Jó dolog fellélegezni, de kérdés, hogy érdemes-e

Átmeneti fellendülésre és utána megint visszaesésre kell számítanunk a világgazdaságban, a piacokon pedig a csapkodások, nagy kilengések, a volatilitás lesz a jellemző folyamat. Ezekre a tendenciákra fogad és ennek megfelelően fektet be a dániai székhelyű globális online bankház, a Saxo vezető stratégája, Steen Jakobsen.
Az interjúban igyekszik elvenni azoknak a kedvét, akik hisznek egyfajta „Biden-csoda” eljövetelében. A vírus elleni vakcina várható győzelme azonban kétségtelenül hozzá járul egy időleges gazdasági pezsgéshez. Bident a – korábbi nyilatkozatai alapján a kiemelkedően jónak, pontosnak bizonyult stratéga és prognózis készítő dán bankár, közgazdász – gyengének, nagyobb reformok végrehajtására alkalmatlan politikusnak tartja.
Jakobsen egyre inkább látja a világ – minden téren – új meghatározó vezetőjének a Kínai Népköztársaságot.  A kínai digitális valuta igenis képes átvenni a dollár szerepét, ez is az amerikai fizetőeszköz hanyatlási folyamatának része.

Zentai Péter: Tartósnak ígérkező bull marketnek vagyunk-e Ön szerint a tanúi? A másik kérdésem: végre beindulhat egy fenntartható komoly globális gazdasági növekedés?

Steen Jakobsen: Nem és nem. Induljunk ki a következőből, amit ajánlok, hogy jól jegyezzen meg minden olvasója: Ami jó a nemzetgazdaságnak, világgazdaságnak, az rossz a tőzsdének. Ami rossz a gazdaságnak, az pedig jó a tőkepiacoknak.

A legutóbb, éppenséggel tegnap megjelent interjúmnak Ön szerint „hülye” címet adtam: „Világgazdaság föl, dollár le”…

A dollár óhatatlanul gyengülni fog, de egyelőre csak a világgazdaság átmeneti, a vírus-szünet utáni, szükségszerű emelkedéséről beszélhetünk. Hosszabb távon azonban a világgazdaság visszaesésétől kell tartanunk.
Az a megközelítés, amit cikke címe sugall, máskülönben sem a lényeget fejezi ki, ha az a célja bárkinek, hogy az „itt és most” illetőleg a „holnap és akkor” várható folyamatait frappánsan jellemezze…

Akkor mi jellemzi azon túlmenően, hogy Ön szerint „ami jó a gazdaságnak, az rossz a tőzsdének”? Őszintén szólva, ezt én nem is értem…Világszerte euforikus a hangulat mind a gazdasági fellendülést, mind a tőzsdék fejlődését illetően – Biden és a vakcina győzelme okán…

A gazdaságoknak az egyenletes, kiszámítható, kezelhető inflációs és egyensúlyi állapotokon nyugvó fejlődés a jó. Ez az a környezet, ami viszont nem segíti a tőzsdei boomot. Ez utóbbi akkor „virul”, ha rosszul mennek általánosságban a dolgok a gazdaságban, amikor a jegybankok elönteni kénytelenek mesterségesen gyártott pénzekkel a mindennapi életet, amikor a gazdasági valóság folyamatosan hamis, hamisítják azt. Mindenesetre az a tőzsdei aranykorok záloga – ami az elmúlt éveket jellemezte és ezen nem lehetséges változtatni – hogy a jegybankok nullán tartják a kamatokat.

A vakcina beindulása, beindítása megalapozottan teszi boldogabbá a világot. De ennek nincs közvetlen és hosszú távra szóló gazdasági, illetve tőzsdei hatása.

Amerikában Joe Biden győzelme érdemi változást biztosan nem fog hozni. Az Egyesült Államok nagyon eladósodott hely, ráadásul egyre több területen bizonyosodik be – lásd a választásokat – hogy egyre elavultabb, egyre inkább lemarad Európához és Ázsiához képest.
A híréből, a nemzeti „brandjéből”, legendákból táplálkozik egyre inkább az, hogy a külföld továbbra is az Egyesült Államokat tartja a világ legfontosabb „menedékének”.
Joe Biden, elnökként, kizárólag a külpolitikában lehet független, szabad ember. Az adósság problémán és a többi fundamentális amerikai gazdasági-pénzügyi anomálián alkalmatlan változtatni.

