Mérföldkő a kriptoban – Néhány gondolat a Libráról

A kriptopénzeknek is megvan a maga lehetetlen szentháromsága. Nem tudunk egyszerre erősen skálázható, teljesen decentralizált és tökéletesen biztonságos hálózatot létrehozni. Csak az egyik tulajdonság rovására vagyunk képesek javítani a másikon. Ki tudja, egyszer talán majd a technológia fejlődése megoldja, hogy mindhárom területen szimultán legyünk jók, de jelenleg még nem tartunk ott. A bitcoin például eléggé decentralizált és biztonságos, de közben problémái vannak a skálázhatósággal, hiszen csak néhány tranzakciót tud másodpercenként feldolgozni. Ahhoz nem elég, hogy globális sztenderddé váljon.

Skálázhatóság és decentralizáltság

A Facebook által kezdeményezett Libra projekt egyáltalán nem oldja fel a lehetetlen szentháromság kérdését. Mégis azért jelenthet mérföldkövet, mert egy működőképes optimumot igyekszik belőni. Miközben felad a decentralizáltságból, sokkal inkább skálázhatóbbá válik, már kezdetben is könnyedén hozhatja a másodpercenkénti ezres tranzakciószámot. Ez pedig már nincs olyan messze attól, amit a nagy kártyatársaságok tudnak.

A kártyatársaságokkal ellentétben mégse helyezi az elszámolást egy központi szereplő kezébe, vagyis azért valami megmarad a decentralizáltságból is. A tervek szerint 100 ismert cég és szervezet közösen fog vezetni egy blokkláncot. Ha ezek közül néhány csalni szeretne, vagy kénye-kedve szerint letiltani felhasználókat (lásd épp a Facebook legutóbbi felhasználó letiltási invázióját), akkor az nem fog menni, mert a többiek nem fogják hagyni, a tranzakciók a többség jóváhagyásával (validálásával) történnek meg. Ráadásul mindegyik cég letétbe helyez 10 millió dollárt, ami további biztosítékot jelent a játékszabályok betartására.

Zöldebb működés

A bitcoin azért olyan nagyon energiazabáló, mert a bányászok által elégetett áram jelenti a(z egyik) biztosítékot a megbízható működésre. Ha valaki csalni akarna, és például utólag átírni a blokkláncot, akkor ennél az eszeveszett mennyiségű áramnál is többet kéne elégetnie. Aminek persze hatalmas a költsége, így inkább senki sem próbálja meg. A Libránál nincs szükség bányászatra és ezért nem is energiazabáló. Egyrészt a letétbe helyezett összeg jelenti azt a biztosítékot, amit a bitcoinnál az elégetett áram. Másrészt pedig az, hogy – a bitcoinnal ellentétben – pontosan ismerjük a blokkláncot író szereplőket. Számukra pedig komoly reputációs veszteséget jelentene, ha szélhámosságon érnék őket.

Globális internetpénz

A technológia lehetővé teszi, hogy a Libra hálózat pillanatok alatt és gyakorlatilag ingyen végezzen utalásokat világszerte. Ez hatalmas előrelépés lenne. A Facebooknak és a Libra Szövetséghez eddig csatlakozott cégeknek (pl. Visa, Mastercard, Vodafone, PayPal, Uber, Spotify, Coinbase) ráadásul hatalmas felhasználóbázisuk van, így akár az is elképzelhető, hogy a határok nélküli globális internetpénz megszületésének lehetünk a tanúi. Ami amúgy régóta aktuális lenne, a technológiai lehetőségeink régóta adottak a megalkotásához. Alapvetően két felelőse van annak, hogy ilyen még nincs: a szabályozók és a bankok.

