Milyen cégekre fájhat az Egis foga?

A nemrég bejelentett osztalékemelést követően az Egis azt tervezi, hogy évente adózott nyereségének tíz százalékát kifizetné a részvényeseknek. Ez nem jelenti azt, hogy a társaság ne készülne akvizícióra, de a piac szkeptikus.

Január 30-án, vagyis jövő szerdán tartja éves közgyűlését az Egis Gyógyszergyár Nyrt., amelyen a társaság szakítani készül az évtizedes hagyománnyal és a megszokott 120 forint helyett 240 forintos osztalék megszavazására készül. A lépés jelzésértékű lehet, miután a társaságot évek óta hiába bírálják befektetők és elemzők a hatalmasra duzzadt készpénzállománya miatt, ami a legutóbbi pénzügyi jelentés tanúsága szerint már elérte a 46 milliárd forintot.

Poroszlai Csaba gazdasági igazgató a Napi Gazdaságnak nyilatkozva elmondta, megállapítása idején még a 120 forintos osztalék is a nettó profit tíz százalékának felelt meg, csak időközben a vállalat növekedett, főleg exportból, miközben a forint inflálódott, így az osztalék a 10 százalék körüliről fokozatosan 5 százalékos nagyságrendre esett. Ezt szerette volna korrigálni az igazgatóság a mostani emeléssel, az összesen 1,868 milliárd forintos összeg ugyanis tíz százaléka az üzleti év konszolidált adózott eredményének. Szavaiból kiderült, a részvényesek a jövőben tízszázalékos kifizetési hányadra számíthatnak.

Ez mégsem jelenti a közelmúltban már kissé hangsúlyosabban emlegetett akvizíciós szándék feladását. Az osztalék éppen azért nem lett több, mivel a vállalat növekedését tartjuk szem előtt és egy ekkora osztalék mellett még az akvizíció is belefér – fogalmazott Poroszlai Csaba. Konkrét célpontokat most sem nevezett meg, de a kiskereskedelmi és a nagykereskedő cégeket ki lehet zárni és az Egis gyártókapacitását sem szándékozik növelni ilyen módon. A jelenlegi kapacitások elégségesek, nincs a látótérben olyan nagyságrendű termék, amit ne tudnának legyártani – mondta a gazdasági igazgató. Gyártást csak vonzó termékekkel együtt vásárolnának, de sokkal szívesebben vennének önállóan olyan terméket vagy technológiát, ami az Egis jelenlegi termékköréhez jól illeszkedik.

Közeleg az amerikai határidő

Március 30-án jár le egy az Egis szempontjából is fontos határidő: az AstraZeneca az amerikai Watson gyógyszergyár ellen indított eljárást, mivel az be akarta vezetni az amerikai piacra az Egis által kifejlesztett és több piacon forgalmazott rozuvasztatin-cink hatóanyagú koleszterincsökkentőt. Az AstraZeneca szerint ezzel megsértenék Crestor nevű gyógyszere szabadalmi oltalmát. A Watson által kezdeményezett engedélyeztetési eljárást így 30 hónapra, idén március végéig felfüggesztették. Az Egis a szigorú amerikai szabályok miatt semmilyen részletet nem kíván nyilvánosságra hozni arról, hogy a Watson esetleges sikere milyen hatással lehet a gyógyszergyárra. Egyes elemzők szerint hatalmas potenciál van a Watsonnal való együttműködésben, hiszen a Crestor forgalma csak az Egyesült Államokban meghaladja a négymilliárd dollárt.

Földrajzilag nézve az oroszországi pozíció védelme lehet egy útirány, esetleg egy olyan cég megvétele, amelynek van gyártókapacitása és terméke is támogatná ezt a célt. Szinergiákat realizálni leginkább a közép- és kelet-európai régióban lehetne, ezen belül például Törökországban – szűkítette az Egis érdeklődésének lehetséges irányát.

Az akvizíció nagyságrendjét tekintve a mintegy félmilliárd eurós kapitalizációjú Egis nem tervez akkora felvásárlást, amihez hitelt kellene igénybe vennie, vagyis nagyságrendi transzformatív felvásárlás nincs a palettán. Egy százmillió eurós nagyságrendű felvásárlás viszont megfelelhet a társaság méretének és növekedési céljainak – derült ki a gazdasági vezető szavaiból.

Napi grafikonok

Pálffy Gergely, a KBC elemzője szerint egy ilyen nagyságrendű akvizíció már érdemben javíthatja a társaság megítélését. Egy felvásárlás a legutóbbi iparági tapasztalatok alapján 2-3-as EV/sales mutató mellett valósulhatna meg. Egy olcsó vételt, 2-es EV/sales értéket feltételezve 15 milliárd forinttal növelhetné az Egis árbevételét a felvásárlás, ami 10 százaléka a jelenleginek, nyereségben pedig nagyjából másfél milliárdot tehet hozzá a 18,5 milliárdos mostani profithoz. Az elemző kiemelte: fontos, hogy ne mindenáron, vagyis drágán vásároljanak, egy kedvező értékeltségi szinten megvalósuló akvizíció azonban jó üzenet lehet a befektetőknek, akiket az osztalékemelés nemigen győzhetett meg, hiszen a 240 forint a 18 ezer feletti árfolyamnak alig több mint egy százaléka.

A piac egyelőre szkeptikus az akvizícióval kapcsolatban. Az elmúlt években az Egis gyakran mondta azt, hogy nézelődik, de ennek nem lett eredménye, így alighanem a befektetők már csak akkor hisznek el egy felvásárlást, ha látják. Cser Tamás, a Concorde Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint az Egis mérlegében lévő pénzt jelenleg diszkonton árazzák a befektetők. Ha ezt sikerülne befektetni egy jó méretnövelő akvizícióval, ami nem túlzott árazású és jól kiegészíti a termékportfóliót, akkor ez a diszkont eltűnhet. Az Egis számára egyébként is létkérdés a növekedés, mivel a generikus gyógyszergyártók között egyre élesedik a verseny. Cser szerint, ha erről a szintről nem sikerül növekedni, akkor az Egis árrései hosszú távon valószínűleg erodálódni fognak.

Forrás: Napi.hu és Napi Gazdaság – 2013. január 25.