Miért mondja, hogy alkalmatlan, ezt nem tudhatja egyelőre senki…

Egyrészt, mert eleve nem reformer. Másrészt amiatt, hogy két év múlva megint törvényhozási választásokat tartanak és már most körvonalazódik, hogy mindkét „házat” a republikánusok fogják ellenőrizni. A demokraták vereséget szenvedtek a Képviselőházban, ők alkotják ugyan a többséget továbbra is, de messze alulmúlták a várakozásokat. A lényeg, hogy a republikánusok minden esetleges nagy áttörő gazdasági reformban akadályozni fogják a demokrata párti elnököt. Eleve: neki nincs más komoly célja, mint hogy visszaállítsa a Donald Trump hatalomra kerülése előtti rendet.

Ön nem hiszi el, hogy „zöld gazdasági forradalom” veszi kezdetét – több ezer milliárdos állami invesztícióval?

A világgazdaság egésze „bezöldül”, minden ország megteszi a magáét ennek érdekében, de ez nem függ össze Amerikával.

Akkor mégiscsak jó eséllyel erősödésnek indulhat a világgazdaság, a környezettudatos hatalmas átalakulások ezt eredményezik…

Nem zárható ki, hogy ez a szcenárió válik meghatározó folyamattá. De pillanatnyilag a világ minden országa – bármit mondjanak is vezetői – befelé fordul. Tényszerűen deglobalizálódás megy végbe, a kereskedelem, az alapvető cikkek előállítása – a globális ellátási láncok ritkulása, leépülése is ezt jelzi – lokalizálódik. Saját túlélésre rendezkednek be emberek, közösségek, országok, nemzetek.

A technológiai forradalom – ahogy a Covid – nem ismer határokat, éppen a vírus elleni hajsza hozott felszínre, valósított meg olyan információs, ellenőrzési, életmegóvási, gyógyítási, automatizációs technológiákat, amelyekre korábban nem gondoltunk, vagy amelyeknek az eljövetelét sokkal későbbre datáltuk…

Ez is igaz. Modelleztük a 2030-as esztendőt: egynegyede, tehát huszonöt százaléka azoknak az eszközöknek és szolgáltatásoknak, alkalmazásoknak, amelyeket az emberiség mindössze 10 év múlva igénybe vesz, ma nem léteznek.
Egyszerűen még nincsenek meg. 2030-ra – prognózisunk szerint – a közlekedés negyven százalékát teszik ki a   totálisan mesterséges intelligencia által vezérelt járművek: a globális közlekedés negyven százaléka bonyolódik le automatizáltan.
Viszont már a legközelebbi jövőben beindul egy óriási népvándorlás a nagyvárosokból a vidék irányába. A városok a leggyatrábban, legkevésbé hatékonyan működtetett, működtethető, élhető részét képezik az ember életének. Százmillió számra számolódnak fel már most és egyre inkább a klasszikus munkahelyek, mert semmi szükség sem lesz rájuk.
Ezek a munkahelyek a városhoz kötöttek bennünket.
Az ember és családja számára vonzóbb az igazi „zöld világ”, az abban való létezés, az ottani körülmények között végzett munka.
Ez az életmódváltási trend az elején rendkívüli, drámai nehézségeket fog okozni, mert a városokban már felszámolják a munkahelyeket, a vidéken pedig még nincsenek alternatív munkahelyek.

Kínában a megapoliszok világa nem fog eltűnni egyhamar, igazából ott, a kínai nagyvárosokban épül a világ jövője… Itt és most sokkal izgalmasabb megtudni, hogy folytatódik-e a kínai-amerikai harc a technológiai fölény megszerzéséért…

A harc eldőlt – jóllehet ezt nem ismeri be nyíltan a nyugati világ, azon belül pláne nem az Egyesült Államok.

A tények viszont a következők: a világon bejegyzett, a napjainkat és a holnapjainkat meghatározó információs és egyéb forradalmi technológiai vívmány ötven százaléka kínai eredetű, Kínában írják a protokolljukat. A másik ötven százalékon osztozni kényszerül Amerika, Európával, Koreával és Japánnal, valamint néhány kisebb országgal. Kína abszolút fölényben van a stratégiailag legfontosabb áttörésekben: az AI (mesterséges intelligencia), az 5G terén.  A felhőtechnológia (felhő alapú számítástechnika, technológia) jelenleg még amerikai uralom alatt áll, de Kína, de még csak Oroszország sem hajlandó ezt a területet amerikai kézen hagyni. Kétség sem férhet hozzá, hogy önállósítja magát Kína e téren. Egzisztenciális nemzeti érdeke, hogy felhőtechnológiában függetlenedjen és ennek eredményeként országok tucatjai fogják választani az Egyesült Államok helyett Kínát.

