Hogyan vezetett a pandémia kiugró ingatlanárakhoz?

Évtizedek óta, de az is lehet, hogy egy évszázada a legszélesebb, legtöbb országot egyszerre érintő ingatlanár-emelkedést hozta el a pandémia. Az okok szerteágazóak, de elsősorban a kereslet megugrásával magyarázhatók. A fejlett országokban a szokásos 10%-ról 20% körülire, vagy a fölé ugrott a lakosság megtakarítási rátája 2020-ban, mert a lezárások miatt egyszerűen nem volt mire költeni. Ehhez jöttek még az állami pénzbeli támogatások, illetve a történelmi mélységbe zuhanó kamatok, amelyek szintén megnövelték a vásárlóerőt. A megnövekedett ingatlanpiaci kereslettel a kínálat természetesen nem tudott lépést tartani, hiszen ilyen rövid idő alatt nincs honnan ennyi új ingatlant előrántani, ebből következett az árak emelkedése. Nagyon leegyszerűsítve a globális felső-középosztálynak rengeteg a megtakarított pénze, és erre még rárakott a pandémia, és ez a kereslettömeg fel tudja verni az árakat.

A jegybankok fel is figyeltek a jelenségre, például Új-Zéland a jegybanki célrendszer közé emelte az ingatlanárakat, az ECB pedig fontolgatja, hogy az infláció számításánál figyelembe kellene azokat venni. A folyamat megakasztásáért persze szintén a jegybankok tudnak a legtöbbet tenni, kamatemeléssel, mert a tőkét a zéró kamatok üldözik az ingatlanba. Ha a bankban nem kapsz semmit, akkor a nulla hozamnál a nagyon kicsi ingatlanhozam is több. A kis hozammal való megelégedés pedig magasabb árakat jelent. Például, ha fele hozam elég, teszem azt 4% helyett 2%, akkor kétszer annyit is kifizetsz ugyanazért az ingatlanért. A folyamatnak persze van társadalmi kára, mert a megtakarítással nem rendelkezők, a fiatalabbak és a szegényebbek (vagy szegényebb országban lakók, a kereslet átfolyik az országhatárokon) kiárazódnak az ingatlanpiacról, elszalad előlük és még megfizethetetlenebb lesz.

A probléma miatt alapvetően a jegybankoknál kell kopogni, nem az ingatlant vásárló megtakarítóknál, mert ők csupán azt teszik, amit a jegybanki zéró-kamat politika indokol, még ha nem is ez volt a célja. Illetve lehet szabályozói eszközökkel a kínálat erősödését elősegíteni, hogy épüljön több lakás. Ami biztos nem válik be, az a lakosságnak adott állami támogatások, mert a vételi oldal további erősítésével azok csak felverik az árakat, tehát nem érik el a céljukat.