Megéri a nyugdíjért a bejelentett fizu?

Ha a kedves olvasó vagy egy ismerőse közel jár a nyugdíjhoz, és épp valamilyen jövedelemhez jutna, felmerülhet a kérdés, hogy a magasabb nyugdíj reményében mennyire éri meg ezt fizetésként (sok adót és járulékot követelő személyi jövedelemként) fogadnia. Természetesen, ennek eldöntése nagyon összetett kérdés. Van, akinek az az érték, ha azonnal pénzhez jut, nagyobb jólétben élhet a jelenben, és kevésbé érdekli, hogy mennyi nyugdíja lesz. Esetleg úgy véli, hogy a most megkapott pénzt ügyes befektetéssel megsokszorozná. Azonban létezhet olyan ember is, aki felesleges dolgokra hajlamos költeni, így értékesebb számára, ha sok éven át fokozatosan jut az adott összeghez. Most megpróbálom mindezektől függetlenül megvilágítani a főbb számokat, amelyek segítenek a mérlegelésben.

A legfontosabb kérdés a kalkulációhoz a következő: Mi a személyi jövedelem alternatívája, amivel szemben választhat?

A végeredmény pedig erre ad választ: Hány évnyi nyugdíjas élet alatt térül meg a döntés?

Az első kérdésre könnyen válaszolhat mindenki. Mondjuk egy olyan munkáról van szó, amit KATA-s vállalkozóként szabályosan leszámlázhatna, tehát nem járna kvázi többlet adóval, és ennek alternatívája, hogy pár hónapot bejelentett munkavállalóként dolgozzon? (Épp így nem jár persze a kézbe kapott pénzes boríték sem adóval, de illegális megoldások taglalása méltatlan lenne a blogunkhoz.) Esetleg a saját vállalkozásában képződő nyereség kivételén gondolkodik, és azon, hogy ebből magasabb bejelentett fizetés vagy inkább osztalék legyen?

Amennyiben negyven év munka után készül éppen nyugdíjba vonulni, és havi 100 ezer forintot tud a megbízó vagy akár az Ön saját Kft.-je egy évig személyi jövedelemre fordítani, akkor a következő fog történni. A 100 ezer forintból bő 43 ezret kell adók és járulékok formájában megfizetni. Közel 57 ezer jut el nettó fizetésként a zsebébe. A várható nyugdíja viszont az 57 ezres nettó 80%-nak 1/40-ed részével, tehát szinte pontosan havi 1140 forinttal nagyobb lesz.

Mivel a nyugdíjakat az infláció mértékével emeli az állam, így élhetünk azzal a naiv feltételezéssel, hogy a havi 43 ezer forintnyi adóért és járulékért cserébe jelenértéken minden havi nyugdíjunk 1140 forinttal lesz magasabb. Tehát, amennyiben az alternatívánk a 100 ezer forint adómentes felmarkolása (mondjuk egy amúgy is létező KATA-s egyéni vállalkozásunkból) lett volna, akkor a 43.000/1140 forint osztás azonnal megmondja, hogy ha több mint 38 évet élünk nyugdíjasként, akkor jobban járunk, hogy bejelentettük ezt a fizetést, és megnöveltük a nyugdíjunkat. Éljen!

Mivel jövőre 65 év lesz az általános nyugdíjkorhatár, így csupán 103 éves korunkig kell várnunk utána, hogy bebizonyosodjon, a kézbe kapott boríték helyett jobb volt a bejelentett fizetés.

A riasztó képet szerencsére sokat árnyalja, ha az alternatívánk is valamilyen adófizetéssel jár. Például a családi Kft.-ben képződött nyereség után 9% társasági adó, majd pedig 15% osztalékadó kerülne megfizetésre. Ez az említett 100 ezer forintos példában közel 23 ezer forint adó. Ha aközött vacillálok, hogy ezt a 23 ezret fizessem meg és osztalékot vegyek ki, vagy 43 ezret fizessek az államnak úgy, hogy a fizetésemet emelem meg inkább 100 ezerrel (szuperbruttó értelemben, tehát amennyibe a cégnek összesen kerül), akkor már a különbözetet képező 20 ezer forint adó értelmezhetőbben viszonyítható a „megnyert” 1140 forint nyugdíjnövekményhez. 18 év nyugdíjas élet után már jobban járunk azzal, hogy fizetésként fogadtuk az összeget mint, ha a vállalkozásunkban nyereség és utána osztalék lett volna belőle.

Zárszóként hadd jegyezzem meg, hogy a kedves olvasó ennél sokkal hatékonyabban spekulálhat a nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztásával! Mivel az állam életünk minden korábbi fizetését a nyugdíjszámításban évente indexálja az ország átlagos béremelkedési ütemével, így például, ha egy évet halasztjuk a nyugdíjba vonulásunkat egy olyan esztendőben, amikor 10% Magyarországon a béremelkedés üteme, akkor kvázi 10%-kal nagyobb lesz az induló nyugdíjunk. (Mindez függ persze az egy év halasztás alatti jövedelmünktől.) Amennyiben olyan válságos időszakban leszünk 65 évesek, amikor épp nincs is idehaza béremelkedés, akkor persze ne habozzunk. Kérjük mihamarább, amit az állam kínál!

 


Ezek is érdekelhetik Önt:

 

MÁP Plusz vagy euró?

 

Tovább a cikkhez
Nyugdíjminimum 2021
Nyugdíjminimum

 

Tovább a cikkhez
Majd a robotok megmentik a nyugdíjasokat!

 

Tovább a cikkhez