OLVASÓINK KÉRDEZTÉK – Az USA, Kína és Európa helyzete

Valóban jó esély van arra, hogy Trump veszít?

Válasz: A történelem azt mutatja, hogy minden olyan amerikai elnök elveszítette a választást, amely ténykedésének végén nőtt a munkanélküliség. Most pedig ez utóbbiban hatalmas növekedés látható, ami még a nyitás okozta javulás után is messze az év eleji szintje fölött lesz. Ráadásul Trump nem vette komolyan a vírust, Amerikában lesz az egyik legtöbb halott lakosságarányosan és a gyors nyitás miatt az újabb hullámok is erősek lehetnek. Rosszak Trump újraválasztási esélyei.

Forrás: BLS

USA és Kína viszonya és annak következményei

Válasz: Aki emlékszik, hogy nézett ki az amerikai-szovjet hidegháború, az vélhetően könnyebben el tudja képzelni, mi vár(hat) ránk a következő években (amin az amerikai elnökválasztás sem segít, sőt). A két versengő ideológia most is adott, ami viszont teljesen hiányzik, az a két tábor elszigeteltsége. Vélhetően szerencsére ez nem is állítható fel, mert nem lesznek olyan országok, amelyek csak Kínával, vagy csak a nyugati tömbbel interaktálnak, és mondjuk a turizmust sem lehet lezárni a két régió közt, de nem is lesz rá szükség.

Ahol nagyon kiéleződhet a küzdelem, az a propaganda és a gazdaság/technológia. Számunkra utóbbi az érdekes. Nem a vírus miatt fognak átrendeződni beszállítói láncok, hanem e hidegháború, vagy csak az általa keltett bizonytalanság miatt – ez az, ami Trump kereskedelmi háborújával már 3-4 éve elkezdődött. Használhatok-e dollárt, ha van Kínában fejlett technológiát igénylő üzemem? Vagy kapok globális vámot?
A szovjet-USA hidegháború döntő faktora volt a keleti blokk technológia és így gazdasági kiéheztetése, ugyanakkor fegyverkezési és űrversenyre „kényszerítése”. Ezzel próbálkozhat majd meg az USA (a nyugati blokk) most is, hátha még nem késő. Ehhez persze az kell, hogy a nyugati technológia ne táplálja a kínai gazdaságot és ehhez kell az, hogy a nyugati vállalatok szüntessenek meg minden együttműködést olyan vállalatokkal/országokkal, amelyek Kínának szivárogtatnak információt. Lehet, hogy ez kivitelezhetetlen akár a vállalatok, akár a szövetséges országok ellenállása miatt, de mindenesetre a politikai akarat jelenleg megvan rá az USA-ban.

Ha e forgatókönyvnek megfelelően alakulnak a dolgok, akkor a vége az lesz, hogy van egy egymástól élesen elhatárolt gazdasági és tudományos (amerikai egyetemeken tanuló kínai diákok sem lesznek) világ, Kínát elkerülő, lerövidült, hazatelepült (és robotizált) ellátási láncokkal Nyugaton és az e téren Nyugattól elzárt, Kína szövetséges országok (inkább Ázsiában és Afrikában) területén.

Ez persze csak akkor valósul meg, ha közben nem lesz oldódás a feszültségben akár amiatt, mert az USA belátja, hogy ez kivitelezhetetlen, akár azért, mert Kína egy liberálisabb modellre tér át, akár amiatt, hogy mindkét országban olyan politikusok kerülnek hatalomra, amelyek nem a külső ellenségképpel akarják táplálni a belpolitikai támogatottságukat. Ez utóbbi látszik a legvalószínűtlenebbnek.

Várakozások a kínai gazdasággal szemben (1-2 éves időtáv); EU vs. USA vs. Kína gazdasági rivalizálásban EU esélyei

Válasz: Kína a jelenlegi helyzetében a mostanihoz hasonló potenciálisan recessziós, vagy akár ténylegesen recesszióval járó kihívásokra kétféleképpen reagálhat. Egyrészt a recessziót használhatja a gazdaság megtisztítására. Rengeteg olyan zombi vállalkozás van Kínában, amely nem, vagy alig termel nyereséget. Csupán a bőségesen és olcsón elérhető hitelek tartják lélegeztetetőgépen. Így az általuk használt tőke nem működik optimálisan, nem termel értéket a társadalom számára. Ez a válasz a hosszú távú előnyökért cserébe természetesen azonnali, és komoly költségekkel járna (GDP visszaesés, munkanélküliség).  Ez két szempontból is gondot okoz a döntéshozók számára. A kínai vezetés legitimitásának egy fontos elemét adja a növekedés, és a jólét ígérete. Ezen kívül az USA-val vállalt geopolitikai konfliktusban szinte biztosan mérföldekkel rosszabb alkupozícióba kerülne.

