Migránsok nélkül működésképtelenné válik Németország

Nem tudna „egyről a kettőre” lépni a következő évtizedekben a világ egyik vezető gazdasági hatalma, Németország – ha nem fogadna be minél több bevándorlót. A Bertelsmann Stiftung, több szcenáriót tartalmazó prognózist készített, amelynek konklúziója, hogy az országnak hosszú évtizedeken keresztül negyedmillió külföldit kell befogadnia minden évben, máskülönben nem lesz képes a világgazdaság egyik motorja maradni.  A kutatásfelelőst, Matthias Mayer-t, igyekeztünk szembesíteni olyan kérdésekkel is, hogy miért nem inkább a magyar példát követik a németek, miért a migránsokat preferálják a hazai családokkal szemben. Az interjúalany azonban- diplomatikusan – értésünkre adta, hogy kérdésünknek nincs értelme.

Miért van az, hogy önök – és általában az egész német politikai-gazdasági szakértői elit – a hosszú távú demográfiai problémák kapcsán a migrációt támogatják? Miért nem választják inkább a „magyar utat” és adnak nagyvonalú támogatásokat a nagy családosoknak vagy olyanoknak, akik több gyereket készek felnevelni? Miért nem vállalják át – ahogy nálunk is – a nagy autók megvásárlását jelentő anyagi terhek egy részét a nagycsaládok helyett?

Egyrészt a migrációt nem abszolutizálja Németországban senki. A tudományos kutatások alapján azonban – tetszik vagy nem tetszik – bátran kijelenthető, hogy a német nők körében az utóbbi néhány esztendőben tetőzött, illetve stabilizálódott a születési ráta, drámai növekedést reálisan számolva már lehetetlen elérni. Különböző potenciális modellekre vonatkozóan végeztünk számításunkat.

Nos: még ha egy, máskülönben irreális születési boom is indulna be a következő években, a jelenlegi csúcsokhoz képest további 50 százalékkal emelkedne a német állampolgárok által évente világra hozott gyermekek száma, a német gazdaság munkaerő igénye  egyáltalán nem enyhülne észlelhetően. A példaként felhozott szcenárió megvalósulásával csak annyi érhető el, hogy néhány évtized múlva – bevándorlás nélkül – sem csökkenne a munkaképes német lakosság létszáma.

Máskülönben aligha vádolható a német szövetségi állam azzal, hogy ne lenne nagyvonalú a családtámogatásban. Köztudott, hogy Németország meglehetősen jól szerepel nemzetközi összehasonlításban, sőt e téren a világon élen jár

Az önök tanulmánya 40 évre előre prognosztizálja, hogy a migráció szerepének erősödnie kell a munkaerőpiacon. Mennyire lehet reális hosszú távra szólóan egy ilyen előrejelzés? A következő évtizedek a robotizációról, az ultragyorsaságú 5G távközlési rendszerre való átállásról, annak megrendítő erejű gazdasági-politikai hatásairól fognak szólni. Ki tudhatja előre, hogy ezen fejlemények miként befolyásolják majd a szociális ellátórendszereket?

Számításaink alapvetően a digitalizáció globális minőségi fejlődésére bazírozódnak. Forgatókönyveink egyike abból indul ki, hogy Németország élen járó szerepre tör és részt vesz majd az „ultra”modernizálódásban minden téren. Ennek megfelelően gigantikus beruházásokat eszközöl a teljesen digitalizált nemzetgazdaság kiépítésébe. E potenciális fejlődésnek a reálgazdasági és a munkaerőpiaci hatásairól nem egyedül mi, hanem egy egész kutatási-konzorcium készít átfogó tanulmányt.  Mi ehhez kapcsolódóan a bevándorlási aspektusokra fókuszáltunk.

A bevándorlás gazdasági következményeit vizsgálva miért különböztetik meg az EU-n belülről és a harmadik országokból érkezett potenciális munkaerőt? Németország gazdasági fejlődése szempontjából nem mindegy honnan jönnek, ha a lényeg önök szerint az, hogy a migrációnak folytatódnia kell?

Nem mindegy. Azért nem, mert egymástól eltérő a jogi helyzete az EU tagállamokból és a nem EU tagállamokból érkezőknek. Hiba nem számolni azzal a ténnyel, hogy míg az Európai Unió polgárai szabadon vállalhatnak nálunk munkát, szabadon járnak-kelnek az Unión belül, addig a harmadik országokból érkezettek elhelyezkedését egy sor törvényi akadály nehezíti.

Mennyiben veszik figyelembe a nyilvánvalóan bekövetkező, de előre tisztán „nem belőhető” kisebb-nagyobb változásokat a geopolitikában?

A prognózisokat mindig bizonytalanságok veszik körül. Igyekeztünk azonban világossá tenni, hogy mely geopolitikai és egyéb politikai, gazdasági fejlemények képesek erősen vagy gyengébben módosítani a bevándorlás és a munkaerőpiac kölcsönhatásaira vonatkozó számításaink eredményeit. Mindent egybevetve úgy gondoljuk, hogy az elkészült prognózisunk elég körültekintően számol a különböző kisebb vagy nagyobb eséllyel bekövetkező technológiai, gazdasági, politikai trendváltozásokkal. Feltételezésünk szerint elértük azt a célunkat, hogy számításainkra alapozva a német döntéshozók viszonylag reális, pontos, stratégiai politikát építsenek fel a migráció hosszú távú nemzetgazdasági jelentőségére vonatkozóan.

Mit mondanak önök például a Brexit németországi munkaerőpiaci hatásáról?

Azt, hogy az Egyesült Királyságnak az EU-ból való leválása legfeljebb átmenetileg növeli a Németországba bevándorolni akarók létszámát. Egyébként a Brexit-nek – számításaink szerint – nincs szignifikáns hosszú távú hatása témánk szempontjából.

A migráció kapcsán – ha jól tudom – Németországban meghatározó módon a harmadik országokból, a nem EU tagállamokból, az Afrikából és a Közel-Keletről bevándorolni szándékozók ügyében zajlik élénk közéleti vita, ami lényegi hatást gyakorol az ország politikai életére. Kérdésem: mi az ezen csoporthoz tartozókkal kapcsolatos prognózisuk lényege?

A tényekből indulunk ki és ennek megfelelően állítjuk, hogy –mindent egybevetve – jól halad a harmadik államokból érkezettek integrálódása a németországi munkaerőpiacba. E mögött az húzódik meg, hogy országunkba csak azok a harmadik országbeliek léphetnek be és juthatnak letelepedési engedélyhez, akik érvényes elhelyezkedési ajánlatot tudnak felmutatni németországi munkaadótól. Ez alól kivételt élveznek az egyetemet végzettek, akik gyakorlatilag azonnal, fél évre szóló, átmeneti tartózkodási engedélyt kapnak, hogy az adott időtávon belül képzettségüknek megfelelő munkát találjanak. A bevándorlók (újak és régiek) integrációs problémái és az ezáltal korábban erősebben jelentkező aggodalmak a széles közvéleményben – látványosan enyhülnek. E trend folytatódását prognosztizáljuk a jövő évtizedekre.