd eurókból történt, mondhatni az EU kifizette adósságaink egy részét). Szóval valójában sok látnivaló nincs itt.

(ez egy rövid tőkepiaci-befektetési-makrogazdasági áttekintés arról, hogy éppen mit gondolok a világgazdaságról és tőkepiacokról; egyrészt, hogy magam számára is összegezzem, hogy mi a véleményem, másrészt, hogy az alapjaimba fektetők betekintést nyerhessenek a gondolkodási-döntési folyamatba)