Miért térhetnek el jelentősen az egyes ESG értékelők pontszámai?

Az ESG értékelés egy többdimenziós feladat. Egyrészt szükség van különböző mérőszámokra annak érdekében, hogy felmérhessük a különböző faktorok (E, S és G) állapotát és sikerességét. Ezek a vizsgált mérőszámok viszonylag nagy átfedést mutatnak az egyes értékelő cégeknél. Ennek az az oka, hogy mindannyian csak a vizsgált vállalatok által közzétett adatokból tudnak dolgozni, ami így determinálja az adatforrást.

Nagy eltérés van viszont, az egyes mérőszámok pontszámmá alakításában (a sok kis érték hogyan áll össze egy összesített E, S és G pontszámmá). Ezzel kapcsolatban a mérőszámok eltérő skálázását, kategorizálását és súlyozást láthatjuk.

Ha kialakítottuk külön-külön az E, az S és a G faktorok pontszámait, akkor a következő lépés ezeknek egy közös ESG pontszámmá való alakítása, amelynek során eltérő súlyozást figyelhetünk meg. Közös pont az értékelő cégeknél, hogy eltérő súllyal veszik figyelembe az E, az S és a G faktorok pontszámait az egyes iparágak tekintetében (például egy energiaipari cégnél az E, vagyis a környezeti tényező nagyobb súlyt kap, egy banknál viszont a G, vagyis a vállalatirányítási faktor a legfontosabb). A különbség abból adódik, hogy ezek az alul- és felülsúlyozások mennyire szóródnak.

Végezetül pedig azzal kapcsolatban is több megoldás létezik, hogy a vizsgált cégek ESG értékelését vajon abszolút értelemben, az összes többi vállalthoz képest nézik-e, vagy relatív módon, az iparágához viszonyítják? Egy olajfinomító is kaphat például jó ESG pontszámot más olajfinomítókkal összehasonlítva, míg abban az esetben, ha az ESG értéket az összes többi vállalathoz mérve alakítanánk ki, akkor már egy rosszabb eredményt kapnánk. Ez utóbbi az adott vállalatot a szektorspecifikus jellemvonásai miatt bünteti, és nem veszi figyelembe a fenntarthatóság érdekében tett erőfeszítéseit.