Kolumbusz Kristóf sötét oldala

Az amerikai tőzsdéken okozott némi riadalmat néhány napja, hogy újabb utcai demonstrációk törtek ki. A tüntetők Kolumbusz szobrokat döntöttek le. A hazai kommentárokat látva pedig arra jutottam, hogy igen keveset hallhatott eddig a magyar olvasóközönség Kolumbusz Kristóf sötét oldaláról. Íme tehát egy rövid gyorstalpaló:

Kolumbusszal nem az a problémája az USA-ban élő számos kisebbségnek, hogy „a fehér emberek számára felfedezte Amerikát”. Hanem az, hogy az új területekre lépve azonnal meghonosította a következő évszázadokat meghatározó elnyomás, erőszakos hittérítés, kínzás, népirtás és óceánon átnyúló rabszolga kereskedelem intézményét.

Vajon választhatott volna egy idealistább jövőt a kontinensnek? Partraszállása után fogadhatta volna egyenrangú félként a helyieket, ajándékokért kérve ellenszolgáltatást? Megpróbálhatta volna a helyi törzsek területeit szabad országokként elismerni? Beindíthatott volna szabad kereskedelmet, meghonosítva az európai intézményét a tulajdonjog és pénzhasználat fogalmának? Ma talán így képzelnénk a „jó” utat. De akkoriban ez valószínűleg megoldhatatlan volt. És helyette az alábbi történt:

Kolumbusz 1492-ben már azon a napon, amikor felfedezte az új világot, láncra verette az első hat szembe jövő indiánt. (Naplójába azt írta, hogy hasznosak lehetnek még szolgának.) További Amerikában töltött évei alatt létrehozta a teljes intézményrendszerét a helyiek kényszermunkára sorozásának, amellyel maga számára kereskedelmi profitot termelő vállalkozásokat indított el. A Hispaniola szigeten (ma Haiti és Dominika) élő 250.000 fő körüli Taino indián törzset szervezett keretek között Spanyolországba kezdte deportálni eladásra. Csak azok maradtak a lakhelyükön, akiket aranybányák utáni kutatásra vagy az ültetvényeken folyó munkára fogtak. (A rabszolga kereskedelem annyira jó üzletnek bizonyult, hogy 60 év elteltével már csak párszáz őslakos Taino maradt életben Hispaniolán. Lényegében mind a negyedmillió embert elhurcolták vagy megölték.)

Az indiánok természetesen megpróbáltak ellenállni Kolumbusz akaratának. Ezt azonban kifejezetten véres megtorlásokkal fojtotta el az ekkorra már kormányzói címet viselő felfedező. A meggyilkolt indiánok végtagjait levágatta. Megmaradt testüket felvonuláson vitette körbe a települések utcáin.

Napjainkban, az USA-ban, minden október második hétfőjén van Kolumbusz ünnepe. Különösen az olasz-amerikai kisebbség tartja ezt nagy becsben. Rendkívül büszkék rá, hogy egy honfitársuk fedezte fel a kontinenst, ahol élnek. És gyakran hajlandóak aznap utcai verekedésekbe is bocsátkozni Kolumbusz védelmében, az indiánok és indiánpárti tüntetők kárára.