A másik lehetőség a status quo fenntartása. Ebben a ciklusban a kínai gazdaság nem először találkozik erős szembeszéllel. 2008 óta a gazdaságpolitikai döntéshozók válasza a különböző problémákra meglehetősen konzisztensen alakult: a masszív monetáris és fiskális stimulussal igyekeztek berúgni a gazdaság motorját. Ez történt 2008-2009-ben, 2013-ban, valamint 2016-ban is. Jelenleg is ennek a nyomait látjuk. Vélhetően a kínai aktorok úgy döntöttek, hogy Kínának növekednie KELL. Így minden okunk megvan azt feltételezni, hogy a következő hónapokban is folytatódni fog ez a politika. Ráadásul ezeknek a stimulusoknak van egy 9-12 hónapos átfutási ideje. Így könnyen elképzelhető, hogy az említett rövid (1-2) éves időtávon Kínában növekedést fogunk látni. Feltételezve persze, hogy a vírushelyzet valamilyen oknál fogva nem fordul sokkal rosszabbra a mostaninál. Ennek a forgatókönyvnek is lesz természetesen ára, de az hosszú távon fog jelentkezni. Jelenleg Kína messze eladósodottabb, mint az USA, így a már fennálló hitelek törlesztése is jóval nagyobb szeletet hasít ki a rendelkezésre álló jövedelmekből. Hát még akkor, ha tovább pumpálják a hatékonytalanul termelő vállalatokba a hiteleket.

Ami az EU vs USA vs Kína rivalizálást illeti, ilyen nincs. Az EU konfliktusa messze kisebb tétekről szól, mint a másik két ország konfliktusa. Így, hogy milyen esélyei vannak, azt több szempont is befolyásolja. Egyrészt, hogy mennyire lesz képes az EU egységesen fellépni. Korábban elég eltérő álláspontokat láttunk a tagállamoktól mind a Huawei ügy kapcsán, mind az autó vámokra adott válaszok, mind az USA techcégek megadóztatása kapcsán.  Másrészt az sem elhanyagolható szempont, hogy a két fő riválisnak mennyi energiája marad foglalkozni az EU-val az egymással való hadakozás során.

Ki ússza meg a legkevesebb veszteséggel a közelgő válságot USA vagy EU vagy Kína?

Válasz: Rövid távon a drasztikus válságügyi intézkedések miatt szerintem Kína ússza meg legkisebb veszteséggel a válságot, de azt is látni kell, hogy az eladósodottság mértéke ott volt a válság előtt a legnagyobb, ezért a kínai gazdaság sérülékenyebb.

Kínai és amerikai adósságszolgálat az elkölthető jövedelem arányában

 

BCA Research

USA a legrugalmasabb gazdaság, ott hozták a leggyorsabb és legdrasztikusabb gazdaságpolitikai intézkedéseket, így – amennyiben nem lesz a vírusnak második hulláma – Európához képest jobban jöhet ki a válságból. Hosszabb távon Európa helyzete a szélesebb és elérhetőbb egészségügyi ellátórendszernek és a kisebb társadalmi különbségeknek köszönhetően kevésbé rossz, különösen, ha újabb fertőzéshullámok jönnének.

Az EU jövője

Válasz: Azt a tanulságot újra levonhatjuk, hogy az EU lomha, széthúzó irányítása most is válságban vált szinte cselekvésképessé. A közös kötvénnyel és egyfajta még közösebb költségvetéssel megint sikerült elérni, hogy ne hulljon szét az unió vagy az euró. De ennél többet én nem várnék ettől a tömbtől. Soha nem lesz annyira versenyképes, mint a két véglet, az USA, vagy Kína, viszont cserébe talán élhetőbb is marad. De nem is kell ezt elvárni tőle, nem lehet mindenki nyertes a versenyben. Magyarországon nagyon jól tudhatjuk, milyen egy közepes méretű, versenyképességű és hatalmú ország állampolgára lenni: egész élhető. A szuperállamok közt az EU marad másodhegedűs, az összes többivel azért már csak a közös piac mérete miatt is felveszi a versenyt.

Ezen talán az változtathatna, ha az országok széthúzása megszűnne, de ehhez vagy a csak a belföldi hatalmukban érdekelt politikusoknak kell eltűnniük, vagy, ahol ez lehetetlen (sok ilyen van) azokat az országokat kell eltüntetni a blokkból, azaz létrehozni a kétsebességes EU-t, amelynek gyorsabb szakaszából nem kérdés, hogy Magyarország a jelenlegi formájában kimarad.

Egyelőre azonban minden arra mutat, hogy az első bekezdésben felvázolt út marad és a Macron szerű vizonisták maradnak vizionisták.

Az S&P 500 6-7 hónap múlva? (Választások az USA-ban)

Válasz: A vírus miatt hatalmas a bizonytalanság a jövőbeli részvényárakkal kapcsolatban. Lesz vakcina addigra? Mekkora újabb hullámai lesznek a vírusnak? Meddig lehet büntetlenül stimulálni? Mindenesetre elmondható, hogy mostanra (S&P500: 3050 körül) egy elég jó forgatókönyvet kezd árazni a piac, ezért mi inkább lejjebb várnánk a S&P-t. Relatív értelemben is így gondoljuk a világ többi tőzsdéjéhez képest, mert egyrészt az elmúlt években elképesztő mértékben teljesítette fölül a világot az amerikai piac és sokkal magasabb az árazása, miközben az őszi választások jó eséllyel negatív fordulatot (Trump veresége) jelenthetnek.