Működik az unortodoxia?

A 2010-es évek elején két fő nézet volt a (gyakran jellemzően valamelyik irányba elfogult) magyar közgazdászok között: az egyik oldal szerint a diktatórikus Orbán-rendszer hamarosan földbe állítja a gazdaságot, a másik pedig azt mondta, hogy az unortodox gazdaságpolitika majd csodát tesz. Egyiknek sem lett igaza.

A hazai gazdaság a devizahitelek súlya miatt hátránnyal (bár korántsem akkor hátránnyal, mint amire a kormány hivatkozik, miszerint “Magyarország Görögország szintjén volt”) indult 2010-ben, bár addigra már nagyjából a többi mutató rendben volt. Pozitívumok voltak viszont az egész EU-ban kiemelkedően nagy EU-s támogatások ( a legtöbb környező országnál jóval többet kaptunk egy főre jutóan, lásd két mellékelt cikk például), illetve a magánnyugdíjpénztárakból beeső 3000 milliárd forint.

https://www.bbc.com/news/uk-politics-48256318

https://www.businessinsider.com/brexit-how-much-eu-funding-member-states-get-per-person-2016-12

 

Így nagyjából azt mondhatjuk, hogy Magyarország gazdasága a környező országok átlagához hasonló körülmények között versenyzett 2010-18 között. Nézzük meg ez mire volt elég. Mennyit nőtt 2010 és 2018 között az egy főre jutó GDP PPP-ben (azaz a devizaárfolyamok hatását kiszűrve, a vásárlóerőt figyelembe véve)?

Azokat a környező, hasonló fejlettségű országokat vizsgáltam, amelyek 2010-ben EU tagok voltak. Íme az ábra, hogy ki mennyit nőtt:

hugdp

A helyzet egyértelmű: Magyarország nem teljesített sem nagyon rosszul, sem nagyon kiemelkedően, hozta a középmezőnyt. Nem igazolódott sem az a félelem, hogy az autoriter vezetés gazdasági összeomláshoz vezet, sem az a remény, hogy valami furmányos magyar csodarecepttel kiugrunk a régióból. Ráadásul, tegyük hozzá, hogy az unortodoxnak mondott gazdaságpolitika számos lépése kifejezetten ortodox volt, így talán nem meglepő, hogy végül ugyanazt az eredményt hozta, mint a többi “ortodox” gazdaságpolitikájú ország átlaga.

Mi ebből a tanulság? Talán leginkább az, hogy valószínűleg Magyarország a következő években is a környező, hasonló fejlettségű EU-s országokhoz hasonlóan fejlődhet, és – nagy gazdaságpolitikai változások híján – a régiótól való elszakadás semmilyen irányban nem várható. A régiót pedig az elmúlt években az EU pénzeső és az EU-s agyelszívás hatására bekövetkező bérnövekedés (=fogyasztásnövekedés) húzta, ám innentől valószínűleg kevesebb lesz a beeső pénz, és már kisebb a tér a bérkonvergenciára is, így a központhoz való felzárkózás (“Ausztria utolérése”) folytatódni fog, de várhatóan lassabban. A magyar gazdaságban nem látszanak nagy egyensúlytalanságok, így a következő recesszió sem 2008-szerű lesz, hanem valószínűleg csak szép lassan kifogy az üzemanyag, és elpárolog majd valamikor a növekedés. Nagy izgalomra nincs ok.

A címbeli kérdésre pedig a válasz: az unortodoxia működik. Láthatóan pont úgy, mint az ortodoxia. Gazdasági növekedés szempontjából se nem jobb, se nem rosszabb.