A szabályozók abban érdekeltek, hogy a pénzügyi rendszer szabályozása és üzemeltetése során a lehető legkevesebb probléma vagy működési anomália keletkezzék, és ezért szélsőségesen kockázatkerülők. Ami egyrészt dicsérendő célkitűzés, másrészt viszont erős ellenösztönzőket teremt a fejlődésre. Ugyanis a lehető legkevesebb működési anomália az ősrégi, drága, elavult, de jól bevált rendszer használata mellett fordulhat elő. Az ősrégi rendszerek bebetonozását pedig úgy érték el, hogy a versenyt takaréklángon tartották. Ezért millió (részben felesleges) szabállyal és hatalmas tőkekövetelményekkel nehezítették azok dolgát, akik erre a piacra belépni szerettek volna. Rendkívül sikeresen teremtettek olyan környezetet, amit jó hosszú időre elkerült az innováció. Ez azonban mára már fenntarthatatlan állapottá vált: a lehetőségek annyira elszakadtak attól, ami van, hogy az utóbbi években a fintech cégek megjelenésével (pl. Transferwise, Revolut) lassan a pénzügyi szektor is fejlődésnek indult. De még mindig messze van attól, ami lehetne. A Libra felborítaná a régi működési kereteket, új helyzetet, és új kockázatokat teremtve, ezért biztosan nagy csatákat fog vívna a kockázatkerülő szabályozókkal. Ugyanakkor ma már a szabályozók is látják a régi keretek fenntarthatatlanságát, és hogy lassan mozdulni kell a 21. század igényei felé. Ezért a Librának esélye van megállapodni velük, és közösen akár kialakíthatják az új keretrendszert.

A globális internetpénz elszabotálásának másik felelőse a bankrendszer. A szabályozók olyan környezetet teremtettek számukra, amiben igazi verseny híján drágán nyújthatták az elavult szolgáltatásukat. És ez jó nekik, beleszoktak, emiatt nem reklamálnak. Cserébe hatalmas létszámú compliance osztályok biztosítják a mérhetetlen mennyiségű szabálynak és előírásoknak való megfelelést. Egy ilyen vállalati környezetet pedig messze elkerülnek az innovátorok, így a bankoknak mára se képességük, se motivációjuk nincs az innovációra. Nem véletlen, hogy a Libra ötletével sem egy bank állt elő. Sőt, a Libra Szövetség alapító tagjai között van kártyatársaság, mobilszolgáltató, techcég, kockázati tőkés, de bank egy darab sincs. Ez sem véletlen.

Magyarország példáján világossá válhat, hogy mennyire sértheti a Libra a bankok bizniszét. Itthon évente több mint 300 milliárd forintot fizetünk ki a bankoknak pénzforgalmi szolgáltatásokért. Csak azért, hogy a pénz, ami nekünk jár, az hozzánk kerüljön és átadhassunk annak, akinek tartozunk. Ez nem sokkal kevesebb, mint az éves GDP 1%-a, vagyis hatalmas, már-már vicc kategóriájú összeg. Pláne, hogy egy normális rendszerben – amilyen potenciálisan a Libra lesz – nem kéne sokkal többe kerülnie, mint amennyit az emailek küldése és fogadása után fizetünk. Ráadásul erre még rájön az a 200 milliárd forint körüli összeg, amit tranzakciós illeték néven fizetünk a bankok közvetítésével az államnak. Valójában ez az állam sápja a fizetési forgalmi bizniszben.

Új pénznem

A Facebook terve az, hogy létrehozzák a Libra saját pénznemét, a librát, ami valóban globális tranzakciós pénzként és értékmérőként funkcionálhat. Ezt a nagyobb pénzek által alkotott devizakosárként tervezik előállítani. Így a libra árfolyama kicsit ingadozhat a dollárhoz vagy euróhoz képest, de ha valóban ez válik a globális sztenderd értékmérővé, akkor utána már definíciószerűen stabil. Képzeljük el, hogy majd valamikor librában mérve adjuk meg és hasonlítjuk össze különböző országok GDP-jét. Egy olyan pénznemben, amivel közvetlen kapcsolatban vagyunk, hiszen mindannyian használjuk.

