Megöli-e a növekedést az indiai vírusvariáns?

Kivonat a kollégáimmal történt beszélgetésekből (az ábrákat Cser Tamás kollégám készítette):

Tényleg veszélyesebb az indiainak nevezett (B 1.617.2, új nevén Delta) variáns a korábbinál?

Úgy tűnik igen. A britek nagyon mély elemzéseket végeznek ezzel kapcsolatban, ebből az derült ki a komoly kontaktkutatás során, hogy körülbelül másfélszer annyi embert fertőz meg a Delta, mint a korábbi, „angol” verzió, amely maga is körülbelül másfélszer olyan fertőző volt, mint az eredeti vírus. Ezt teljes mértékben alátámasztja a gyors terjedés is. Ráadásul jelenleg úgy tűnik, hogy a kórházba kerülés veszélye is másfél – két és félszer magasabb, mint a korábbi.

Na de már olyan sokan be vagyunk oltva, hogy ebből nem lesz baj, igaz?

Sajnos ez egyáltalán nem biztos. Mind modellszámítások, mind a valóság az ellenkező irányba mutatnak: a jelenlegi oltottság kevés. Az Egyesült Királyságban a halálozásokból számítva valószínűsíthetően átesett a betegségen körülbelül a lakosság 20%-a, megkapta mindkét oltását 40%, az egyiket pedig 20% (bár az átesettek és oltottak között van jelentős átfedés!), és még mindig érvényben vannak korlátozások, ráadásul a kedvező nyári szezonalitás is jelen van, mégis most, hogy a Delta vált uralkodóvá (két hónap alatt semmiből mára az esetek túlnyomó többségét adja!), egy fölé ment a reprodukciós ráta, azaz terjed a vírus. Annyira fertőzőnek tűnik, hogy még igen magas oltottság és részleges korlátozások mellett is terjedni tud.

Na jó, de csak az oltatlanok között, nem?

Ismét az angol adatokra hivatkoznék, úgy tűnik, hogy ennél a variánsnál egy oltás 33%-kal csökkenti csak a fertőzésveszélyt, ami nagyon kevés, kettő pedig az Astra Zenecából 60%-kal, a Pfizerből 87%-kal, tehát az oltottak is elkaphatják, bár két oltás után valóban jóval kisebb eséllyel.

Oké, hogy elkapják, de nagy bajuk nem lesz tőle.

Az adatok azt mutatják, hogy igaz az, hogy az oltottak közül jelentősen kevesebb beteg kerül kórházba és a betegeknek kisebb része hal meg (kb. a fele-harmad annyian, mint az oltatlan betegek közül), de azért oltással is meg lehet halni. Tehát eleve kevesebben betegszenek meg, és betegek közül is kevesebben halnak meg, de a veszély fennmarad, és a gyengébb oltások esetén ez nem is feltétlenül elhanyagolható. A sokmillió oltottat elemző chilei kutatás alapján például az ott alkalmazott kínai (Sinovac) oltásból kettő beadása után számított 14. naptól az oltás 80%-kal csökkentette a halálozást, de azért ez azt jelenti, hogy még mindig sokan (ötödannyian, mint az oltatlanok) haltak meg két oltással is.

Rendben, akkor az oltottak majd vigyáznak magukra, az oltatlanok meg elkapják, kit érdekel, mindenkinek meg volt a lehetősége az oltásra…

Már az eredeti problémát is az okozta, hogy ha kellően sokan kerülnek kórházba, akkor annyira leterhelődik az ellátórendszer, ami már súlyos gondokat okoz, és alapvető ellátásra sem marad energia. Tehát ha sok az oltatlan, és közülük sokan elkapják, arra nem legyinthetünk, hogy így jártak, mert ugyanúgy leterhelik az ellátórendszert, és ha mondjuk nekem vakbélgyulladásom lesz, lehet, hogy nem lesz kapacitás az ellátásomra, mert addigra ismét megtelnek a kórházak. Plusz az oltottak egy része is kórházba fog kerülni. Szóval lehet, hogy a lakosságot meg a politikusokat nem érdekli hány halott van, de az már igen, ha a kórházak összeomlanak.

Egyáltalán milyen időtávról beszélünk?

Nehéz megmondani, mert exponenciális folyamatról lévén szó a paraméterek kis változása is a jövőben nagyon nagy különbséget okoz, de rossz esetben már nyár végén, kedvezőbb esetben ősz folyamán valószínűleg szembesülnünk kell a problémával.

Viktor, szerintem te szeretsz riogatni!

