Jön az infláció, több reáleszközt érdemes tartani, mint korábban

Nem tudjuk pontosan, hogy mikorra ér el zavaróan magas szintet, de számos tényező arra mutat, hogy a magasabb infláció korszaka felé haladunk. Emiatt főleg reáleszközöket érdemes vásárolni, részvényeket, árupiaci termékeket és ingatlanokat. A részvényeknek hosszabb távon azonban megárthat a pénzromlás, ha nagyon felgyorsul és nem mindegy, milyen papírt veszünk – mondta az Év Portfóliómenedzsere a Privátbankárnak adott interjújában.

Privátbankár: Az USA-ban körülbelül 12 éve tart a részvénypiaci áremelkedés, de sok kisebb visszaesés volt, 2012-ben, 2017-ben, 2018-ban… Ezeken is lehetett keresni?

Cser Tamás: Az Egyesült Államokban mindenképpen emelkedő trend volt, de itt Európában ez egyáltalán nem volt töretlen, nagyjából kétévente jött valami nagyobb probléma. Jött a 2008-2009-es válság. Azt még ki sem heverte a piac, utána érkezett az európai periféria adósságválsága, majd a Brexit-megrázkódtatás, később pedig pár évre rá a kereskedelmi háború és Amerika, Kína vitája. Erre jött aztán a koronavírus.

Mi általában erősen figyelünk a kockázatokra, valószínűleg túlságosan is, sokszor a jó időszakokban túl hamar csökkentjük a kitettséget. Viszont amikor ezek a kockázatok váratlanul valósággá válnak, azaz esésbe torkollnak, akkor folyamatosan próbálunk vásárolni.

Hogyan dől el, hogy mit vásárolnak?

Van egy nagy elemző csapatunk, folyamatosan követjük a régiót, van listánk a sok vállalatról, amelyeket ismerünk. Van egy erős meggyőződésünk, mennyit érhetnek ezek a cégek és ilyenkor ezeket a lehetőségeket megpróbáljuk kihasználni, megnövelve az alap kitettségét a kockázat-hozam szempontjából legvonzóbb eszközökben.

Korunk egyik nagy kihívásának az inflációt tartják. Valóban meglódul majd az infláció?

A vírusválság talán legfontosabb következménye a makrogazdaságra és a tőkepiacokra a modern monetáris elmélet széleskörűen elfogadottá válása. Ez nagyon röviden azt jelenti, hogy a költségvetés baj esetén bátran, szinte korlátlanul költhet pénzt, a jegybank pedig ezt megfinanszírozza. Egészen addig, amíg nincs nagy infláció.

E szemlélet terjedésének már az elmúlt tíz évben is számos jelét láttuk. Ma már mindenki azt gondolja, hogy 2008-2009-ben a gazdaságpolitikusok nem voltak eléggé bátrak a gazdaságélénkítésben. A félelmek, amelyek arról szóltak, hogy a jegybankok lazasága magas inflációhoz vezet, nem igazolódtak be. Most szinte korlátlan felhatalmazást kaptak az államok arra, hogy ily módon kezeljék a válságot.

A válságok a korábbi esetekben rendszerint deflációs helyzetet teremtettek, amikor szinte az összes gazdasági szereplő egyszerre kezdett el tartalékolni, spórolni költés helyett. Ezzel folyamatosan aláásta a fellendülést. Most deflációtól nem kell tartani, mindenki azt várja, hogy probléma esetén az állam beavatkozik. A nagy kérdés, hogy ez a fajta laza költekezés mikor és hogyan fog inflációba átcsapni.

A teljes interjú a privatbankar.hu-n olvasható, ahol Cser Tamás beszél többek között az infláció részvénypiacokra gyakorolt hatásairól, a tőkepiac mániákus emelkedésének lehetőségéről, illetve a value és a growth részvények eltéréséről is.