Magyar parkolócég a kínai tőzsdén? Lehetséges!

Idestova egy éve Budapestről irányítják két kínai város okos parkolási rendszerét. Sőt, hamarosan újabb városokban is a magyar szakemberek által kifejlesztett rendszer működik majd. A magyar-német tulajdonban levő EPS Global majd’ egy évtizedes küzdelem után aratott sikert. A céget vezető Gyarmati Zoltán szerint a multik árnyékában is van esélye a magyar cégeknek.

Tapasztalt üzletemberek állítják: nagyon nehéz megállapodást kötni Kínában. A lassúságra, a hivatali packázásra és korrupcióra egyaránt panaszkodnak. Az EPS Global azonban mégis be tudott törni a kínai piacra a CityZen rendszerrel. Igaz, Önöknek nem ment könnyen. Mi az oka az ottani üzletek sikertelenségének? Miért futnak zátonyra futnak a az ígéretes próbálkozások is?

Az ottani üzletkötés alapja a bizalmi viszony, ennek kiépítése viszont sok időt igényel. A kínaiak  esetében jellemző, hogy túl akarnak járni a másik eszén, ez egyik alaptulajdonságuk. Éppen ezért is rendkívül bizalmatlanok, bármilyen üzleti tárgyalás előtt jól  meg akarják ismerni az üzletfelet. Persze a sok külföldi, közöttük magyar szerencselovag sok be nem teljesített ígérete is hozzájárul ehhez, ezért megértem a kínaiakat. Azonban, ha a kölcsönös bizalom megvan, akkor már mennek a dolgok. Mi is megfizettük a tanulópénzt: első partnerünk, bár egy igen jelentős  kínai állami közlekedéstervező intézet volt, mégsem bizonyult jó választásnak. Három év előkészítő munkáját, technológia fejlesztését dobhattuk a szemétkosárba.  De tanultunk ebből és másodikra már jó partnert találtunk, a ZTE cégcsoport “személyében”.

Ezt bizonyára mások is megtapasztalták, mégsem tudtak egyről a kettőre menni…

Persze, kell ehhez a türelem mellett kellő tartalék is. A magyar cégek az első vagy második pofon után feladják. Sem pénzük, sem türelmük, sem erős idegzetük nincs ahhoz, hogy folytassák. Pedig, ha találnak egy piaci rést vagy egy olyan különleges terméket, amire ott is “harapnak”, akkor van esély a folytatásra, és így a sikerre is. Kína nagyon kompetitív piac, kis túlzással az egész világ ott tülekedik, mert van vásárlóerő és pénz is. Erre egy példa az okos parkolási piac mérete és növekedése: A vonatkozó kínai állami kutatóintézet felmérése szerint 2010-ben a kínai okos parkolási iparág éves piaci mérete csak 1,45 Mrd RMB (∽60 Mrd Ft) volt. Azonban 2016. évre ez 6,2 Mrd RMB (∽270 Mrd Ft) összegűre emelkedett, amely 425%-os mértékű növekedés 6 év alatt. A növekvő motorizáció és a limitált városfejlesztési, parkolóhely fejlesztési lehetőségek miatt 2020-ra az iparág éves volumene elérheti a 15,4 Mrd RMB-t (∽662 Mrd Ft). A teljes 2010-2020-as időszakot tekintve az okos parkolási piac éves átlagos növekedési üteme (CAGR) 26,65%-nak felel meg.

Rendben, ez így elméletben biztos működik, de mi dönt kritikus helyzetekben? A helyi pártbizottság vagyis a politika? Netán a kenőpénz?

