Kamatstop, Felelősségstop, Piacgazdaságstop

Tegnap a miniszterelnök bejelentette, hogy a változó kamatozású hitelek kamatát az októberi szinten rögzítené, ezzel “megmentve” a hiteleseket az emelkedő kamatoktól. Felületesen és rövid távon gondolkodva szinte mindenki boldog. A csekket a bankok állják, választás előtt a politikai tőke megképezve. Win-win?

Ha egy kicsit viszont mögé nézünk a dolgoknak, sajnos megint egy durva állami beavatkozás történt a piaci folyamatokba. A bank és az adós, ugyanis szabad akaratukból kötöttek egy szerződést, amit mindkét félnek be kell tartani. Ekkor megérkezik az állam, és azt mondja, hogy holnaptól én mondom meg ki kinek mennyit fizet, a szerződéseteket pedig használjátok monitoralátétnek. Az emberekben persze ilyenkor felébred a Robin Hood hatás, szimpatizálnak is a döntéssel, hát a kisember nem baj, ha jól jár, a gonosz bank meg fizessen. Erre játszik rá a politikus. De ha már úgy teszem fel a kérdést, hogy Ön örülne-e, hogy a következő hitelét csak drágábban fogja megkapni, mert egy teljesen más ügyfelen a bank nem keres pénzt, illetve a bank beárazza azt is, hogy a jövőben több durva állami intézkedés is benne van a pakliban, és ezt a pénz előre meg kell keresnie, akkor is üdvözli a döntést?

Az állami ingyenkonyha

Társadalmilag is nagyon káros, hogy az állam arra neveli az állampolgárait, hogy felelősséget nem kell vállalniuk, ne tekintsenek hosszú távra, és döntési helyzetekben a pillanatnyi haszonért áldozzák fel a hosszú távú előnyöket. Hogy érzi magát, most az az ember, aki 3 éve 10 évre fix hitelt vett fel, ezzel rögzítve a törlesztőrészleteit? Három éven keresztül több törlesztőt fizetett, mintha változó kamatozású hitelt vett volna fel és mikor végre kifizetődött volna az óvatossága, a szomszéd változó kamatozású hitelét rögzítik.

A változó kamatozású hitelek rögzítése nagyon hasonlít a korábbi devizahiteles problémára is. Ami jelenleg a kamatkockázat, ott az árfolyamkockázat volt. A devizahitelek esetében lehetséges a banktól visszatérítést követelni, de csak akkor, ha a bank a szerződést megszegve egyoldalúan módosította a kamatokat. Alapvetően azonban az árfolyam elmozdulása piaci folyamatoktól függ, amelynek kockázatát az adós vállalta. Ezért cserébe alacsonyabb törlesztőt kellett fizetnie a kezdeti években, mintha a magas kamatú forinthitelt vette volna fel. Nincs ingyen ebéd. A drága biztos, vagy az olcsó kockázatos.

Az állam most mégis azt hirdeti, hogy van. Pedig nincs és valaki a végén fizetni fog. De hogy ki lesz a következő, aki jól vagy rosszul jár, azt senki nem tudja. Ez növeli a bizonytalanságot és a kiszámíthatatlanságot, ami viszont szuboptimális döntésekhez vezet. Tehát egyéni szinten mindig valaki jól jár, de társadalmi szinten az eredmény negatív.

De egyáltalán szükség van erre a kamatstopra?

Az MNB valóban folyamatosan emeli a kamatokat, és érezhetővé válik a kamatemelés hatása. A hátralévő futamidőtől függően 5-15 százalékkal is emelkedne a törlesztőrészlet. A kamatok további emelésével természetesen ez a szám egyre feljebb kúszna. Mivel most már az újonnan folyósított lakossági jelzáloghitelek túlnyomórészt fix hitel, ezért a jelenlegi változó kamatozású állományt, már jó pár éve folyósították. Azóta egyrészt sokat törlesztettek az adósok, másrészt a bérek is sokat emelkedtek, így a törlesztőrészlet emelkedés egy szintig nem kellene, hogy rendszerszinten problémát okozzon, ha az adós munkakörülményei időközben nem változtak. De egy munkahelyelvesztés ugyanúgy probléma lenne a fix kamatozású adósnál is.

Ha baj van, mentsd ki magad!

Egy normális piacgazdaságban, az adósnak a felelőssége is, hogy előre gondolkodjon, és tudja, hogy milyen mértékű kamatemelkedés nem okoz neki még problémát. Ha úgy látja, hogy kezd romlani a helyzet, még mindig érdemes elgondolkodnia egy hitelkiváltáson. Ezzel a változó kamatozású hitelét fixre cserélhetné. Mindezt most nagyon kedvező feltételek mellett megtudná tenni, ugyanis a banki fix lakáshitel kamatok még korántsem emelkedtek annyit, mint az indokolt lehetett volna a finanszírozási költségük növekedése (például 10 éves IRS) alapján. A jelenlegi árakon történő hitelkiváltás is profitkiesést okozna a bankoknak, mivel kevesebb profit lenne ezen a kiváltott hitelen, főleg, ha az ügyfél bankot is vált. De az mégis egy 21. századi megoldás lenne, ahol mindkét fél, saját akaratából kínál és fogad el feltételeket.

A lenti ábrán látható, hogy a bank 10 éves forrásköltsége 2021 januárja óta csaknem 3 százalékot emelkedett, ennek ellenére a bankok még most is 4-5% között ajánlják a 10 éves fix fogyasztóbarát hiteleiket. Az árazásuk így alig emelkedett körülbelül 1 százalékot év eleje óta, amikor 3-4% körül lehetett felvenni ilyen hitelt. Tehát az állam most úgy segít, hogy valójában még nem kell igazán segítség.