Kifulladt az ingatlanpiaci emelkedés

2013 óta először történt meg, hogy országosan csökkentek a lakásárak az előző negyedévhez képest. Budapesten pedig már az éves árváltozás is negatívba váltott, ha nem is nagyba, 0,7 százalék volt 2020 negyedik negyedévében a csökkenés, ami ugye reálértékben jelentősebb, mintegy 4 százalékos csökkenés. Nagyon úgy néz ki, hogy az évekig tartó ingatlanpiaci emelkedés kifulladt, annak ellenére, hogy a lakosság gőzerővel veszi fel a hitelt ingatlanra, havi 100 milliárdos értékben. Az árak nominális stagnálása a legvalószínűbb jövő, ami reálértelemben csökkenés. Befektetői szemmel legjobban az járt, aki 2013-2014-ben vett, és itt 20 körül eladott. Még, ha mennének is tovább az árak, a hitelek szárnyán, a mozgás nagyját azért jó eséllyel learatta.

Visszanézve ezt az elmúlt évtizedet, a régi tanulság szűrhető le újra, hogy az ingatlanpiacon a legjobb vételek akkor vannak, amikor bezárnak az ingatlanirodák, a piac pang és szinte teljesen leáll a befektetői lakásépítés, mert nem lehet nyereségesen eladni. Az eladás ideje körül meg pont fordítva, ha a korábbiakhoz képes nagyon felpörög az új lakások építése és már az ehhez kapcsolódó megnövekedett hitelkiáramlás és vevői aktivitás se tol az árakon tovább, akkor jött el a megfelelő pillanat. És gyakran ilyenkor épül meg az adott ország “legmagasabb” épülete, ahogy most a 120 méteres Mol-torony, az első rendes felhőkarcoló.  Ahogy például a madridi Cuatro Torres (230-249 méteres tornyok, csodaszépek amúgy) 2008-2009-re lett készen, utána enyhén szólva nem jó időszak jött a spanyol ingatlanpiacra. Átlagosan tán most értek oda vissza az árak, ahol bő évtizede voltak. Persze semmi sem ismétlődik ugyanúgy, csak ilyen kis analógiás-mentális kapaszkodók, kisebb-nagyobb valószínűségek vannak. Nincsenek a dolgok kőbe vésve. Fura is lenne.

Forrás: Vakmajom a Facebookon