Tapasztalataim szerint nem csak a magyar cégek futamodnak meg, sokszor a menekülést választják a multik is. Pedig nekik bőven lenne forrásuk arra, hogy kivárják a kedvező elbírálást, vagy hogy megtalálják a kiskapukat. A magyar kreativitás és üzleti rugalmasság sokszor jó hatékonysággal működik, de persze sok függ a kínai partnertől is: elsődlegesen az ő dolga, hogy a kritikus helyzeteket megoldja. Az ő kapcsolatrendszere egyben a megoldást is jelentheti. Nekünk külön előny, hogy a GB & Partners által kezelt, az  Eximbank befektetésével működő EXIM Exportösztönző Tőkealap az egyik résztulajdonosunk. A kínaiak számára ugyanis biztonságérzetet ad az, hogy a magyar állam tulajdonában álló bank is mögöttünk áll. Így jobban bíznak abban, hogy teljesíteni fogjuk az ígéreteinket, a vállalásainkat.

Volt példa arra, hogy politikai segítséget kértek egy probléma megoldásához?

Konkrét példa is volt, de az általában is segítette a bizalomépítést, hogy  a magyar nagykövet vagy a főkonzul esetenként pedig az ő munkatársaik levelet írtak, személyesen részt vettek egy eseményen, egy tárgyaláson, például az egyik kínai projektvárosunk polgármesterével. Volt olyan pillanat is, amikor egy róka fogta csuka helyzetben a  magyar nagykövetség hathatós intézkedése oldotta fel a gordiuszi csomót.

Azt is beszélik, hogy míg Oroszországban  kellő mennyiségű vodka, Kínában pedig  cirokpálinka azaz a bájdzso  elfogyasztása nélkül nincs üzlet. Igaz-ez?

Ez talán túlzás, még, ha csak kicsit is…, de annyi biztos, hogy az üzleti ebédek és vacsorák  nélkülözhetetlen kelléke a bájdzso, és az itteni szokások szerint  jókora köröket kell “futni”, magyarán koccintani minden egyes beszéd és köszöntő után és előtt…A kínaiak szeretik alaposan megismerni jövendő partnereiket erre szolgálnak a hosszú fehérasztalos találkozók. És, ugye a kellő mennyiségben elfogyasztott cirokpálinka őszinteséget is eredményezhet…

Az azért meglehetősen különös, hogy az EPS Global úgy tudott okosparkolási rendszert eladni Kínában, hogy nem volt hazai referenciája, sőt ilyen rendszer még most sem működik itthon. Ezt hogy érték el?

Valóban nem volt még referenciánk – csak szakértelmünk és egy informatikai rendszerünk, igaz a tulajdonosaink egyik vállalkozásának, például az i-Cellnek azért jelentős referenciái voltak. A sikert talán azért arathatunk, mert ott  alapvetően más a hozzáállás. Míg itthon a parkolási díjat egyfajta adóként tekintik, ott viszont szolgáltatásnak. A bemutatkozáskor meg is kérdezték tőlünk, hogy  ebben a rendszerben mi az a szolgáltatás, amiért fizet az autós? Ehhez a megközelítéshez kellett igazodnunk és igazítanunk a rendszert. Csak az működik, amiben tetten érhető a szolgáltatás. Ebből kiindulva a kínai üzleti tevékenységünk első időszakában egy sor fejlesztést – és pénzt! – kellett kidobnunk, mert  nem felelt meg ennek a kritériumnak. Mást meg kidolgoztunk – így például a parkoló szenzorrendszert. ( Ezek jelzik hogy egy autó beállt  egy parkolóhelyre – a szerk.) Végül a helyi önkormányzattal közösen  ki tudtunk dolgozni egy működő rendszert és az ahhoz tartozó üzleti modellt, az első okosparkolási szisztémát az országban. Ehhez szükséges volt a magyar kreativitásra és ahhoz, hogy ki tudjunk lépni a megszokott keretekből, amire például a multinacionális nagyvállalatok nem képesek. Nem kis büszkeséggel mondom: piacot teremtettünk az okos parkolási rendszereknek.

Az önkormányzatokkal együtt működtetnek két városban a négymilliós Csifengben és a félmilliós Jangcsungban parkolási rendszereket. Mekkora befektetés kellet e kettőhöz?

