A minimálbér a törvényileg meghatározott legalacsonyabb bér, amit a munkáltató a munkavállalónak fizethet. A minimálbért köteles megkapni minden legálisan dolgozó, bejelentett munkavállaló. A minimálbér célja, hogy védje a munkavállalókat a vállalati erőfölénnyel szemben. A túl magas minimálbér azonban káros is lehet, mert versenyképtelenné teheti a kisvállalatokat és elbocsájtásokhoz vezethet, ami növeli a munkanélküliséget.
A minimálbér a kormány által rendeletben meghatározott kötelező legkisebb munkabér összege, melyet szakképzést nem igénylő munkakör betöltése esetén a munkáltatónak kötelező megfizetnie munkavállalója felé. A minimálbér nem összekeverendő a szintén kormány által meghatározott garantált bérminimummal, mely a szakképzést igénylő munkakörök mindenkori legkisebb kötelező munkabérének összege. A kormány a mindenkori garantált bérminimum és minimálbér bruttó összegét határozza meg. A meghatározott bruttó összeg, illetve a munkaadót és munkavállalót terhelő járulékok függvényében kerül meghatározásra a bérminimum és minimálbér nettó összege és munkáltatói terhe.
A legkisebb munkabér meghatározásának megítélése közgazdasági vita tárgyát képezi. Míg támogatói az életszínvonal emelkedése és hatékonyság-növelő ösztönzése mentén érvelnek legtöbbször, addig ellenzői a mesterségesen megnövekedett költségek kitermelésének problémájától féltik mind a munkavállalót, mind a vállalkozást. Utóbbi eredményezheti a munkaórák csökkenését, de vezethet elbocsátáshoz és a legális munkaerőpiacról való kiszoruláshoz is.
Minimálbér 2020
2020-ban a bruttó minimálbér 161.000 forintra emelkedett. A munkaórák számával arányban a 6, illetve 4 órás minimálbér bruttó összege 120 750 és 80 500 forintban lett meghatározva. A nettó összege a bruttó összeg közel kétharmadával egyenlő. A minimálbér járulékai a bruttó összeg egyharmadában kerültek megállapításra.
Mind a 8, 6, és 4 órás minimálbér esetében a munkavállalói és munkáltatói terhek is szintén arányosan számolandók. A két arányosságnak köszönhetően az órabér konstans a kategóriák között: 1,006 forint bruttó, illetve 669 forint nettó órabért eredményezve. Az alábbi tábla részletes lebontást ad a munkabér terheiről és a pontos összegekről.
| 8 óra | 6 óra | 4 óra | Százalékos lebontás (Bruttó bér = 100 %) | |
| Összes bérköltség | 191,590 Ft | 143,693 Ft | 95,795 Ft | 119% |
| Munkáltatói terhek | 30,590 Ft | 22,943 Ft | 15,295 Ft | 19% |
| Bruttó minimálbér | 161,000 Ft | 120,750 Ft | 80,500 Ft | 100% |
| Munkavállalói terhek | 53,935 Ft | 40,451 Ft | 26,967 Ft | 33% |
| Nettó minimálbér | 107,065 Ft | 80,299 Ft | 53,533 Ft | 67% |
Nettó minimálbér
A bruttó minimálbér után a munkavállalónak SZJA-t és járulékokat kell fizetni, mely 2020-ban a fenti táblázat szerint alakul. Tehát adózás után a munkavállaló 107.065 forintot kap kézhez 2020-ban.
Garantált bérminimum
A jogszabályok értelmében a garantált bérminimumra jogosultsághoz két feltételnek kell egyszerre teljesülnie. Az első feltétel, hogy a munkavállalónak rendelkeznie kell legalább középfokú végzettséggel, vagy középfokú szakképzettséggel. A második feltétel, hogy ez a középfokú szakképzettség a munkakör betöltésének a feltétele legyen. Így például hiába van valakinek egyetemi végzettsége, mosogató munkakörben nem jár neki a garantált bérminimum.
A bérminimum 2020. évre teljes munkaidő esetében 210 600 forintban lett meghatározva. A garantált minimálbér összegéhez hasonlóan a bérminimum összege is a munkaórák számával arányosan került meghatározásra, így a 6, illetve 4 órás munkanapok után járó legkisebb összeg 157 950 és 105 300 forint. A munkáltatói terhek, illetve a munkavállaló által befizetett járulékok szintén összhangban vannak a minimálbérnél maghatározott arányokkal.
A bérminimumra vonatkozó bruttó és nettó órabérek 1 316 és 875 forintot jelentenek a munkavállalónak, melyek így ~31 százalékos prémiumot jelentenek a minimálbérhez képest.
| 8 óra | 6 óra | 4 óra | Százalékos lebontás (Bruttó bér = 100 %) | |
| Összes bérköltség | 250,614 Ft | 187,961 Ft | 125,307 Ft | 119% |
| Munkáltatói terhek | 40,014 Ft | 30,011 Ft | 20,007 Ft | 19% |
| Bruttó minimálbér | 210,600 Ft | 157,950 Ft | 105,300 Ft | 100% |
| Munkavállalói terhek | 70,551 Ft | 52,913 Ft | 35,275 Ft | 33% |
| Nettó minimálbér | 140,049 Ft | 105,037 Ft | 70,025 Ft | 67% |
A bérminimum emelésének köszönhetően a bérminimumot kereső munkavállaló 5-10 000 forinttal vihet haza többet havonta, a munkaidő hosszától függően. A munkaadóknak a bérminimum emelése 7-15 000 forint havi többletköltséget eredményez.
