netflix

Nemfix – avagy félrenézettségi statisztika érthető(bb)en

Szakállas anekdota, hogy a statisztika olyan, mint egy spagettipántos bikini. Mindent mutat csak épp a lényeget nem. Hasonló érzése lehet a klasszikus elemzőnek, aki a streaming szolgáltatók, mint amilyen a Netflix is, nézettségi adataiból próbálja kihámozni a lényeget: például azt, hogy valójában hányan és mennyit is néznek egy-egy adott sorozatot. Márpedig ez a szám egyáltalán nem elhanyagolható jelentőségű információ akkor, amikor egy ilyen szolgáltató árát próbáljuk meghatározni.

A streaming szolgáltatók megjelenése előtt relatíve egyszerű dolgunk volt, amikor egy mozifilmről kellett eldöntenünk, hogy vajon kasszasiker-e. Megnéztük, hogy mennyi jegy kelt el belőle vagy azt, hogy összesen mennyi árbevételt termelt. Ez egy releváns szám volt. A TV műsoroknál már trükkösebb a helyzet, oda ki kellett találni egy egységes nézettséget mérő metódust. De még itt is relatíve könnyebb volt a dolgunk, hiszen csak akkor kellett mérni, amikor a műsort épp sugározták. Amióta azonban megjelentek a streaming szolgáltatók a mérések jóval nehezebbé váltak. Hiszen itt a műsorokat nem valós időben adják, hanem bármikor rákattinthat a néző és megnézheti. Nem elég tehát egy fix háromnegyedórás idősávot vizsgálni, ugyanannak a 45 perces epizódnak napról-napra változik a nézettsége. Na de akkor mi lehet itt a jó metrika?

Egy rövid kitérőt téve nézzük meg a Netflix legutóbbi negyedéves jelentését. A társaság az elemzők nagy meglepetésére 2019 negyedik negyedévében 8,76 millió új regisztrált felhasználót jelentett. Ennyivel nőtt tehát egyetlen negyedév alatt a cég regisztrált felhasználóinak száma. A társaság részvényára igencsak sokat emelkedett a jelentést követő 3 napban. Közben persze megjöttek a vészes károgók néhány velős dilemmával:

  • például, hogy a frissen regisztráltak az első hónapban ingyen kapják a szolgáltatást, így nem is annyira egyértelmű, hogy ez a nagy szám a profitban is látszani fog-e
  • meg egyébként is biztos a koronavírus miatt otthonmaradt kínaiak regisztráltak nagy számban, így ezen accountok a lejáró egy hónap után úgyis kiesnek

Ha a frissen regisztráltak száma nem elegendő információ a vállalati profit jövőbeli alakulására nézve, akkor mélyebbre kell ásni a statisztikában. Logikus, hogy a nézettségi mutatókat is meg kell értenünk. Itt kezdődik csak az igazi útvesztő. Lássuk, hogy miért!

Eddig a Netflixnél az volt a szokás, hogy akkor vették úgy, hogy egy epizódot valaki megnézett, ha az a valaki legalább az epizód 70 százalékát megnézte. Lássuk be már ez is elég furcsa metrika. Miért nem 60, 80 vagy 90 százaléktól néző a néző? Egyáltalán miért vesszük teljes értékű nézőnek azt, aki nem nézi meg az egész filmet? Erre a kérdésre sajnos nem fogunk választ kapni a társaságtól, de biztosak lehetünk benne, hogy a metrikát készítő Netflixes kolléga elvégezte a házifeladatát, és nem véletlenül jutott a 70 százalékos számhoz (valószínűleg így lett szebb a statisztika). Ha ezen nincs mit tovább morfondírozni, akkor inkább nézzük meg, hogy egy-egy emblematikus sorozatot hányan néztek meg! Például a 2019 harmadik negyedévi jelentéséből megtudhattuk, hogy a Stranger Things című sorozat harmadik évadát 64 millió felhasználói fiók nézte meg. Nem kis szám ez pláne, ha figyelembe vesszük azt is, hogy egy accountot sokszor nem egy ember használ. Átlagosan két embert feltételezve accountonként az emberiség közel 2 százaléka végig nézte, tehát e sorozat együttesen 444 perces évadát. Vagy mégsem? Elmerülve a számokban arra a következtetésre juthatunk, hogy az előző kijelentés erős ferdítés. A Netflix a jelentésében ugyanis úgy számolt, hogy aki akár csak egy epizódot is látott a 3. évadból, az már hivatalosan a 3. évad nézője volt. Azonban azt is tudjuk, hogy a Netflix szerint már az is teljes értékű néző, aki legalább 70 százalékát megnézte az adott résznek. Vagyis a hivatalosan kommunikált „64 millióan látták a Starnger Things harmadik évadát” helyesen úgy hangzik, hogy 64 millió account volt az, amin a harmadik évad legalább egy részének legalább 70 százalékát megnézték. A cég értékeltsége szempontjából nagyon nem mindegy, hogy 444 percet vagy csupán 35 percet néz egy néző egy évadot, de a Netflix kommunikációjában mindkét account egyenértékűnek számított.

Ezután jött a kegyelemdöfés, ami végleg elgondolkodtatja a számokat megérteni vágyó olvasót. A negyedik negyedévi jelentésben ismét csavart egyet a Netflix a számolási metodikán. Ez volt ugye az említett jelentés, ami után 8 százalékot ugrott három nap alatt az árfolyam. Az „apró” módosítás abban történt, hogy mennyi nézett idő után számít valaki teljes értékű nézőnek a gyorsjelentésben. „Csupán” annyi változott, hogy a 70 százalékos küszöböt lejjebb vitték egy kicsit. Egészen pontosan 2 azaz kettő percre. Vagyis szeptember 30-án még 35 percig kellett nézni egy egyébként 50 perces Stranger Things részt, hogy mi is számítsunk a gyorsjelentésben teljes értékű megtekintőként, ehhez a negyedik negyedévben már elég volt kettő perc is. Tudják Chuck Norris végignézte a teljes 444 perces évadot…2 perc alatt. Erre tavaly október 1-től Ön is képes lehet, legalábbis a Netflix negyedéves jelentésében. Azért ez masszív torzítás, akárhonnan is nézem. Így gyakorlatilag értelmezhetetlen a jelentésben kapott nézettségi statisztika.

Sokat lehetne (kellene) lamentálni a helyes mérési metodikán, de azt azért kijelenthetjük, hogy amíg a streaming szolgáltatókra nem jön létre valamilyen a mozifilmekhez vagy TV adások nézettségéhez hasonlatos egységes mérési metodika, amit kötelező adatként a befektetők elérnek, addig ember legyen a talpán, aki bármelyik streaming szolgáltató nézettségéből komoly következtetést tud levonni annak egy másik szolgáltatóhoz képest elfoglalt piaci pozíciójára, vagyis végeredményként relatív árazottságára nézve.