Nyíltvégű és zártvégű befektetési alap

Miben különbözik a nyíltvégű és a zártvégű befektetési alap?

A befektetési alapoknak számtalan válfaja létezik; megkülönböztethetjük őket a mögöttes termékek típusai, befektetési politika, földrajzi és devizakitettség, vagy a visszaválthatóság szerint. Utóbbi esetben a két fő csoportot a nyíltvégű és zártvégű befektetési alapok alkotják. Míg a zártvégű alapok befektetési jegyeit meghatározott mennyiségben és meghatározott futamidőre bocsájtja ki az alapkezelő, addig a nyíltvégű alapok esetében az alapkezelő folyamatosan jegyzi és váltja vissza a befektetési alap jegyeit befektetők igénye alapján.

Zártvégű befektetési alapok

Habár a befektetési alapok esetében állandó jellemző a befektetői társulás és a befektetői tőke összevonása, zártvégű befektetési alapok tekintetében ez a társulás egy előre meghatározott időre és fix tőke befektetésével valósul meg. Zártvégű befektetési alapok esetében a kibocsájtott befektetési jegyeket az alapkezelő a futamidő alatt nem, csak a futamidő végén váltja vissza; illetve a futamidő lejártával az alapkezelő új jegyeket nem bocsájt ki.

A fix futamidő azonban nem jelenti, hogy nem tudunk félrerakott pénzünkhöz hozzájutni a futamidő vége előtt. A zártvégű alapok tőzsdei bevezetését kötelező kérvényezni, így a befektetési jegyeket tőzsdei keretek között a másodlagos piacon – épp úgy, mint egy tőzsdei részvényt – el lehet adni vagy épp meg lehet venni. Miután a zártvégű alapokkal javarészt a másodlagos piacon kereskednek, kivéve a kibocsájtást és lejáratkori visszaváltást, a befektetési jegyek értékét erősen meghatározza a másodpiaci kereslet-kínálat. Ennek gyakorlati jelentése, hogy piaci stressz során az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték alatti másodpiaci áron tudjuk csak likvidálni befektetésünket. Azonban magas kereslet esetén az eszközértékhez viszonyított prémium mellett is képesek lehetünk eladni befektetési jegyeinket.

Nyíltvégű befektetési alapok

Nyíltvégű befektetési alapok esetében az alapkezelő folyamatosan hozza forgalomba és váltja vissza a befektetési jegyeket, hivatalos lejárati dátum pedig nincs. Az elsődleges kibocsájtó, azaz az alapkezelő a befektetési jegyek vételét és eladását naponta kiszámított áron végzi. A napi árfolyamjegyzés az alap letétkezelője által kiszámított, egy jegyre jutó nettó eszközérték alapján történik. Az egy jegyre jutó nettó eszközérték kiszámításához az alap eszközei és kötelezettségei közötti különbséget kell elosztanunk az adott napon forgalomban lévő befektetési jegyek mennyiségével.

A nyíltvégű alapok előnyei között felsorolható a rugalmas megtakarítás, hiszen bármikor vehetünk vagy eladhatunk az alap befektetési jegyeiből. Továbbá a rugalmasság mellett szól, hogy Magyarországon a legtöbb befektetési jegy 1 forintos névréték mellett kerül kibocsájtásra, így már alacsony összegtől elérhetővé válnak diverzifikált részvényportfóliók vagy épp magasabb összegű ingatlanbefektetések is. A napi eszközérték kalkulációknak köszönhetően pedig pontosan képesek vagyunk lekövetni a mögöttes termék vagy index mozgását.

Forrás

nyíltvégű és zártvégű befektetési alap

Hasonló cikkeink: DiverzifikációRészvény fogalmaAnnuitásMagyar Állampapír Plusz