Minimálbér fajtái:
A köznyelv többfajta minimálbért tart számon, azonban a valóságban csak minimálbér és garantált bérminimum létezik. Előbbi 2020-ban bruttó 161.000 forint, utóbbi pedig 210.600 forintra emelkedett.
Szakmunkás minimálbér
A szakmunkás minimálbér csak a köznyelvben létezik, valójában ez a garantált bérminimum. 2020-ban a garantált bérminimum bruttó 210.600 forint, amit minden középfokú szakképzettséggel rendelkező munkavállaló meg kell kapjon, amennyiben a munkája megköveteli a szakmunkás képzést. Ha csak alapfokú végzettség szükséges a munkájához, akkor hiába van szakmunkás képzettsége, nem jogosult a garantált bérminimumra és csak minimálbért fog kapni az alkalmazott.
Diplomás minimálbér
A felsőoktatási diplomával rendelkező munkavállalók szintén jogosultak a garantált bérminimumra.
4 órás minimálbér
Napi 4 órában, tehát heti 20 órában dolgozó munkavállalók számára bruttó 80.500 forint.
6 órás minimálbér
Napi 6 órában, azaz heti 30 órában dolgozó munkavállalóknak bruttó 120.750 forint.
Minimálbér előnyei
- Csökkenti a bérkülönbségeket
- Csökkenti a vállalati erőfölényt az alkalmazottakkal szemben
- Ösztönzően hat a munkanélküliekre
- Segíti a költségvetési tervezést a kisvállalkozások számára
- Növeli az adóbevételeket
Minimálbér hátrányai
- Emeli a javak és szolgáltatások árát
- Extrán bünteti azokat a cégeket, melyek munkaerőintenzív iparágban dolgoznak
- Növeli a munka kiszervezést olyan országokba, ahol alacsonyabb a munkaerőköltség
- Rontja a vállalatok versenyképességét azáltal, hogy emeli a munkaerőköltségeit
- Negatív gazdasági környezetben ösztönzi a létszámleépítést
Munkáltatót terhelő járulékok
Nem csak a munkavállaló fizet adót a bruttó keresete után, hanem a munkáltató is. A munkáltató szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizet az alkalmazottai után, melynek összköltsége a munkavállaló bruttó keresetének a 19%-a.
Szociális hozzájárulási adó
A 17.5%-os SZOCHO, a munkáltató által fizetendő a munkavállaló bruttó keresete után. Ennek csökkentéséből közvetlenül nem a munkavállaló, hanem a munkáltató profitál azáltal, hogy csökkenti a foglalkoztatás költségét.
Szakképzési hozzájárulás
A 1.5%-os szakképzési hozzájárulást szintén a munkáltató fizeti az alkalmazott bruttó keresete után, azonban ez egy igen csekély mértékű adó.
A minimálbér szerepe
A havi munkából származó bevételen túl egy sor egyéb munkaerőpiaci kompenzáció és állami ellátás meghatározásánál is szerepet játszik.
A Cafeteria juttatásokon belül, kultúra és sport utalvány maximálisan adható éves összege a minimálbér összegében, míg az ajándék utalványok esetében a maximálisan adható összeg a 10 százalékban lett meghatározva.
A munkanélküli segély összegének alapja az igénylést megelőző négy negyedév befizetett munkaerőpiaci-járulék átlagos havi összege. A folyósítás összege az alap 60 százalékával egyenértékű, de nem haladhatja meg az aktuális minimálbér napi összegét. Amennyiben nincs igazolható munkaviszonya a segély kérvényezőjének a legutolsó négy negyedévben, úgy a minimálbér 130 százaléka képezi a segély alapját.
A GYED legmagasabb igényelhető összege nem haladhatja meg az aktuális minimálbér 140 százalékát. Felsőfokú alap-, szak- vagy továbbképzésben résztvevők számára a felső plafon a minimálbérnek a 70 százalékában lett megállapítva. Mester-, osztatlan, illetve doktori képzésben a mindenkori bérminimum 70 százaléka a legmagasabb kiutalható összeg.
KATA-s adózási forma esetén a leendő nyugdíj összegének meghatározása szintén ehhez kötött. A szolgálati idő számításánál csak az számít teljes évnek, ahol keresetünk elérte az adott évi minimálbér összegét. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, úgy a szolgálati idő a kerestünk és a mindenkori minimálbér arányában kerül meghatározásra.
Lakhatási támogatás nyújtása esetén a munkaadó a minimálbér maximum 60 százalékának megfelelő támogatást adhat. Ezen felül csak az jogosult lakhatási támogatásra, akinek havi bruttó jövedelme nem haladja meg a minimálbér háromszorosát.
