Minden mozog… de van benne rendszer

Ismerős mondattal kezdődik a legtöbb ismeretterjesztő cikk: már a régi görögök… És tényleg, sokáig hitték, hogy a Hold mozgásáról az első feljegyzések a régi görögöktől, Hipparkhosztól, Ptolemaiosztól és Tálésztól származnak. Azóta előkerültek az Újbabiloni ékírásos emlékek, amelyekből kiderül, hogy a káldeus csillagászok a legfontosabb ismereteket már a görögök előtt is tudták.

A legmeglepőbb felismerésük az volt, hogy a hold- és napfogyatkozások 18 év 11 nap és 8 órás időszak után szinte pontosan megismétlődnek. Ennek a ciklusnak a ma használatos neve a szároszciklus. Bár a szárosz egy ismeretlen eredetű görög szó, az elnevezés általános elterjesztése Halleynek, a 17. századi angol csillagásznak köszönhető.

Hogyan lehetséges mindez, hogy ilyen furcsa periódusidővel ismétlődjenek meg a hold- és napfogyatkozások?

Itt most egy elég unalmas rész kellene következzen a Föld nap körüli mozgásáról és a Holdnak a Föld körüli keringéséről, különösen részletesen leírva az egyes mozgásféleségek és zavaró hatások periódusidejét, vagyis azt az időt, ami múltán az adott folyamat elölről kezdődik. A Hold mozgásával kapcsolatban várható, hogy a jelenségek valahogy havonta ismétlődnek, de a bonyodalmat az okozza, hogy a Hold Föld körüli keringésének ideje négy különböző formában szerepel az egyenletekben. Ezeknek a hónap-definícióknak külön nevük is van, Szinodikus, Sziderikus  Anomalisztikus és Drakonikus hónap, attól függően, hogy a Nap, a csillagok, vagy a Holddal együtt mozgó megfigyelő szemével nézzük-e az eseményeket…

Hogyan lesz ebből szároszciklus? A periódusidő jelentéséből fakad, hogy a periódusidő elteltével visszaáll a kiinduló állapot. Emiatt minden jelenségre jellemző, az adott jelenséghez tartozó periódusidő kétszerese, háromszorosa, vagy általánosságban egész számú többszöröse esetén áll elő újra. Az egész jelenséget leíró egyenletekben tehát azt kell megvizsgálni, hogy mennyi az a legrövidebb időtartam, amiben az egyenletekben szereplő minden periódusidő egész számszor fordul elő. Meg kell tehát vizsgálni, hogy ezeknek a különféle hónap-időtartamoknak mi a legkisebb közös többszöröse.

Az találjuk, hogy a legkisebb közös többszörös a 6585 nap. Ez csaknem pontosan 223 darab Szinodikus hónap (=29 nap 12 óra 44 perc), vagy 239 darab Anomalisztikus hónap (=27 nap 13 óra 18 perc) vagy 242 darab Drakonikus hónap (=27 nap 5 óra 5 perc). Ha pontosabban megvizsgáljuk, akkor a 6585 nap adja ki a 18 év 10 és 8 órát, vagyis ennyi idő múlva minden ugyanabba a helyzetbe kerül vissza mint 18 évvel korábban, és minden kezdődhet (folytatódhat) elölről.

Mivel a szároszciklus hossza nem egész nap, hanem 8 órával több, ezért bármely kiválasztott földrajzi hely a Földön a ciklus végére 8 órával „elfordul”. Így a Föld adott pontjáról vizsgálva három szároszciklus szükséges ahhoz, hogy a Föld pontosan ugyanabba a helyzetbe kerüljön, mint a megfigyelés pillanatában, tehát valójában ennyi idő után ismétlődnek meg a nap- és holdfogyatkozások. A Magyarországról megfigyelhető 1991. augusztus 11-i napfogyatkozás utáni harmadik szároszciklus szerinti napfogyatkozás tehát 2053. szeptember 12-én kellene látszódjon. Ekkor tényleg lesz napfogyatkozás, azonban nálunk csak részleges napfogyatkozás lesz látható, a teljes elsötétülés csak Dél-Európában és Kelet-Afrikában lesz észlelhető.