Nem mindig a bankbetét a legjobb

Évente több százmilliárd forint veszteség éri a lakosságot azért, mert megtakarításai jó részét nagyobb hozamú befektetések helyett bankbetétben és készpénzben tartja — mondta lapunknak a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója. A befektetési szakember a helyzet javulását a kamatszint csökkenésétől várja.

Komoly hasznot húzhatnak a pénzintézetek abból, hogy a lakosság gyakorta tájékozatlan.

Több százmilliárdos veszteség évente

Évente több százmilliárd forint veszteség éri a lakosságot azért, mert megtakarításai jó részét nagyobb hozamú befektetések helyett bankbetétben és készpénzben tartja – mondta lapunknak Szabó László, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója. A befektetési szakember a helyzet javulását a kamatszint csökkenésétől várja.

Tavaly körülbelül 240 milliárd forint veszteség érte a magyar lakosságot kizárólag azért, mert állampapírok és befektetési jegyek helyett a bankbetéteket részesítette előnyben – véli a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ugyanis a magyar háztartások valamivel 15 000 milliárd forint feletti pénzügyi vagyonuk csaknem harmadát, mintegy 4400 milliárd forintot tartották bankbetétben. Ezekre a betétekre a kereskedelmi bankok jóval alacsonyabb kamatot fizettek, mint amekkora hozam az államkötvényeken, diszkontkincstárjegyeken és az állampapírokba fektető befektetési alapokon elérhető volt. Átlagosan 5,5 százalékos kamatkülönbséggel számolva emiatt körülbelül 240 milliárd forint veszteség érte a lakosságot.

Szabó László logikáját követve a háztartások azon is veszítettek, hogy vagyonuk 8,4 százalékát, csaknem 1300 milliárd forintot készpénzben tartottak. Ez több, mint az állampapírokba vagy a befektetési jegyekbe, vagy a biztosításokba fektetett összeg és nagyjából megegyezik a nyugdíj- és egészségpénztárakba befizetett pénzekkel. A négymillió aktív kereső fejenként több mint 300 ezer forintot, azaz átlagjövedelem háromszorosát tartotta magánál készpénzben. Ha ennek az összegnek a kétharmadát az emberek állampapírba vagy kötvényalapokba fektették volna, akkor 140 milliárd forint hozamot érhettek volna el vele. Így azonban ezt az összeget is a veszteséglistára írhatják.

A magyarországi pénzügyi kultúra elmaradottságát az is jelzi, hogy tőzsdei részvényekbe a háztartások pénzügyi vagyonának mindössze 1,2 százalékát fektették. Ez az arány ugyan kétszerese az 1990-ben regisztráltnak, ám – a fejlett gazdaságú országokkal ellentétben – nálunk továbbra is egyaránt jelentéktelen a részvények szerepe lakossági megtakarítások között és a magánbefektetőké a tőzsdén.

A helyzet javulását a kamatszint csökkenésétől várja a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója. Szerinte ugyanis elsősorban a magas kamatszint és az egyelőre magas reálhozamok teszik kényelmessé a takarékoskodókat. A kamatszint csökkenésével azonban úgy véli, megnő a polgárok kockázatviselő képessége, és eleinte a befektetési alapok, később pedig akár a részvények felé fordulhat figyelmük. Szerinte a bankbetéteken elérhető hozamok további komoly csökkenése kell ahhoz, hogy a befektetők elviseljék, nem tudják pontosan befektetésük értéket. A szakember úgy véli, ha megszokják, utána komolyabb kockázatokat is elfogadnak majd a magasabb hozam reményében.

Giczi József

Forrás: Népszava – 2005. január 31.