kamatadó
jan.
1
2020

Kamatadó

A kamatadó a kamat és kamatjellegű bevételek után fizetendő adónem. Az elnevezéssel ellentétben, a kamatadó nem számít önálló adónemnek, a köznyelv a kamatbevételek után megfizetendő személyi jövedelemadót nevezi így. Ennek megfelelően mértéke megegyezik a személyi jövedelemadó mértékével.

A kamatadó mértéke

A kamatadó a kamatbevételeink után kötelezően fizetendő személyi jövedelemadó hétköznapi neve. Ennek megfelelően mértéke is a mindenkori SZJA kulccsal, jelenleg a kamat 15 százalékával megegyező összeg. Fontos kihangsúlyozni, hogy a kamatadó csupán a kamatbevétel 15 százalékát jelenti, befektetett tőkénk mentes a kamatadó terhétől.

Egyszerűsített példával, ha lekötünk 1.000.000,- forintot egy évre 5 százalékos kamattal, akkor a lejáratkor fizetendő kamatadó 1.000.000 x 0.05 x 0.15, azaz 7.500,- forint. A kamatadót nem kell külön befizetnünk, bankunk megteszi azt helyettünk, így nekünk már csak a nettó összeg kerül jóváírásra.

Kamatbevételnek a következő jóváírások minősülnek:

  • hitelintézeti betétek és számlakövetelések után fennálló, nyilvánosan meghirdetett feltételekkel kötött szerződés alapján jóváírt összeg
  • nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból, kollektív befektetési értékpapírból származó kamat/hozam
  • nyereménybetétekre kisorsolt tárgynyeremény
  • egyes biztosítói kifizetésekből származó jövedelem (az egyszeri díjas, megtakarítási célú életbiztosításokra fizetendő kamatadó 3 év után a felére csökken, 5 év után megszűnik, míg a rendszeres díjfizetésű biztosítások esetében ugyanez 5 és 10 évet vesz igénybe.)
  • szövetkezet által fizetett kamat akkor, ha az a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg, feltéve, hogy a szövetkezet a jogszabályban előírt célokon kívül és előírt mértéket meghaladóan hitelt nem nyújt, hitelfelvételéhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra – a szokásos üzletvitelhez (pl. anyagbeszerzés, üzemanyag-elszámolás) szükséges mértéken felül – nem ad a tagjainak,
  • foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi tagot a munkaviszonyának a feltételes jogszerzési időtartam lejárata előtti megszűnése miatt megillető összegnek a tag által befizetett összeget meghaladó része

Kamatadómentesség

Bizonyos hosszabb távú megtakarítási formák esetében elkerülhető a kamatadó megfizetése. Lehetőségünk van a kamatadómentességre Tartós Befektetési Számla (TBSZ) vagy Nyugdíj Előtakarékossági Számla (NYESZ) igénybevételét követően. TBSZ konstrukció esetében pénzintézetünk nyit nekünk egy befektetési alszámlát, amelyen az elhelyezett összeg után járó kamatot 3 év után 10% kamatadó terheli, míg 5 év után a kamatadó kötelezettség megszűnik. Hasonló konstrukciót nyújt a NYESZ, ahol 10 év után jár a kamatadómentesség. Önkéntes nyugdíjpénztár esetében az elért hozamok a 10. évtől három évenként érhetők el adómentesen, míg a tőkere a 20. évtől jár a kamatadómentesség.

Lakástakarékok esetében a futamidő végével a megtakarítás és az állami támogatás együttes összege kamatadómentesség mellett felvehető.

Végül a lakossági állampapírok esetében a 2019. június 1. után kibocsátott sorozatok esetében már nem kell kamatadót fizetnünk a kamatjövedelem után.

Kamatadó és a kamatos kamat

Kamatos kamatra a kifizetett kamat újbóli lekötésén keresztül tehetünk szert. A megtakarítási forma előnye, hogy kellően hosszú futamidővel alacsony kezdőtőke mellett is képesek lehetünk jelentős összeg megtakarítására, hiszen tőkénk hatványozottan növekszik. Ennek a hatványozott pályának megfelelően a kamatadó mértéke is hatványozottan fog hatni megtakarításunk értékére, hiszen a kamatadó megfizetésével nemcsak az aktuális kamatjövedelem egy részéről, de az arra kapott jövőbeni hozamokról is le kell mondanunk. Kamatos kamat számításakor így mindig érdemes a nettó kamatjövedelemmel számolnunk.