Mi lesz veled Airbnb?

Legalább is Budapest néhány kerületében. Január első napjaiban jelent meg a VII. kerület új rendelete, miszerint a kerület külön adót vet ki az újonnan létrehozott egyéb szálláshelyekre. Erzsébetváros ezzel rálépett a Terézváros (VI. kerület), illetve Józsefváros (VIII. kerület) által már kitaposott útra, hiszen ezekben a kerületekben már érvényben van egy-egy hasonló célú rendelet, illetve sarc.

Az erzsébetvárosi szabályozás ráadásul az eddigi legszigorúbb, egy ingatlan minden megkezdett 50 nm-e után egy parkolóhelyet kell biztosítani – azaz inkább megváltani – a tulajdonosnak. Ennek költsége pedig 2 millió forint plusz áfa. (Egy 51 nm-es lakás esetében tehát már ezen összeg duplája.) Nem kevés.

És milyen a véletlen, éppen a hír nyilvánosságra hozatalának napján találkoztam egy kedves ügyfelemmel, a beszélgetés során pedig egyszer csak szóba került ez a döntés. Hamar kiderült, hogy ő is közvetlenül érdekelt a „témában”. Szerencsé(jé)re rá nem vonatkozik a rendelet, mivel az (most éppen) nem visszamenőleges hatályú.

Viszont ennek kapcsán ismét elkezdtünk beszélgetni a különféle kockázatokról, arról, hogy mi mindent érdemes (és szükséges!) figyelembe venni, amikor egy-egy befektetés mellett döntünk. Amivel most az erzsébetvárosi airbnb-zők is szembesültek azt úgy hívják, szabályozási kockázat.

Természetesen ezek a rendeletek nem lehetetlenítik el a rövid távú lakáskiadást, de azt gondolom jelentősen csökkenthetik a népszerűségét, illetve növelik a feketegazdaság előretörésének esélyét. Sokadjára is kiderül tehát, hogy nincs ingyen ebéd, illetve, hogy még a „tuti befektetéseknek” IS van (számos) kockázata. Még a hazánkban „szent tehénként” kezelt ingatlan-befektetéseknek is.

Kíváncsian várom, ezek után hogyan fognak alakulni a budapesti Airbnb számok. Vajon 2019-ben is folytatódik az évek óta trendszerűen növekvő népszerűségük? A Colliers International elemzése  alapján a kérdésemre adott válasz – igen.