Veszélyben a privát adataink

Minden szép tulajdonsága ellenére a Libra nagyon is ijesztő kezdeményezés. Olyan rendszer kiépítését vetíti előre, amiben magáncégek minden lehetséges privát információt tudnak az emberekről. Ez rendkívül veszélyes. Kínában pontosan ez történik, csak a cégek közvetítésével végső soron az állam gyűjti össze minden elérhető forrásból az állampolgárairól elérhető információkat. Az adatokat arra használja, hogy a rendszerrel szembeni megbízhatóságuk szerint értékelje őket, társadalmi pontszámot ad nekik. Az egyik fontos információforrás pedig éppen az, hogy hol és mire költik a pénzüket. Kínában pedig ezt már pontosan tudja az állam, hiszen a készpénz vagy kártya helyett sok százmillióan a személyükhöz kapcsolt mobiltárcát használják. Az állam tud minden hobbijukról, preferenciájukról, gyengeségükről, szenvedélyükről, egészségügyi vagy pénzügyi nehézségükről, ha pedig valakiről azt gyanítja – akár alaptalanul is –, hogy veszélyes lehet a számára, akkor elegendő adattal rendelkezik az illetőről, hogy pokollá tegye az életét. És teszi is. Például több millió, kevésbé megbízhatónak ítélt embernek nem engedi, hogy repülő- vagy vonatjegyet vásároljon. Ne ugráljon az ilyen. Kína hamarosan megvalósítja a totális megfigyelőállamot, és a fizetések követése ennek egyik fontos alkotóeleme. Bizonyos emberek mobiltárcáit pedig önkényesen letilthatja, vagy korlátozhatja, hogy mit vásárolhatnak a pénzükön.

A Libra rendszere nyílt forráskódú lesz, amire alkalmazásokat lehet fejleszteni, például pénztárcát. A Facebook Calibra néven fejleszt rá saját tárcát. Míg tehát a Libra valami közös dolog, addig a Calibra a Facebooké, amit aztán integrálhat a Facebook, WhatsApp és Instagram fiókokba. Innentől kezdve egyrészt a felhasználói könnyedén, gyorsan és olcsón fizethetnek, másrészt viszont a Facebook megfigyelheti a felhasználók vásárlási szokásait. Minden bizonnyal hasonlóan fog cselekedni a Libra Szövetség többi tagja is, akik szintén előállnak majd a saját tárca megoldásukkal, hogy rávegyék a felhasználóikat azok használatára. A tárcák használata viszont túl sok és túl érzékeny adatot generálna az emberekről a szolgáltató cégek részére. Hiába minden szabály, törvény vagy GDPR, ezek az adatok örökre megmaradnak, egy részüket majd ellopják, rosszhiszemű felhasználásuk pedig túl nagy kísértést jelent azok számára, akik így vagy úgy hozzá tudnak férni. Ezekkel az adatokkal néha vissza fognak élni, ez biztos. Akár a szolgáltatók, akár a hekkerek, akár maga az állam. A mások kezébe adott privát adat olyan, mint a veszélyes hulladék: a legjobb az lenne, ha létre sem jönne.

Ezt a problémakört részben kezelné az a lehetőség, hogy független szereplők is ráfejleszthetik majd a Librára saját alkalmazásaikat. Így akkor a privát szférájukra érzékenyek számára is készülhetne olyan tárca szoftver, amivel a felhasználók maguknak tudnak tárcát generálni, és ezt a tárcát – a bitcoin tárcákhoz hasonlóan – senki sem tudná a tulajdonosához kötni. Technikailag ez könnyen megoldható lenne, az még kérdés, hogy a szabályozók vagy éppen a Libra Szövetség nyitva hagyja-e ezt a lehetőséget. Pedig, ha nem akarunk mi is a totális megfigyelőállam egy másik verziójában élni, akkor ez elengedhetetlen lenne.

A Libra hatása a kriptopénzekre

A Librával kapcsolatos híráram megindulásával a kriptopénzek árfolyama is meglódult. Úgy néz ki, hogy a piac egyelőre nem a versenytársat látja benne, hanem azt a projektet, ami a kriptopénzek szélesebb körű elfogadását harcolhatja ki. Ugyan nem biztos, hogy a Libra projekt valaha meg fog valósulni, azonban nem tartom teljesen lehetetlennek azt se, hogy (nagyon) hosszú távon a libra lesz a globális internetpénz, amivel a fizetési forgalmat bonyolítjuk világszerte, a bitcoin pedig a csak a virtuális térben létező digitális arany. De majd úgyis meglátjuk.

www.superposition.hu