Hold Alapkezelő: végérvényesen és nagyon jelentősen megváltozott az életünk

A cikk eredetileg a portfolio.hu-n jelent meg.

A koronavírus-válság visszafordíthatatlan átalakulást hozott nemcsak a világban, hanem a Hold Alapkezelő életében is, ahol szeptember elejéig egészen biztosan otthonról dolgoznak majd, hiszen semmit nem romlott a hatékonyságuk a karantén ideje alatt. A társaság múlt heti sajtótájékoztatóján elhangzott az is, hogy időben felkészültek a Holdnál a koronavírus gazdasági hatásai ellen való védekezésre, a relatív jó teljesítménynek köszönhetően pedig megállt az alapkezelőnél a vagyonkiáramlás. A Hold szakemberei úgy vélik, hogy az egypólusú világ gyorsan kétpólusúvá válik, a globalizáció üteme lassulhat, a tőzsdére pedig számos olyan kisbefektető belépett, aki sosem nyúlt korábban részvényekhez, ezeknek pedig jelentős hatásai lesznek a tőkepiacokra.

Időben felkészültek a védekezésre

Végérvényesen és nagyon erőteljesen megváltozott az életünk. Biztos vagyok benne, hogy a jövőben teljesen másképpen fogunk működni, mint ahogy működtünk egészen márciusig – mondta el Bilibók Botond, a Hold Alapkezelő vezérigazgatója a társaság mai sajtótájékoztatóján.

A vezető kitért arra, hogy sokáig gondolkoztak a home officeon, de a koronavírus bebizonyította, hogy teljes értékű munkát lehet végezni otthonról is, várhatóan legalább szeptember 1-ig kitart az alapkezelő az otthoni munka mellett.

A Portfolio kérdésére Cser Tamás, a Hold szenior részvényportfólió-menedzsere elmondta: sosem éltek még olyat át, hogy egy külső faktor ennyire mozgatja a piacokat. Februárban, amikor látszott, hogy kitört Kínából a vírus, a piacok erről még nem akartak tudomást venni, de a Hold még akkor elkezdett védekezni, amikor jó áron lehetett ezt megtenni. Most a piacok főleg az újranyitással foglalkoznak.

Móricz Dániel, a Hold befektetési vezetője hozzátette: a rendkívül helyzetet az is tanúsítja, hogy soha korábban nem omlott még ilyen gyorsan össze a gazdaság, aztán soha nem érkezett rá ilyen gyors gazdaság-stimulációs válasz. A tőzsdéken sosem volt ilyen gyors összeomlás és ilyen gyors helyreállás.

A szakember úgy véli, február-március-áprilisban nagyon rövid távú szemlélettel, csak a jelen helyzetre fókuszálva viselkedtek a piacok; február végéig nem foglalkoztak a koronavírussal, Zsiday Viktor kolléga figyelmeztetése mentén viszont a Hold felkészült a védekezésre. Aztán azt nem hitték el a piacok, hogy javul a helyzet Európában, az alapkezelő ezt az időszakot kockázatnövelésre használta. Most éppen mindenki abban a hitben él, hogy újranyitott minden és minden rendben van, pedig már vannak jelek, hogy újra romlani fog a helyzet.

Cser Tamás hozzátette: az abszolút hozamú alapoknak kedvező a volatilitás, mert lehet kockázatot növelni-csökkenteni az események változtatásának fejében. A Hold többnyire ilyen alapokat kezel.

Bilibók Botond elmondta: az évek óta tartó vagyonkiáramlási tendencia megállt az alapkezelőnél, az elmúlt 1-2 hónapban már minimális beáramlásokat érzékeltek részben a relatív jó teljesítményeknek köszönhetően.

Móricz Dániel a kérdésünkre ismertette, hogy a válság ideje alatt nagyon sok pénzt lehetett elérni opciók kiírásán, a Holdnál a Eurostoxx-ra és az S&P 500-ra írtak ki vételi és eladási opciókat is, amin jelentős hozamot értek el. Hozzátette: a negatív olajáron az alapkezelő szerencsére nem bukott.

Megjelentek a fiatalok a tőzsdéken

Cser Tamás szerint a fő kérdés most az, hogy mi lesz az inflációval. A piacok tartósan alacsony inflációt áraznak, az USA-ban a következő 10 évben 1,3 %-os éves inflációra számít a piac. A geopolitikai változások felgyorsulnak, a globalizáció pedig újabb pofont kapott. A vírus termelési nehézségeket okoz, ez akár tartósabb termelékenységi problémához vezethet.

A konszenzussal ellentétben a Hold szakembere arra számít, hogy 5 éves időhorizonton egyre nagyobb esélye van annak, hogy az infláció fölerősödik. A megtakarításokban ezért a reáleszközöknek hangsúlyosabb szerepe kell, hogy legyen.

Móricz Dániel megjegyezte: sajátos helyzet állt elő a tőzsdéken azzal, hogy sokan vettek most részvényeket az esések alatt, akik korábban nem voltak jelen befektetőként, főleg fiatal kisbefektetők, akik a korábbi emelkedésről lemaradtak. Sokan sportfogadás helyett vettek föl részvénykitettséget: a Robinhoodnál például zsákolják a kockázatos légitársaság-papírokat. Közben a hedge fundok, intézményi befektetők óvatosak, inkább alulsúlyozottak vagy shortolnak.

Bilibók Botond elmondta: a keresletet az is hajtja, hogy számos olyan termék jelent meg a piacon, ahol akár 1 dollárért lehet nagyobb értékű részvényekben kitettséget szerezni, nem kell például 2500 dollárt elkölteni egy Amazon-részvényre. Sajnos az ilyen kisbefektetői aktivitásnak nem mindig sikertörténet a vége, a volatilitás gyakran kirázza a kisbefektetőket.

