minimálbér
jan.
1
2020

Minimálbér 2020

A minimálbér a törvényileg meghatározott legalacsonyabb bér, amit a munkáltató a munkavállalónak fizethet. A minimálbért köteles megkapni minden legálisan dolgozó, bejelentett munkavállaló. A minimálbér célja, hogy védje a munkavállalókat a vállalati erőfölénnyel szemben. A túl magas minimálbér azonban káros is lehet, mert versenyképtelenné teheti a kisvállalatokat és elbocsájtásokhoz vezethet, ami növeli a munkanélküliséget.

minimálbér 2020

A minimálbér a kormány által rendeletben meghatározott kötelező legkisebb munkabér összege, melyet szakképzést nem igénylő munkakör betöltése esetén a munkáltatónak kötelező megfizetnie munkavállalója felé. A minimálbér nem összekeverendő a szintén kormány által meghatározott garantált bérminimummal, mely a szakképzést igénylő munkakörök mindenkori legkisebb kötelező munkabérének összege. A kormány a mindenkori garantált bérminimum és minimálbér bruttó összegét határozza meg. A meghatározott bruttó összeg, illetve a munkaadót és munkavállalót terhelő járulékok függvényében kerül meghatározásra a bérminimum és minimálbér nettó összege és munkáltatói terhe.

A legkisebb munkabér meghatározásának megítélése közgazdasági vita tárgyát képezi. Míg támogatói az életszínvonal emelkedése és hatékonyság-növelő ösztönzése mentén érvelnek legtöbbször, addig ellenzői a mesterségesen megnövekedett költségek kitermelésének problémájától féltik mind a munkavállalót, mind a vállalkozást. Utóbbi eredményezheti a munkaórák csökkenését, de vezethet elbocsátáshoz és a legális munkaerőpiacról való kiszoruláshoz is.

Minimálbér 2020

2020-ban a bruttó minimálbér 161.000 forintra emelkedett. A munkaórák számával arányban a 6, illetve 4 órás minimálbér bruttó összege 120 750 és 80 500 forintban lett meghatározva. A nettó összege a bruttó összeg közel kétharmadával egyenlő. A minimálbér járulékai a bruttó összeg egyharmadában kerültek megállapításra.

Mind a 8, 6, és 4 órás minimálbér esetében a munkavállalói és munkáltatói terhek is szintén arányosan számolandók. A két arányosságnak köszönhetően az órabér konstans a kategóriák között: 1,006 forint bruttó, illetve 669 forint nettó órabért eredményezve.  Az alábbi tábla részletes lebontást ad a munkabér terheiről és a pontos összegekről.

8 óra 6 óra 4 óra Százalékos lebontás (Bruttó bér = 100 %)
Összes bérköltség 191,590 Ft 143,693 Ft 95,795 Ft 119%
Munkáltatói terhek 30,590 Ft 22,943 Ft 15,295 Ft 19%
Bruttó minimálbér 161,000 Ft 120,750 Ft 80,500 Ft 100%
Munkavállalói terhek 53,935 Ft 40,451 Ft 26,967 Ft 33%
Nettó minimálbér 107,065 Ft 80,299 Ft 53,533 Ft 67%

Nettó minimálbér

A bruttó minimálbér után a munkavállalónak SZJA-t és járulékokat kell fizetni, mely 2020-ban a fenti táblázat szerint alakul. Tehát adózás után a munkavállaló 107.065 forintot kap kézhez 2020-ban.

Garantált bérminimum

A jogszabályok értelmében a garantált bérminimumra jogosultsághoz két feltételnek kell egyszerre teljesülnie. Az első feltétel, hogy a munkavállalónak rendelkeznie kell legalább középfokú végzettséggel, vagy középfokú szakképzettséggel. A második feltétel, hogy ez a középfokú szakképzettség a munkakör betöltésének a feltétele legyen. Így például hiába van valakinek egyetemi végzettsége, mosogató munkakörben nem jár neki a garantált bérminimum.

A bérminimum 2020. évre teljes munkaidő esetében 210 600 forintban lett meghatározva. A garantált minimálbér összegéhez hasonlóan a bérminimum összege is a munkaórák számával arányosan került meghatározásra, így a 6, illetve 4 órás munkanapok után járó legkisebb összeg 157 950 és 105 300 forint. A munkáltatói terhek, illetve a munkavállaló által befizetett járulékok szintén összhangban vannak a minimálbérnél maghatározott arányokkal.

A bérminimumra vonatkozó bruttó és nettó órabérek 1 316 és 875 forintot jelentenek a munkavállalónak, melyek így ~31 százalékos prémiumot jelentenek a minimálbérhez képest.

