Olvasóink kérdezték – Magyarország helyzete

Hogyan látjátok Magyarország helyzetét a válságban? Mi a véleményetek a magyar gazdaságpolitikáról? A hazai intézkedések hogyan néznek ki a régiós országok intézkedéseinek tükrében?

Válasz: A magyar gazdaságot egészen más helyzetben érte a gazdasági visszaesés, mint a 2009-es pénzügyi válság esetén. A külső finanszírozási képességünk az elmúlt tíz évben pozitív tartományban mozgott (ez a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összegét jelenti, amennyiben ez pozitív, úgy nem keletkezik finanszírozási igényünk, mi tudunk finanszírozni másokat), az állam és a magánszektor adósságai csökkentek, ezen belül a külső és devizaadósságaink mértéke is kezelhető szintre került.

Ezzel szemben a fiskális és monetáris politikai döntéshozók az elmúlt évek jó gazdasági környezetét nem igazán használták ki, továbbra is laza gazdaságpolitikát folytattak, így a magyar jegybank szinte globálisan is az egyetlen, aki kamatcsökkentés helyett kamatemelésre kényszerült a forint védelme érdekében.

Mindezzel együtt Magyarországot és a régiót is sokkal stabilabb helyzetben érte a válság, maradt tér a gazdaság élénkítésére, nem tűnik reális veszélynek, hogy a külső egyensúlytalanságok miatt devizapánik vagy tőkemenekítés lesz az országban.

A gazdasági visszaesés mértéke függ a korlátozások nagyságától, a közvetlenül érintett szektorok (elsősorban a turizmus) részarányától, a kereskedelmi beágyazottság mértékétől, a gazdaságvédelmi csomag nagyságától, vagyis, hogy milyen formában és milyen gyorsan segít ez a gazdasági szereplőknek. A közvetlenül érintett szektorok tekintetében Magyarország valahol Európa középmenyőzében van, itthon a turizmus GDP-hez közvetlenül 2,4 százalékban, közvetetten 8 százalékban járul hozzá. Ez nem hasonlítható Európa déli államainak számaihoz, de magasabb, mint például Lengyelországban. A korlátozások mértéke is valahol az európai átlagban lehet. Magyarország gazdasága nagyon nyitott (az export és import aránya 170% a GDP arányában), elsősorban az iparon keresztül erősen függ Nyugat-Európától, így az ottani visszaesés ránk is hatással van.

A magyar gazdaságpolitikai reakció – elsősorban fiskális oldalon – visszafogottnak tekinthető a régiós és a nyugat-európai országok gazdasági stimulusainak fényében. Lengyelországot, Romániát, Csehországot és Magyarországot összehasonlítva több közös pontot látunk: az adókedvezmények, hitelmoratórium és a Kurzarbeit program valamilyen formája mindenhol megjelenik. A különbségek között viszont ott van, hogy Magyarország a hitelmoratóriumot kivéve utolsóként lépett, és az is látszik, hogy Kurzarbeit program érintettjei itt jelentik a legszűkebb kört. A bevezetés óta eltelt időben a program keretében támogatást kapott személyek köre körülbelül egy százaléka a munkaerőpiacon foglalkoztatottaknak. Eközben másik célzott támogatási program nem indult el mellette: akiket már elbocsátottak vagy fizetés nélküli szabadságra küldtek, esetleg egyéni vállalkozók nagy kieső jövedelemmel, itthon nem kapnak segítséget, szemben más országokkal.

Összességében azt lehet látni, hogy stabil helyzetben érte a gazdaságot a válság, de a döntéshozók nem szánták el magukat olyan nagy gazdasági stimulus mellett, mint más országokban látjuk, ezért lassabb is lehet a kilábalás.

 Magyar vállalati szektor- magyar részvénypiac, lehetőségek, értékeltség

Válasz: Általánosan elmondható, hogy pesszimistábbak vagyunk a magyar vállalati szektor és részvények (BUX) helyzetével, mint más környező országokéval. Ennek alapvetően két oka van.  Egyrészt a magyar gazdaság túlfűtöttebben érkezett a válságba. A tökéletes makróhelyzet ellenére nagyon laza volt a magyar monetáris politika, sok EU-s pénz érkezett ide és a fiskális politika sem volt szigorú. Emiatt túl magas volt a növekedés, amit szerettek is a befektetők, így jól is teljesített a magyar tőzsde és relatíve drágábbá vált. Ráadásul nálunk felülreprezentáltak azon ciklikus szektorok (energia, bank), amelyeket jobban sújt a válság.

