Mi történik, ha veszít Trump?

Négy éve senki nem vette komolyan, hogy győzhet most pedig mindenki őt várja újabb 4 évre. Idén novemberben az Egyesült Államok újra választ és a tőzsdék szempontjából nagyon nem mindegy, hogy Trump megy vagy marad. Megválasztásakor szárnyalni kezdtek a tőzsdék. Adócsökkentést hozott az amerikai vállalati szektornak, hatalmas prociklikus fiskális stimulussal kapcsolta feljebb több fokozattal a gazdaság motorját és naponta tweetelt a Fed elnökének, hogy verje már ki végre a fejéből a kamatemelést és „legyen szíves” még olcsóbb pénzzel támogatni az amerikai álom megvalósulását. A Kína elleni kereskedelmi (világhatalmi) harcban végig fél szemmel az S&P 500 árfolyamgörbéjét nézte és ez idáig ügyesen is lavírozott a küzdelemben.  Az amerikai gazdaság pörög, szinte teljes a foglalkoztatottság, ezért a befektetői konszenzus szerint Trump idén novemberben újabb 4 éves mandátumhoz jut. Így aggodalomra semmi ok, éljen az amerikai részvénypiac! Itt véget is érhetne ez a blogbejegyzés…

De mi történik, ha nem nyer? Ha meglepetésre az egyik esélytelennek vélt demokrata költözik a Fehér Házba? Nos a helyzet két szempontból is érdekes. Egyfelől a közvélekedés ellenére a demokrata győzelemre szignifikáns esély mutatkozik. Másfelől pedig demokrata győzelem esetén az amerikai álom végre a Wall street után a „Main streetre” is megérkezhet, azaz a feszítő társadalmi egyenlőtlenségek csillapítására, politikai segítséggel a tőkések (nagyvállalatok, vagyonosabb felsőosztály) bankszámlájáról a munkások, az alsó-, középosztály pénztárcájába gurulhatnának át a dollárok. Ennek bekövetkezése vagy akárcsak az esélyének növekedése viszont egész biztosan negatív korrekciót hoz majd az amerikai részvénypiacon.

Miért is mutatkozik a demokratáknak jelentős esélye? Bár az elnökválasztásig még 9 hónap hátra van, de jelenleg az oly fontos „Swing statekben”, azaz billegő államokban, ahol mindig bizonytalan, hogy demokrata vagy republikánus győzelem születik, a demokraták állnak sokkal jobban a közvélemény kutatások szerint. Ha a stabil pártpreferenciájú államok a korábbiakhoz hasonlóan szavaznak, akkor idén a billegő államokban minimum 39 elektori szavazatot kell elvenni a republikánusoktól. Ez pedig a jelenlegi felmérések szerint, ha ma tartanák az elnökválasztást, akkor sikerülne. Az alábbi táblázatban a friss „pollok” adatai látszanak a billegő államokban. A harmadik és a negyedik oszlopban lévő számok azt mutatják, hogy Joe Biden illetve Bernie Sanders, a két legesélyesebb demokrata elnökjelölt szemtől szemben, hogy szerepelne Trump ellen, egészen pontosan hány százalékponttal szerezne nála több/kevesebb szavazatot.  Jelenleg az látszik, hogy akár Biden, akár Sanders lesz a demokrata jelölt Trump vesztesként kerülne ki a küzdelemből.

Forrás: Hold Alapkezelő, realclearpolitics

Az, hogy ki száll majd ringbe Trump ellen szintén fontos kérdés. Az esélyesek közül Bernie Sanders és Elizabeth Warren keményvonalas szocialisták, míg Joe Biden, Pete Buttigieg és Michael Bloomberg mérsékeltebb, piacközelibb politikusok. Sanders vagy Warren jóval több aggodalomra ad okot a részvénypiacnak, de a többiek programját látva is van félnivaló az adóemelési törekvések láttán. A demokraták jelöltválasztása hétfőn Iowaban elkezdődött. E cikk írásakor még nem látott napvilágot a végső eredmény, de annyi már biztos, hogy Sanders és meglepetésre Buttigieg közül kerül ki a győztes. A közvélemény kutatások szerint országos szinten jelenleg Biden a legesélyesebb demokrata elnökjelölt. Legkésőbb július 16-án tudni fogjuk, hogy a demokraták oldaláról ki száll ringbe a Fehér Házért.

Forrás: realclearpolitics

Fontos tudni, hogy a leendő elnök hatáskörét, programjának megvalósíthatóságát befolyásolja, hogy mely pártok kontrollálják a szenátust és a képviselőházat. Teljes mozgásteret az biztosít, ha a regnáló elnök pártja van többségben, mindkét házban. Trumpnak ez megadatott elnökségének első felében, így könnyedén tudott adót csökkenteni.  Az alábbi ábrán látható, hogy bár nő a „kékbe öltözött”, azaz demokrata szenátus esélye, de annak még mindig csak 33 százalék körüli a valószínűsége. Egy jelentős adóreform átveréséhez viszont szükséges a szenátus hozzájárulása is. A piacok szempontjából tehát nagyon nem mindegy, hogy Trump marad vagy jön Biden, egy republikánus szenátussal vagy Sanders, egy demokrata szenátussal és képviselőházzal. A pollok alapján a második forgatókönyvnek van a legnagyobb esélye. Ha az első következik be, azaz marad Trump, a konszenzus szerint “Everything is all right” részvénypiaci szempontból, de szerintem ez sem annyira egyértelmű. Ha Trumpnak a részvénypiac emelkedése főként azért volt fontos, mert abban újraválasztási esélyét látta, akkor többé erre nem kell figyelnie. Mivel háromszor nem lehet elnök, így jóval kevesebb lesz a veszítenivalója.  Mindazonáltal az uralkodó befektetői hangulat ma nem „árazza” Trump leváltását, ezért részvénypiacnak érdemi csalódást okozna a második szcenárió, míg a harmadik forgatókönyv bekövetkezése esetén 2020 november 4. fekete szerdaként vonulhatna be az amerikai részvénypiac krónikájába.

Forrás: bespokepremium