A gazdasági fejlettség befolyásolja a rákos megbetegedéseket?

Európa lakóit minden egyéb potenciális gazdasági-migrációs-politikai természetű kihívásnál jobban veszélyezteti a rák. Csak az idén majdnem másfél milliónyi európai fog meghalni daganatos betegség következtében, sokkal több férfi, mint nő. A csak nőket érintő mellrákos esetek és az azzal kapcsolatos halálozások száma – Lengyelországot kivéve – csökken az idén.  Az erről szóló összeurópai felmérést és prognózist a milánói egyetem rák-és társadalomkutatóinak a szervezésében tucatnyi európai szakértő közösen készítette. A projekt fő irányítója, Carlo La Vecchia professzor egyebek között közli velünk, hogy mi magyarok bizony nagyon lehúzzuk az európai statisztikákat, Kelet-és Nyugat között komoly szakadék húzódik a rákbetegségek gyakorisága terén. E mögött vélhetőleg életmódbeli különbségek állnak, úgy, mint rossz táplálkozási szokások, a szűrések elhanyagolása, dohányzás és alkoholizmus. A rák – mint mondja az interjúalany – egyidejűleg drámai emberi, orvosi, gazdasági és társadalmi kihívás, amely ellen a küzdelmet bonyolítják az aggodalomra okot adó európai demográfiai problémák is.

Zentai Péter: Jól értelmezem-e a prognózisukat: a kelet-közép európai emberek veszélyesebben   élnek, mint a nyugat-európaiak…

Carlo La Vecchia: Inkább maradjunk annál a megfogalmazásnál, hogy maguk kevésbé egészséges életet élnek, mint a nyugati polgárok. Legalábbis az általunk vizsgált területre – a rákbetegségek és az azokból származó halálesetek gyakoriságára – vonatkoztatva ez derül ki a kutató számára.

Nem arról van-e szó, hogy a nyugati országok fejlettebbek, több pénz jut az egészségügyi ellátásra, esetleg jobbak a kórházak? Egyáltalán van-e összefüggés Európán belül a rákbetegségek gyakorisága és a vizsgált országok, értsd az EU tagországok közötti gazdasági-társadalmi fejlettséghez kapcsolódó különbségek között?

Hajlok kijelenteni, hogy nincs ilyen összefüggés. A krónikus betegségek és főként a rák elleni orvosi küzdelem minőségi színvonala nagyjából egyformán magas az összes tagállamban. Ahol az egy főre jutó nemzeti jövedelem meghaladja a 15 ezer dollárt évente, ott mindenütt megfelelőnek nevezhető a gyógyítás és megvan a megelőzéshez szükséges alapvető infrastruktúra. A kérdés az, hogy Lengyelországban és mindenekelőtt Magyarországon a rákbetegségek gyakoriságának csökkentése terén vajon miért nem javul úgy a helyzet, ahogy a legtöbb más európai tagállamban? Önöknél eleve – de ez egész Kelet-Európáról elmondható – rövidebb ideig élnek az emberek, mint Nyugat-Európában….

Oroszországban, Ukrajnában – ha jól tudom – sokkal rosszabb a helyzet, mint nálunk…

Rosszul tudja. A legfrissebb kutatási adatok szerint a tüdőrák gyakorisága és az abból fakadó halálozások száma aggasztóbb Magyarországon, mint Oroszországban. Százezer férfi lakos között Oroszországban 170, Magyarországon sokkal több, 209 tüdőrákos található – átlagosan. A nőknél mindkét országban, de a világon mindenütt jobb az arány – legalábbis a legveszélyesebb daganatos baj, a tüdőrák tekintetében. Magyarország északi térségeiben mind a tüdőrák, mind az összes komolyabb krónikus megbetegedés tekintetében világviszonylatban is az egyik legsúlyosabb a helyzet.

Ön ezt érti? Miért van ez így?

Az életmóddal, a táplálkozással, a rosszabb minőségű alkoholok fogyasztásával, a továbbra is elterjedt dohányzással, az ivóvíz minőségével lehet Keleten nagyobb a probléma, mint Nyugaton vagy Északon.

Nem az egészségügyi ellátás színvonalával inkább?