A kiinduló helyzet tehát nem volt vonzó, ráadásul a válságkezeléssel sem vagyunk elégedettek. Túlságosan figyelni próbálunk a költségvetési hiányra, pedig a devizaadósság leépülésével megteremtődött a lehetőség, hogy most lazábban költekezhetnénk a válság ellen küzdve. Mégsem tesszük, amiből számunkra az következik, hogy nálunk lassabb lesz a kilábalás a válságból, több munkahely fog szükségtelenül megszűnni. Bár a vírus okozta pánikban vásárlók voltunk néhány magyar részvényben is, de alapvetően nem ide koncentrálódtak a vételeink.

Milyen eszközök fogják felszívni a növekvő hazai lakossági megtakarításokat az elkövetkező években alacsony kamatlábak mellett?

Válasz: Egy válságban annak ellenére, hogy a piaci esés lehetőségeket teremt, a befektetők mégis sokszor reagálnak a veszteségeik miatt a kockázatos pozícióik csökkentésével.

Az alacsony kockázatú forintos befektetési lehetőségek közül a MÁP+ továbbra is egy széleskörben elérhető kedvező alternatíva, amivel a banki betétek és a kötvényalapok nehezen veszik fel a versenyt. A bankrendszer likviditási helyzete továbbra is nagyon kedvező, a betéti piacon így nincs verseny, a kamatok rendkívül alacsonyak. Ennek ellenére még mindig sok ezer milliárd forint megtakarítás van bankbetétekben, de a növekményt inkább a MÁP+ fogja elvinni.

A kockázatos eszközök piaca Magyarországon mást jelent, mint nemzetközi értelemben, ugyanis a magyar megtakarító nagyon kevés részvényt tart. Ez kulturális okokra vezethető vissza, ami 1-2 év alatt drasztikusan nem fog megváltozni, de a hozaméhség miatt, a befektetők egyre nagyobb arányban fordulhatnak a kockázatosabb eszközök felé. Ez jelentheti a kötvényalapok lecserélését vegyes alapokra, illetve az abszolút hozamú alapok átlagos kockázati szintje megnövekedhet a kereslet hatására. Az ingatlanbefektetések Magyarországon mindig is kedveltek voltak, így bizonyára ez a szegmens is fog felszívni a keletkező megtakarításokból, de azt már láthattuk, hogy az elmúlt években tapasztalt gyors árnövekedés, a nagy kihívó (MÁP+) megjelenése és az ingatlanalapok szabályozásának szigorítása csökkenteni fogja a korábbi évek felfokozott keresletét.

A magyar brókerpiac a válság hatására jelentős forgalmat generált az elmúlt hónapokban, aminek a lendülete még kitarthat, de azt látni kell, hogy csak egy viszonylag szűk réteg veszi igénybe ezt a szolgáltatást, ezért a teljes megtakarítási piacnak ez továbbra is egy kis szeletét adja majd. Az alternatív befektetések hasonló cipőben járnak, a hozaméhség jó környezetet teremt például a private equity-nek ami még szintén nem annyira elterjedt Magyarországon, de ez nem egy nagy súllyal rendelkező megtakarítási forma.

NHP Hajrá lehetséges hatásai? / Mik a tapasztalatok az MNB kkv támogató új hitelprogramjával kapcsolatban?

Válasz: Az NHP Hajrában a jegybank 1500 milliárd forintnyi olcsó forrást biztosít a KKV hitelezés elősegítésére. A KKV-k így olyan kamaton kapnak forrást, ami piaci alapon nem lenne elérhető. Az NHP Hajrá a szélesebb felhasználási lehetőséget tesz lehetővé, de a korábbi programokban már sok vállalkozás élt az olcsó hitel lehetőségével ezért az addicionális hatás egyre kisebb.