Az egypólusú világnak vége

Móricz Dániel kitért arra, hogy a kínai erősödéssel és az amerikai-kínai ellentéttel az egypólusú világ erősen kezd kétpólusúvá válni.

Megjegyezte: a globalizációval a felső 1% járt jól és a fejlődő piaci középosztály sok országban, de számos réteg nem járt olyan jól. Ezért egyre nagyobb az igény a baloldali újraelosztási törekvések vagy a jobboldali protekcionista politika irányába. Ez igaziból még csak most kezdődik, Móricz Dániel szerint a vagyon újraelosztása jelenti majd hosszú távon a megoldást. Amerikában ez a folyamat már elindult: a demokraták is vannak olyan ellenségesek Kínával, mint Trump, ez még Biden esetén sem fog valószínűleg enyhülni. Hozzátette: nem lenne meglepő, ha tartósan gyengülne a dollár és más fizetőrendszerek törnének előre.

Cser Tamás elmondta: az amerikai-kínai viszonyt rövid távon a strukturális okok mellett most nagyon determinálja a közelgő novemberi elnökválasztás, Trump nagyon rosszul áll, az egyik eszköze a Kínával szembeni feszültség növelése, hiszen társadalmi konszenzus van arról, hogy Kínával keményen kell bánni.

Mi lesz egyes eszközökkel?

Az olajpiacról Móricz Dániel elmondta: minél tovább alacsony az olajár, annál valószínűbb, hogy hosszú távon fel fog menni az árfolyam. Ennek az oka, hogy ha alacsony az ár, akkor számos beruházást le kell állítani, ami kínálati visszaesést okoz, ez pedig jótékonyan hathat az árfolyamokra. A jövő év második felében minden bizonnyal magasabb lesz az olajár, a szakember 50-70 dollár közti árat tart reálisnak 1-2-3 éves távon.

Móricz Dániel kitért a bankszektorra is: úgy látja, nem túl kedvező a helyzet, mivel nem lesz nagy hitelbővülés, mert most is rengeteg a hitel a világon, enyhén meredek lesz a hozamgörbe és a hitelek bedőlésének megugrására is számítani lehet. Ennek ellenére úgy látja, 1-2 érdekes lehetőség adott a pénzügyi szektor részvényeiben, különösen Európában, ahol nagyon nyomott az árazás, azaz a szektor árazása tükrözi a kockázatokat.

Cser Tamás úgy látja, hogy jobb a helyzet, mint a 2008-2009-es válság idején, nem várható olyan mértékű csődhullám. Ennek az oka, hogy elképesztő stimulushullám indult, az állam átveszi nagyrészt a veszteségeket, sokkal inkább, mint 2008-2009-ben. A bankrendszer sokkal felkészültebben érkezett a válságba. Folyamatosan szigorítottak a szabályozók a tőke elvárásokban, leépültek a devizahitelek. A bankrészvények 40-50%-ot estek a mostani krízis végére, ezt kellően vonzónak találták a Hold szakemberei, ők is vettek ilyen eszközöket. Most a régiónkban Lengyelországban láttak fantáziát, különösen olyan bankokban, ahol nagyon leesett az árfolyam annak ellenére, hogy konzervatívan hiteleztek.

Mi lesz Magyarországgal?

Cser Tamás elmondta: 2008 környékén a magyar gazdaság nagyon rossz állapotban volt, 2012-13-ig tartott a kilábalás. Most nincs ilyen helyzet, de túl volt stimulálva a magyar gazdaság, túl nagy növekedést produkált Magyarország, emiatt jól teljesített a magyar tőzsde és a mostani esés nagyrészt indokolt. Cser Tamás egyébként úgy látja, Közép-Európa jól járhat stratégiai helyzete miatt a globalizáció visszafordulásával.

Móricz Dániel hozzátette: Magyarország viszonylag kicsi stimulus-csomagot jelentett be, emiatt lehet, hogy mélyebb lesz a válság a következő 1-1,5 évben, mint a többi régiós országban. Ha rövidebb lesz a válság és nincs második hullám, ez a többi ország válaszreakciójához képest kockázatosabb számító óvatos költségvetési lépés akár be is jöhet, de ha tovább gyűrűzik a válság, akkor Magyarország rosszul járhat.

Móricz Dániel kitért arra is, hogy lehet, hogy globálisan a gazdasági visszapattanás gyorsabb lesz, mint a foglalkoztatottság visszapattanása, ugyanis a nagy munkaerő intenzitású szektorokat érinti inkább negatívan hosszú távon a válság. Az a fajta, nagyon alacsony munkanélküliség és gyors bérinfláció, amit a válság előtt láthattunk, nem biztos, hogy visszatér. A globalizáció visszafordulása viszont ezen a téren is egyensúlytalanságot hozhat, a munkaerőpiac lokalizálódhat, a lokális munkaerőpiacok tulajdonságai pedig eltérhetnek egymástól.

A szakember arról is beszélt, hogy nemcsak az adósság, hanem az adósság / GDP is jelentősen megnőtt. Könnyen lehet, hogy az adósság idővel le fog csökkenni, ha a jegybankok nem engedik, hogy fölmenjenek a kamatok, miközben megindul az infláció. Móricz Dániel, Bilibók Botond és Cser Tamás is megjegyezték: a döntéshozók az adósság visszafizetését egyre inkább el fogják engedni, hosszú ideig együtt lehet majd élni ezzel a megnövekedett adósságállapottal, így nem feltétlen kell aggódnunk az államadósság jelentős megugrása miatt a világon.