Növeld befektetési időtávodat! (Könyvajánló az ünnepekre)

„Ha jobban akarsz teljesíteni befektetőként, a leghatásosabb dolog, amit tehetsz, ha megnöveled a befektetési időtávodat. A befektetésben az idő a legnagyobb erő. A kis dolgokat nagyra növeli, a nagy hibákat pedig elhalványítja. Az idő sem képes semlegesíteni a szerencsét és a kockázatot, viszont hozzájárul ahhoz, hogy olyan befektetési eredményt érj el, amilyenre a stratégiád predesztinál.”

A fentiekről Morgan Housel a napokban magyarul is megjelent, külföldön már igen nagy sikerű „A pénz pszichológiája” című könyvében van szó, amely ugyan az én nézőpontomból nem tekinthető „komoly” befektetési szakkönyvnek, de egy jól olvasható, friss gondolatokkal és példákkal teli hasznos olvasmány annak, akit érdekel a befektetési téma.

A könyv a pénzről, befektetési döntéseinkhez kapcsolódó viselkedésünkről szól, és ahogy az alcíme ígéri, leckéket kapunk vagyonról, mohóságról és boldogságról. Aki olvasott már André Kostolany könyvet, annak ismerős lesz a szerző számos gondolata, de persze talál majd számos újnak ható, érdekes eszmefuttatást is. (Például mindenképpen javaslom elolvasásra a „legyen elég”-ről szóló fejezetet.)

A könyv az egyébként számomra már elég unalmas témát is úgy ragadja meg, hogy még egyszer (de tényleg utoljára) hajlandó voltam elolvasni: Miért lett Warren Buffett a világ legsikeresebb befektetője?

Mert tartósan ért el nagy hozamot befektetésein. (Micsoda meglepetés…) Persze, azért nagyon nem egyszerű tartósan akár csak kis hozamot is elérni, de néhányan még Buffettnél is magasabb éves hozamot értek el sok éven keresztül. Jim Simons, a Renaissance Technologies hedge fund vezetője például átlagban évi 66 százalékkal gyarapítja az alapjára bízott vagyont – 1988 óta. Senki a közelébe sem ér ennek a teljesítménynek. Simons vagyona mintegy 21 milliárd dollár, Warren Buffetté pedig 84,5 milliárd. A nagy különbség az időtávból és a kamatos kamat varázsából fakad, hiszen ahhoz, hogy a kamatos kamat kifejtse hatását, időre van szükség.

A fenti kérdésre tehát a helyes válasz így szól: Warren Buffett azért lett a világ legsikeresebb befektetője és az egyik leggazdagabb embere, mert 75 éven keresztül következetesen fektetett be. 84,5 milliárdos vagyonából ráadásul 81,5 milliárd dollárt a 65. születésnapja után szerzett meg. Ez azt jelenti, hogy ha Buffett 65 évesen nyugdíjba vonult volna, lehet, hogy ma a nevét sem ismernénk.

A hosszú időtáv a piaci volatilitást is kisimítja. 2000. január 1. óta az S&P 500 index értéke 1455 pontról (a cikk írásakor) 4577 pontra emelkedve több mint a háromszorosára növekedett. Ez évi átlag 5,4 százalékos gyarapodásnak felel meg, azonban az egyes naptári évek piaci hozamai a -36,6% és a +54,7% között szóródtak.

Egyedi részvények esetén a volatilitás ennél sokkal nagyobb is lehet. Ha az elmúlt évtizedek egyik csodacégét, az Apple-t nézzük meg, akkor a papír esetében ugyanezek a számok a következőképpen alakultak: 2000. január 1. óta a részvény több mint 191-szeresére drágult, ami 28,4 százalékos éves átlagos hozamnak felel meg. Volt olyan év, amikor az Apple 197 százalékos hozamot elérve közel 3-szorosára emelkedett (2004-ben), azonban az is előfordult (pont 2000-ben), hogy a részvény az értéke közel háromnegyedét elveszítette.

Aki egy évre fektetett be ebben az időszakban a piaci indexbe vagy az Apple részvényébe, tulajdonképpen szerencsejátékot játszott. Az index esetében -36,6 és a +54,7 százalék, az Apple esetében pedig -73,4 és +197 százalék közötti hozamot érhetett el attól függően, hogyan időzített (vagy a Fortuna milyen mértékben fogta a kezét – a könyv nagyon helyesen kidomborítja a szerencse szerepét „zsenik” sikereiben). Az a befektető, aki 21 éven át tartotta a példánkban szereplő két befektetését, éves átlagban 5,6, illetve 28,4 százalékos hozamot ért el.

Ha nem fogja elolvasni a könyvet, egy fontos idézet a könyvből (a kiadó engedélyével):

„A pénz legértékesebb hozadéka: szabadon rendelkezni az időd felett. Az, hogy azt csinálod, amit akarsz, akkor, amikor akarod, azzal, akivel akarod, és addig, ameddig akarod – ez egyszerűen megfizethetetlen. Arra használd a pénzed, hogy visszaszerezd az életed feletti irányítást, mert semmi nem rombolja olyan erősen és univerzálisan a boldogságod, mint az, ha nem a saját magad ura vagy.”

(A fentiek értelmezéséhez: a könyv egyik alaptétele, hogy saját befektetési döntéseinket érdemes a saját racionalitásunk szerint hozni, így muszáj megtalálnunk a számunkra (a személyiségünkhöz igazodó) „elég” mennyiségű vagyont, különben hiába hajszoljuk a még több pénzt, életminőségünk/boldogságunk nem lesz jobb tőle, sőt.

Sok kiváló gondolatot, tanulságos történetet idézhetnék még a könyvből, szórakoztató, könnyen olvasható tartalom bárkinek, akár van pénze, akár nincs.

Morgan Housel, A pénz pszichológiája – Időtlen leckék vagyonról, mohóságról és boldogságról

A4C Books, 2021. (272 oldal)