Együttesen mintegy 6 milliárd forint. Ezt befektetőink a GB & Partners által kezelt EXIM Exportösztönző Magántőkealap, Emőri Gábor  családi cége és egy német “üzleti angyal” befektető állta. Jangcsungban 20 Csifengben 25 évre szóló határozott idejű koncessziós  szerződést kötöttünk, a most előkészítés alatt álló megállapodások pedig már 30 évre szólnak majd. Úgy tervezzünk, hogy a két városban a koncessziós időszak végéig 200 milliárd forintos bevételt érünk el. Az Exim alapjánál ennél keményebb a feltétel: 2029-ig kell visszatermelni a befektetett pénz a megállapodott piaci hozammal együtt. Tehát jelentős profitot kell termelnünk az alapnak. Minden más tulajdonos csak ezután juthat a befektetéséhez –  és reményeink szerint minél magasabb profithoz. A célunk, hogy 3-5 éven belül egy exit megvalósuljon. Ki tudja, talán  ez, a magyar többségi tulajdonban lévő kínai cégünk lesz az első magyar vonatkozású tőzsdei kibocsátás a kínai tőzsdén!

Egy éve működik a két rendszer, hogyan “muzsikáltak”?

Január 6-án indultunk Jangcsungban, de aztán rögtön, január 23-án leálltunk a kínai újév miatt. Alig indultunk újra, amikor jött a koronavírus – és az újabb leállás. Március közepén tudtuk ismételten bekapcsolni a rendszert. Az informatikai szisztéma remekül működik, és a bevétellel sincs baj. Sokkal nagyobb problémát jelentett, hogy a helyiekkel elfogadtassuk azt, hogy a parkolásért fizetni kell. A “beszoktatási időszakot” a járvány miatt újra kellett indítani, de úgy látszik lassan elfogadják és megszokják ezt a rendszert. A város számára is sikeres volt a start, mert egyszeriben megszűnt a parkolók túlzsúfoltsága és hosszú távon a parkolási bevételből ők  is részesednek.

Ez bizony igazán kedvező kép, de biztos vannak árnyak is, olyan jelenségek, amikre nem olyan büszkék…

A parkolási bírságok ilyenek.  A kínaiak nem szeretnek bíróságra járni, igyekeznek békésen rendezni a vitás ügyeket, s ilyenek a parkolás során – legyen az akár okosparkolás! – vannak. Ezért nehezen kezeljük a nem fizető autósokkal szembeni követeléseket. Azonban ez biztosan csak idő kérdése, bízom a magyar és a kínai kollégáim, és a magam tudásában, hogy idővel ezt is kezelni fogjuk. Az viszont jó jel, hogy a parkolók telitettsége a korábbi 100 százalék feletti értékről a felére csökkent. A városvezetés egyébként azért is elégedett, mert éppen az okosparkolás jellegéből adódóan nincs feszültség az autósok és a parkolóőrök között. Ez utóbbiak ugyanis nem büntetnek, hanem a magyarországival ellentétben a feledékeny sofőr helyett elindítják a parkolás díjfizetést, így valóban csak annyit fizetnek, amennyit parkolnak és nem egy 15-szörös pótdíjat tartalmazó mikuláscsomag várja őket.

Míg korábban ideje felét Kínában töltötte, a vírus miatt február óta Budapestről irányítja a két rendszert. Hogyan?

Egy kínai virtuális szerveren a felhőben fut a szoftverrendszer, a kínai tűzfalon, az „aranyfalon” belül, ezt a magyar kollégáim működtetik Budapestről. Az operatív napi munkát pedig a kínai helyi kollegák végzik. Az ottani két projektcég két ügyvezetővel kétnaponta egyeztetünk, megbeszéljük a problémákat és elemezzük a helyzetet. Igazán gondot csak néhány adminisztratív előírás betartása jelent. Ilyen például a hivatalos irat megerősítése. Náluk még most is bélyegző kell ehhez, nem aláírás – de ezt is megoldottuk. Persze ez naponta több tucat emailt és WeChat üzenetváltást jelent, ezért többet dolgozom, mint a pandémia előtt.