8 óra 6 óra 4 óra Százalékos lebontás (Bruttó bér = 100 %)
Összes bérköltség 250,614 Ft 187,961 Ft 125,307 Ft 119%
Munkáltatói terhek 40,014 Ft 30,011 Ft 20,007 Ft 19%
Bruttó minimálbér 210,600 Ft 157,950 Ft 105,300 Ft 100%
Munkavállalói terhek 70,551 Ft 52,913 Ft 35,275 Ft 33%
Nettó minimálbér 140,049 Ft 105,037 Ft 70,025 Ft 67%

A bérminimum emelésének köszönhetően a bérminimumot kereső munkavállaló 5-10 000 forinttal vihet haza többet havonta, a munkaidő hosszától függően. A munkaadóknak a bérminimum emelése 7-15 000 forint havi többletköltséget eredményez.

garantált bérminimum

Minimálbér fajtái:

A köznyelv többfajta minimálbért tart számon, azonban a valóságban csak minimálbér és garantált bérminimum létezik. Előbbi 2020-ban bruttó 161.000 forint, utóbbi pedig 210.600 forintra emelkedett.

Szakmunkás minimálbér

A szakmunkás minimálbér csak a köznyelvben létezik, valójában ez a garantált bérminimum. 2020-ban a garantált bérminimum bruttó 210.600 forint, amit minden középfokú szakképzettséggel rendelkező munkavállaló meg kell kapjon, amennyiben a munkája megköveteli a szakmunkás képzést. Ha csak alapfokú végzettség szükséges a munkájához, akkor hiába van szakmunkás képzettsége, nem jogosult a garantált bérminimumra és csak minimálbért fog kapni az alkalmazott.

Diplomás minimálbér

A felsőoktatási diplomával rendelkező munkavállalók szintén jogosultak a garantált bérminimumra.

4 órás minimálbér

Napi 4 órában, tehát heti 20 órában dolgozó munkavállalók számára bruttó 80.500 forint.

6 órás minimálbér

Napi 6 órában, azaz heti 30 órában dolgozó munkavállalóknak bruttó 120.750 forint.

Minimálbér előnyei

  • Csökkenti a bérkülönbségeket
  • Csökkenti a vállalati erőfölényt az alkalmazottakkal szemben
  • Ösztönzően hat a munkanélküliekre
  • Segíti a költségvetési tervezést a kisvállalkozások számára
  • Növeli az adóbevételeket

Minimálbér hátrányai

  • Emeli a javak és szolgáltatások árát
  • Extrán bünteti azokat a cégeket, melyek munkaerőintenzív iparágban dolgoznak
  • Növeli a munka kiszervezést olyan országokba, ahol alacsonyabb a munkaerőköltség
  • Rontja a vállalatok versenyképességét azáltal, hogy emeli a munkaerőköltségeit
  • Negatív gazdasági környezetben ösztönzi a létszámleépítést

Munkáltatót terhelő járulékok

Nem csak a munkavállaló fizet adót a bruttó keresete után, hanem a munkáltató is. A munkáltató szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizet az alkalmazottai után, melynek összköltsége a munkavállaló bruttó keresetének a 19%-a.

Szociális hozzájárulási adó

A 17.5%-os SZOCHO, a munkáltató által fizetendő a munkavállaló bruttó keresete után. Ennek csökkentéséből közvetlenül nem a munkavállaló, hanem a munkáltató profitál azáltal, hogy csökkenti a foglalkoztatás költségét.

Szakképzési hozzájárulás

A 1.5%-os szakképzési hozzájárulást szintén a munkáltató fizeti az alkalmazott bruttó keresete után, azonban ez egy igen csekély mértékű adó.

A minimálbér szerepe

A havi munkából származó bevételen túl egy sor egyéb munkaerőpiaci kompenzáció és állami ellátás meghatározásánál is szerepet játszik.

A Cafeteria juttatásokon belül, kultúra és sport utalvány maximálisan adható éves összege a minimálbér összegében, míg az ajándék utalványok esetében a maximálisan adható összeg a 10 százalékban lett meghatározva.

A munkanélküli segély összegének alapja az igénylést megelőző négy negyedév befizetett munkaerőpiaci-járulék átlagos havi összege. A folyósítás összege az alap 60 százalékával egyenértékű, de nem haladhatja meg az aktuális minimálbér napi összegét. Amennyiben nincs igazolható munkaviszonya a segély kérvényezőjének a legutolsó négy negyedévben, úgy a minimálbér 130 százaléka képezi a segély alapját.

A GYED legmagasabb igényelhető összege nem haladhatja meg az aktuális minimálbér 140 százalékát. Felsőfokú alap-, szak- vagy továbbképzésben résztvevők számára a felső plafon a minimálbérnek a 70 százalékában lett megállapítva. Mester-, osztatlan, illetve doktori képzésben a mindenkori bérminimum 70 százaléka a legmagasabb kiutalható összeg.

KATA-s adózási forma esetén a leendő nyugdíj összegének meghatározása szintén ehhez kötött. A szolgálati idő számításánál csak az számít teljes évnek, ahol keresetünk elérte az adott évi minimálbér összegét. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, úgy a szolgálati idő a kerestünk és a mindenkori minimálbér arányában kerül meghatározásra.

Lakhatási támogatás nyújtása esetén a munkaadó a minimálbér maximum 60 százalékának megfelelő támogatást adhat. Ezen felül csak az jogosult lakhatási támogatásra, akinek havi bruttó jövedelme nem haladja meg a minimálbér háromszorosát.