Egy átláthatatlan, diktatórikus politikai rendszert?

Ez senkit sem fog érdekelni. Kína az orrunk, a szemünk előtt vált a világ pénzügyi-gazdasági életének legfontosabb, meghatározó szereplőjévé, belső politikai helyzete érdemben eddig sem osztott vagy szorzott.  Miután a világon elsőként Kína az, amely képes kihívást intézni a dollár alapú pénzügyi rendszerrel szemben, és immár nem csak képes rá, hanem cselekszik is, a kínaiak fogják diktálni és részben ellenőrizni a globális monetáris mozgásokat.

Mire céloz?

A pénz digitalizációjára, a kínai digitális pénz bevezetésére. Ez az „itt és most” legfontosabb fejleménye.  Ön, én, bárki más a világban, folyamatosan, minden más lehetőséghez képest hatékonyabban tudja mozgatni, sőt fialtatni hamarosan a pénzét Kínában. A nap bármely pillanatában kihozhatja, beviheti a kínai digitális pénzben Kínában nyitott számlájára és számlájáról.  A kínai állam nem nyúlhat ezekhez a számlákhoz, de elméletileg beléjük tekinthet. A kínai állampolgárok számláiba mindenképpen, azokat nyilván ellenőrizni fogja.  

De facto azonban megszűnik Kína monetáris zártsága, a dollár messze elavultabb eszköz minden porcikájában, mint a digitális valuta. Gondoljunk bele: a világban nullán kénytelenek tartani a kamatokat, mert ennyire rossz a gazdaságok állapota, eközben Kínában garantált a két százalékos hozam. A jövő esztendőben Kína minden egyes területen jobban fog teljesíteni a világ többi részéhez képest.

A legokosabb régi és új befektetők, a portfólió menedzserek között világszerte kiéleződőben van a vita arról, hogy – hosszabb távon – vajon nem leginkább a legbiztosabb, legjobb befektetés az, ami kézzelfogható értéket jelent. Tehát az értékalapú, a jelenleg – hasznukhoz, átláthatóságukhoz, várható későbbi osztalékaik nagyságához képest – ma viszonylag olcsónak tekinthető klasszikus nagyágyúk: akár a hajózásban, akár a nagyiparban, mezőgazdaságban… Mi az Ön álláspontja?

Gondoljunk bele: harminc-negyven évvel ezelőtt a vezető, a mérvadó amerikai és európai tőzsdeindexekben szereplő papírok nyolcvan százaléka ilyen – angolul – value stock-nak nevezett cégekből tevődött össze. Húsz százalékot képeztek le az „intangible”, az immateriális, a szolgáltatások, az új, a jövőbe mutató, nem annyira kézzelfogható tartalmat magukban hordozó, például az informatika forradalmát jelző részvények.  Ma az S&P cégek nyolcvan százaléka az immateriális, a fizikai értelemben „megfoghatatlan”, leegyszerűsítetten szólva: nem értékalapú vállalatok aránya. Húsz százalékra soványodott tehát a, nem is olyan rég, még nyolcvan százalékot kitevő „value stock” arány. Ez az arány már aligha tud tovább szűkülni, még érdemes szemezgetni közülük – befektetési célból.  De ez a világ nem róluk szól már.

Mi Önnél/Önöknél most a meghatározó portfóliómegoszlás? 

35 százalék részvény, főként Nasdaq-on jegyzett technológiai papír. A digitális pénzügyi technológiák felgyorsultan és óhatatlanul győzedelmeskednek, ezért erősen növeltem a portfólión belül a kriptovaluta arányt, főként a bitcoinét és mindent, ami a blockchain technológiához kapcsolódik.

15 százalék amerikai állampapír. Kitartóan longoljuk (áremelkedést fedő opciók) az aranyat, jelentősebb mennyiségben, longolom a kriptovaluta piacokat, legfőképpen pedig longolom a piaci volatilitást. Felfelé és lefelé való drámai kilengések követik egymást a következő években.

Azt írja az egyik nagy amerikai üzleti-pénzügyi tévéállomás honlapjának vezető cikke, hogy „a vakcina és Biden lehetővé tette a V alakú kilábalást”…

Ezt tulajdonképpen mindenki, akit ismerek a szakmában, határozottan cáfolja.
Ami történik, meggyőződésem szerint: egy K jellegű fejlődés. Ötvenöt százalék felfelé, aztán és hirtelen negyvenöt százalékos lefelé zuhanás, bekalkulálva a várható újabb amerikai recessziót.

Európa és az euró sehol sincs az Ön befektetési „térképén”?

Sajnos, sehol.