Ön nem beszéli egyik kínai nyelvjárást sem, hogyan tud mégis vezetni egy céget?

Folyamatosan tudunk kommunikálni az egyik kínai applikáció, a WeChat fordító programjának segítségével. Minden magyar munkatársunk beszél angolul, ezt fordítja a “gép” mandarinra. Nem mondom voltak különleges esetek is: egy igazgatósági ülés, ami 6,5 óráig tartott, mindössze egy 15 perces szünettel, kínai és angol, néha magyar nyelven. Így bebizonyosodott az is, hogy nem kell mindig repülőre ülni és átszelni a kontinenst ahhoz, hogy megbeszéljünk fontos dolgokat. Ez a járványhelyzet alapjaiban változtatja meg a világot, még a kínaiak többezer éves kultúráját is. Hiszen korábban elképzelhetetlen volt, hogy fontos ügyeket, mint akár az előbb említett igazgatósági ülés napirendjeit is, ne személyesen beszéljük meg.

Gondolom, Ön megszámolni sem tudja hányszor utazott Kínába az elmúlt 10 évben?!

Évente minimum tucatnyi alkalommal repültem oda és két évvel ezelőtt több időt töltöttem Kínában, mint itthon – ennek családom nem nagyon örült. Ez átszállásokkal együtt, oda-vissza 48 repülőutat jelentett. Az üzleti előterjesztéseken kívül akkor egy év alatt 32 könyvet olvastam el a repülőgépek fedélzetén…

Merre tovább? Mit terveznek? Ha jól megy a biznisz gondolom bővülést!?

Több síkon is bővülést készítünk elő. Egyrészt a már működő két rendszert terjesztjük ki. Jangcsungban 10, Csifengben 20 ezer parkoló üzemeltetésére van szerződésünk, jelenleg viszont most 7500-nál tartunk. Van tehát még hova fejlődni. Ebben a helyi önkormányzattal, hatóságokal és rendőrséggel közösen tudunk előrelépni. További városokban is meg kívánunk jelenni, még az év vége előtt várhatóan alá tudunk írni egy még nagyobb szabású koncessziós szerződést egy többmilliós kínai nagyvárossal. Ebben egy új partnercég, egy állami tulajdonban levő Fortune 500 lista elején található óriásvállalat lesz a partnerünk, az ezzel kapcsolatos együttműködési dokumentumot már aláírtuk, a pályázat jelenleg folyamatban van. Terveink szerint évente egy-egy új városban indítjuk el az okosparkolási rendszert. Célunk az, hogy kis és közepes nagyságú kínai városokban jelenjünk meg, s nem az, hogy mondjuk Sanghaj egy kerületében induljunk.

És mi lesz velünk “belgákkal”? Itthon mikor  és hol parkolhatunk végre okostelefonnal?

A saját hazádban soha nem lehetsz próféta, de azért igyekszünk. Már egy magyar városban augusztus 1. óta a mi szoftverünkkel történik a parkolás üzemeltetés. Vannak részmegoldás kezdemények más cégek által is, de valódi okos parkolási rendszer még sajnos nincsen Magyarországon. Jelentős volt az érdeklődés a rendszerünk iránt, hiszen egy budapesti irodában egy számítógépen és okostelefonon real-time, online bemutatva a működő kínai rendszerünket mindenkit meggyőzött. Több önkormányzattal is tárgyalunk jelenleg is, azonban a koronavírus erősen megviselte az önkormányzatok költségvetését, ezért itt is kreatív megoldásokat kellett és kell találnunk ahhoz, hogy megvalósuljanak valódi, az autósoknak szolgáltatásokat nyújtó okos parkolási rendszerek. Szerintem ezt megoldottuk, találtunk olyan üzleti modellt, amely alapján reményeim szerint 2021-ben már lesz legalább egy olyan magyar város, ahol minden parkolóhely okos lesz. Többet jelenleg üzleti titoktartás miatt nem mondhatok…