Luppa-Szigettől Nikola Tesláig

Hogyan kerül egy történetbe a pomázi szerb-görög Luppa Péter, a tán soha nem létezett mitikus Fehéregyháza kutatása, Nikola Tesla és Soros Görgy? Így:

Luppa Péter (1838-1904) a nyolcgyerekes vagyonos földbirtokos pomázi szerb család, akiknek ősei görög nyelvű cincárok voltak, legidősebb sarja. A helyi szerb nyelvű iskola után pesti német középiskolába járt, majd Bécsbe műegyetemre. Mérnök, gazdaságtörténész, utazó, gazdálkodó, rózsa- és szőlőnemesítő, a korabeli sajtó rózsáit a “pomázi Gül Babának” titulálja, borász, borversenyek győztese, egyházkerületi küldött a karlócai szerb kongresszuson, eközben évtizedekig, egészen haláláig magyar parlamenti képviselő. Nagy magyar is, hiszen többek között finanszírozza a valószínűleg soha nem létezett mitikus Fehéregyháza, Árpád sírja utáni régészeti kutatásokat – a mindenféle náció által lakott Pilis és környéke azóta is a nacionalista indíttatású őstörténeti futóbolondok melegágya. Kossuth temetésén Szentendre küldöttségének vezetője. Húgának férje Nikola Tesla nagybátyja volt, akit a család vendégül látott Pomázon és anyagilag támogatta budapesti kutatásait Puskás Tivadarral, mielőtt Párizsba, majd Amerikába emigrált. Megvásárolta a ma Luppa-Sziget néven ismert, akkor értéktelen dzsungel, dunai szigetet, ahol gyümölcsöst hozott létre. Később aztán, miután a Luppa örökösök eladják, a 30-as években a Soros-család nyaralót épít, a kis Gyuri itt szerkeszti a Lupai Újságot, ez első vállalkozása, amelynek teljes bevételét a finnek megsegítésére adományozza a szovjet-finn háború idején.

(A képen Luppa Péter elhagyatott, bizánci stílusú mauzóleuma Pomázon)

Forrás: Vakmajom a Facebookon