Egyáltalán nem, már fél éve meg voltam győződve arról és le is írtam, hogy a nyár problémamentes lesz, és a vírus háttérbe szorul, elfeledkezhetünk róla. Sajnos azonban új adatok bukkantak fel, amelyek megkérdőjelezik ezt a nézetet – bárcsak ne így lenne, bárcsak kiderülne, hogy az elmúlt hetekben, elsősorban Nagy-Britanniából napvilágra került adatok tévesek!

Na jó, hagyjuk az egészségügyi vetületet, mi befektetők vagyunk alapvetően, még ha ezzel most foglalkoznunk is kell: tehát hogyan hat ez a gazdaságra?

A fentiekből az következik, hogy egyrészt amennyiben a terjedés kézzelfogható lesz, azt nem hagyhatják a kormányzatok figyelmen kívül, és bármennyire nem szeretnék, tenniük kell valamit, ami óhatatlanul lassítja a gazdaságot – bár nyilván sokkal kevésbé, mint az első hullám idején. Másrészt a fogyasztói bizalom tűnékeny dolog, és bár a fellendülés erősnek tűnik, egy újabb hullám, amely az oltások ellenére következik be, súlyosan visszavetheti ezt a bizalmat, magyarul az emberek megijedhetnek, kevesebbet utaznak, kevesebbet mennek szórakozni. Harmadrészt pedig az ázsiai országok eléggé oltatlanok, és egyre nehezebben küzdenek meg ezzel a nagyon gyorsan terjedő variánssal, amely onnan is gazdasági lassulást hozhat és lévén, hogy mára ők a világgazdaság egy igen jelentős része, ezt sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Rossz esetben az ellátási láncok problémái miatt egyszerre lehet lassulás és inflációs nyomás is – a tőzsdéknek ez lenne a lehető legrosszabb.

És mit fognak csinálni a gazdaságpolitikusok, ha valóban lesz egy újabb hullám?

Gondolom ugyanazt, mint a korábbiakban: rákaptak a pénznyomtatásra, ez egy könnyű megoldás, tehát nagyobb költségvetési deficitet,  támogatást a lakosságnak, vállalkozásoknak, és tartósan alacsonyabb kamatokat. A Modern Monetáris Gyakorlat ebben az évtizedben velünk marad! Plusz mindenkit megpróbálnak rábeszélni/rákényszeríteni az oltásra.

Akkor ez most jó a tőzsdének vagy rossz?

Amennyiben kiderül, hogy a Delta variáns valóban úgy terjed, ahogy most tűnik és gazdasági problémát okoz az oltások ellenére, az jelentős sokkhatást válthat ki, de az ismételt stimulus ezt később valószínűleg ellensúlyozni tudja.

De nem értem miért okozna ez most ijedséget a tőzsdén, ha a tavaszi hullámtól sem ijedtünk meg?!

Igen, de akkor ott volt a hit, hogy bár most baj van, de már itt van a kanyarban a vakcina és az ha nem is előbb, de legalább utóbb mindent megold. A piacokat a vélemények/percepciók változása mozgatja, és ha ez a hit meginog, és kiderül, hogy jelentős oltottság mellett is lehetnek gazdasági nehézségek, az komoly percepcióváltást jelenthet, aminek nyilván lennének hatásai az árfolyamokra. És persze az is lehet, hogy tévedek, és a tőzsdék erre is csak legyintenek – de most ennek adnék kisebb esélyt. A befektetés amúgy is soha nem a biztos tudásról, hanem a valószínűségekkel súlyozott várható kimenetekről szól, hiszen a jövőt senki sem ismeri.

Mi akkor a megoldás?

Nyilván a helyes megoldás a politikusok/államok részéről a minél több ember beoltása minél hatékonyabb oltásokkal, a gyengébb oltást kapók újraoltása a jelenleg legjobbnak tűnő mRNS vakcinákkal. Piaci szempontból pedig valószínűleg az óvatosság a helyes út, habár muszáj elmondani, hogy eddig ezzel kapcsolatban nem lett igazam, ugyanis én már január-februárban is túlzottan optimistának láttam a tőkepiaci hangulatot, és bár volt két esési hullám, de hamar talpaállt belőle a tőzsde, és bár az ázsiai/feltörekvő piacok, technológiai részvények nagyjából ugyanott vannak, de az európai és amerikai nagy indexek feljebb…úgyhogy az óvatosak eddig nem jártak jól idén.

A végére pedig egy nagyon részletes, ábrákkal, adatokkal teli 50 oldalas olvasnivaló az indiai variánsról… csak kockáknak!