Mennyei manna

A megszorítások sokkal több hasznot hajtottak már eddig is, mint amennyi kárt okoztak – állítja kutatásai alapján az egyik legtekintélyesebb európai közgazdász, Daniel Gros. Az alaplognak adott interjúban a brüsszeli székhelyű agytröszt, a Center for European Studies (Európai Tanulmányok Központja) igazgatója, az IMF, az Európai Parlament és több francia miniszterelnök volt tanácsadója állítja, hogy az időhúzással, a reformok lassításával csak önmagának árt Görögország. Viszont bizonyíthatóan óriásit segítettek önmagukon a balti országok, mert gyorsan, sokkterápia-szerűen, nagy áldozatokat felvállalva váltottak hozzáállást a pénzügyi kérdésekben.

2010-ben az MNB adatai szerint 3,3; 2011-ben 3,7; 2012-ben 3,8 MILLIÁRD EURÓ volt a NETTÓ módon ránk borított pénz. Mivel Magyarország GDP-je cca. 100 milliárd euró, ez azt jelenti, hogy évente betolnak hozzánk a GDP  3,5-4%-nak megfelelő összeget.

https://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Statisztika/mnbhu_statkozlemeny/mnbhu_fizetesi_merleg/SK_FIZM_2013_Q2.pdf

Ennek egy része sima pénzosztás, például közel 400 milliárd forintot földalapú támogatásként szétosztanak, amelyet az ezt kapó földművelők szimplán eltesznek (természetesen adó ez után sincs, az amúgy sem jellemző a mezőgazdaságban), majd beruházzák, megtakarítják, elköltik, azt csinálnak vele amit akarnak. Ennek hatására ma Magyarországon az egyik legkiszámíthatóbban nyereséges  ágazat a külterjes növénytermesztés. A hektáronként megkapott 70 000 forint szinte garantálja, hogy hacsak a teljes növénytermés el nem pusztul, akkor egy normális üzemmérettel rendelkező (és többféle növényt termesztő) farmon szinte lehetetlen veszteséggel gazdálkodni (https://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/utaljak-a-teruletalapu-tamogatas-eloleget-414016). Ha pedig olyan, viszonylag jó termésárak vannak mint az elmúlt pár évben, akkor ez valóságos aranybánya. 

Emellett számtalan infrastrukturális beruházás, vállalati gépbeszerzés, modernizálás, felújítás zajlik EU-s pénzekből. A végeredmény mindenképpen az, hogy Magyarországra bejön évente közel 4 milliárd euró, s ennek egy jelentős része itthon válik megtakarítássá, hazai munkaerőt fizetnek belőle, hazai termékeket vesznek (habár természetesen van egy jelentős importhányad is).

Enélkül a segély nélkül Magyarország valószínűleg évek óta, de legalább 2008-tól mélyrecesszióban fetrengene, és könnyen lehet, hogy ez akár szélsőséges politikai eseményekhez is vezetett volna – ilyen súlyos gazdasági depressziókban ez meglehetősen rendszerűen bekövetkezik. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a ránkszakadó mennyei manna nélkül itt már polgárháborús állapotok lennének. Lehet nem szeretni az Európai Úniót, de aki ki akar lépni az sültbolond. Őszintén nem is értem, hogy a fejlett nyugati országok minek tolják rá a keleti régióra ezt az irgalmatlan pénzt – persze valószínűleg ennyit megér nekik, hogy itt a végeken is viszonylagos nyugalom legyen, és ne balkanizálódjunk el teljesen.

A fenti pénzeső az oka, hogy véleményem szerint a számos tekintetben hátráltató struktúra (oktatás, igazságszolgáltatás, jogrend, kiszámíthatatlanság, stb) ellenére is tud Magyarország  nőni a következő időszakban évente 2-3%-ot (ha nem lenne az EU-s pénz, akkor a növekedési potenciálunk nagyjából NULLA lenne). A növekedés pedig valószínûleg szükségtelenné teszi a (gazdaság)politikai hebrencskedést, így valóban kiszámíthatóbb időszak következhet, bárki is nyerje a 2014-es választásokat.

Még két fontos vetülete van az euróbeáramlásnak. Mivel a bejövő pénzek közvetlenül az MNB-ben landolnak, aki ezt forintra váltja át (forintot nyomtat, az eurót pedig behelyezi a tartalékba, és gyakorlatilag ez az euró szolgál a kibocsátott forint fedezetéül), így az MNB devizatartaléka éves 4 milliárd euróval nő. Mivel már amúgy is kicsit nagynak tűnik a tartalék, így lesz arra módja az MNB-nek, hogy akár az állami akár a magánadósságok forintosításában, s így a külföldtől való függőség csökkentésében, segítsen. Nagyon egyszerűen: az MNB minden évben “elkölthet” 4 milliárd eurót anélkül hogy csökkenne a devizatartaléka, mert ennyi úgyis mindig bejön. 

Még egy fontos vetület: a hazai megtakarításokat jelentősen megdobja a 4 milliárd euró átváltásából származó több, mint 1000 milliárd forint. Mivel a közvetlen támogatások egy jelentős része valószínűleg megtakarítássá válik, így szinte az is kijelenthető, hogy az évente bejövő pénzekből 200-300-400 milliárd bankbetétbe, állampapírba kerül, így a nagy állami sikertörténet, a lakossági állampapírállomány felfutása mögött is részben ez áll:
https://www.portfolio.hu/deviza_kotveny/akk/elkepeszto_csucson_a_lakossagi_allampapir_allomany.190346.html

Az EU beutalja az eurót, az MNB leváltja forintra, a forintot kiosztják a gazdáknak, akik (az elmúlt években nyereséggel gazdálkodván) azt megtakarítják, és vesznek belőle magyar állampapírt (meg persze traktort, újabb földet, stb. is). Az EU-segély nélkül itt igen gyorsan kitörne a forradalom, a kombájnok ellepnék a fővárost, és recesszióba esne a gazdaság…

Forrás: zsiday.hu