Nézze, a kevésbé gazdag Dél-Európában jobb a helyzet, mint egy sor észak-nyugat európai országban. A rákbetegségek elleni gyógyászati eszközök, gyógyszerek az EU egész területén alapvetően hasonlóak. A mediterrán országokban a bél-, a prosztata-, főként a hasnyálmirigy daganatok és a gyomorrák tradicionálisan kevésbé elterjedt, mint Európa keleti és északi részein. Ez valószínűleg az úgynevezett mediterrán diétával, az állati zsírban szegényebb, vörös húsoktól inkább mentesített, párolt halakban, fehér húsokban gazdag, növényi, főként olíva olajjal készült ételekkel, és az ezekből fakadó jobb emésztéssel, nagyban magyarázható.

Mindenütt jellemző azonban, hogy a rák inkább sújtja a férfiakat, mint a nőket. Miért?

Ennek fő oka, hogy sokkal több férfi dohányzik, mint nő. Ez világjelenség, mint ahogy az is, hogy mindenütt a tüdőrák szedi a legtöbb halálos áldozatot.  A tüdőrák ellen látszik a legnehezebbnek a küzdelem.  A kelet-európai férfiak e téren továbbra is Európa legveszélyezettebbjei. Ami a kelet-nyugati „szakadékot” még magyarázhatja, hogy a nyugati országokban a kilencszáznyolcvanas években már javultak az eredmények a korábban megkezdett felvilágosító kampányok, kötelező szűrések nyomán. Ezek a trendek Kelet-Európában csak tíz éves késéssel indultak be. Leegyszerűsítetten: Kelet-Európában most betegszenek meg rákban azok, akik agyon dohányozták és agyon itták magukat húsz-harminc ével ezelőtt. A másik összefüggés, amely Magyarországra, általában Kelet-Európára nézve ugyancsak figyelmeztető: az alkohol – azon belül a nem ellenőrzötten, hanem házilag készített gyümölcspárlatok – továbbra is erőteljes fogyasztása.

Mindenesetre: a felvilágosításnak, az életmód- és táplálkozás váltásnak, gyógyítási és gyógyszer technológiák fejlődésének köszönhetően öt milliónyi olyan európai ember életét sikerült megmenteni, akit bizonyosan elvitt volna a rák, ha az 1989-es szinten stagnált volna tovább a helyzet.

Mi a tanulság a nőket érintő mellrák betegségek európai terjedésével kapcsolatban?

Az, hogy ahol a nők szűrése – méhnyak és mell egyaránt – 15-17 éves kortól természetessé, az életmód rutinos részévé válik, ott erőteljesen javulnak az adatok. Ezt kitűnően mutatják a német, az olasz, a spanyol, a brit, a francia eredmények, ezekben és más nyugat, illetve dél-európai országokban az utóbbi években 5-10-15 százalékkal esnek vissza a nőket érintő rákbetegségek és az azokból eredő halálesetek. A nagy EU tagállamok között viszont egyedüliként Lengyelországban romlik a helyzet. Ezen trendek folytatódását prognosztizáljuk az idei évre: általánosságban mindenütt csökken a mellrákosok száma, a legjobb adatsor az 50-59 év közöttiek körében várható. Ugyanakkor a helyzet kelőképpen nem javul Kelet-Európában, a mellrák tekintetében pedig leginkább Lengyelország veszélyeztetett.

A társadalmi stresszhelyzetek kiéleződésének, a politikai-gazdasági válságoknak lehet-e közük a rákbetegségek kialakulásának gyakoriságához?  

Határozottan válaszolok: nincs ilyen korreláció. Ezt a kérdést mi is vizsgáltuk és megállapítottuk például, hogy sem a 2007-09-es, sem a nyolcvanas-kilencvenes évek nagyobb, radikális egyéb következményekkel járó társadalmi, gazdasági-pénzügyi, politikai megrázkódtatásai nyomán semmiféle hatásmechanizmus sem mutatható ki a rákos megbetegedések sűrűségére vonatkoztatva. Társadalmi-gazdasági következményt maguk a rák betegségek okoznak, amennyiben – súlyosságuknál fogva – rendkívüli mértékben növelik a gyógyítási, betegellátási rendszerek anyagi terheit. Mindeközben vészesen növekszik az időskori daganatos betegségek száma, amely a demográfiai helyzet összeurópai változásához is kapcsolódik: Nyugaton egyre többen élnek egyre tovább, másrészt Nyugaton és Keleten egyaránt egyre kevesebb gyerek születik. Szélsőségesen fogalmazva: egyre kevesebb fiatalabb európai ember tud hozzájárulni egyre több daganattal küszködő idősebb európai gyógyításához.