Még nem drámai a helyzet a kötvénypiacon, de az MNB válaszúthoz érhet 370 feletti eurónál

Az amerikai gazdaság idén várható nominális növekedése alapján a jelenlegi 1,6 százalékos tízéves hozamszint egyáltalán nem drámai – mondta a Portfolionak Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő befektetési igazgatója az elmúlt hetek piaci folyamataival kapcsolatban. A szakember szerint a jegybankok megpróbálják majd kihúzni a mostani helyzetet szigorítás nélkül, itthon viszont az MNB-nek problémát okozhat az, hogy a forint történelmi mélypontja körül jár, 370 felett fontos válaszúthoz érhetnek.

Az utóbbi hetekben rég nem látott hozamemelkedést láttunk az USA-ban. Mennyire drámai a helyzet?

Ahhoz képest, hogy idén 7-8% fölött lehet az amerikai gazdaság nominális bővülése, az 1,6 százalékos 10 éves nominális kötvényhozam egyáltalán nem drámai. A reálgazdaság tekintetében tehát nem igazán kell aggódni a valamivel magasabb, de még mindig nagyon nyomott hozamok miatt. Probléma a hozamemelkedésből a pénzügyi eszközök piacán lehet, amely súlya a reálgazdaságra vetítve minden eddiginél nagyobb és talán minden korábbinál érzékenyebben reagálnak az eszközök a hozamszint változására. De azt kell látni, hogy kevésbé a nominális, sokkal inkább a reálhozamok számítanak. Amióta ez utóbbiak is emelkednek, azóta idegesebb a részvénypiac is. Leginkább nyilván a hozamemelkedésre érzékenyebb, 2020 során szárnyaló szegmense.

A hozamokat elsősorban az emelkedő inflációs és kamatemelési várakozások fűtik. Mire számít ebből a szempontból a következő hónapokban?

A következő hónapokban a bázishatás, a beszerzési láncok akadozása, a gazdaság újranyitása, a sok megtakarítás és hatalmas visszatartott kereslet együttes eredőjeként az infláció jelentős, akár 4%-ot is elérő megugrására számítok. Ebből még nem fogjuk látni, hogy ez egy átmeneti jelenség vagy egy tartósabb inflációs trend kezdete. A Fed szerintem folyamatosan azt fogja kommunikálni, hogy az előbbi és próbálja majd az emelkedő kamatemelési várakozásokat hűteni, lenyomni.

Hosszú távon milyen hatással lehet az USA és az eurózóna válságból való kilábalása közti különbség a kötvénypiacokra?

Hosszú távon ez a két régió együtt mozog, idővel mindig konvergál egymáshoz. Hasonló pályán mozognak, csak az USA rugalmasabb gazdaság, gazdaságpolitikai döntéshozói is gyorsabban és bátrabban reagálnak, ezért egy kicsit mindig előrébb tart a ciklusban. De a tőkepiacok globálisak, az emelkedő amerikai hozamszint idővel az európait is magával húzza, az öreg kontinensen is meredekebbé válnak majd a hozamgörbék.

Az eddig látott hozamemelkedésre nem reagáltak a nagy jegybankok, a Fed továbbra is azt hangsúlyozza, hogy rugalmasabban kezeli majd az inflációt. Mikor jöhet el annak az ideje, hogy az amerikai jegybank reagáljon a piaci fejleményekre? Milyen lépésekkel próbálhatják tompítani ezeket a hatásokat?

Számomra egyértelmű, hogy amíg csak lehet, a jegybankok próbálják majd nyomott szinten tartani a kötvényhozamokat. A cél az adósság elinflálása és miután az elmúlt évtizedekben folyamatosan kisebb lett az infláció az általuk jelzettnél, nagyon tartanak a túl korai szigorítás negatív hatásaitól. Idén még verbálisan sem számítok semmi szigorításra utaló akcióra, sőt inkább az ellenkezőjére. A piaci várakozások tompítására a verbális intervenció, a mennyiségi lazítás (QE) fenntartása, esetleg fokozása, végül pedig a hozamok maximálása (yield curve controll, YCC) is szóba jöhet. A reálhozamok a fontosabbak, de nem lepődénk meg, ha 2% környéki USA 10 éves nominális hozamnál a Fed bevetné a hozamgörbe-kontroll gondolatát.

 

A teljes interjú a portfolio.hu-n olvasható, ahol Móricz Dániel beszél többek között az EKB, a Fed és az MNB eddigi és a jövőben várható lépéseiről, valamint a forintgyengülés lehetséges folytatódásáról is.